Világbéke van. Megőrültem? Világbéke van, akkor is, ha tele van a föld helyi háborúkkal. Akkor is, ha az emberek két táborban élnek: az Istenre hagyatkozók és az Istennel viaskodók két táborába. Miért van világbéke? Mert volt egy ember a földön, aki kiengesztelte Istent, aki feláldozta önmagát a többi emberért. Csak az tehette, aki elég nagy volt hozzá, hogy megtehesse: egy valóságos Isten, aki valóságos ember is volt.
A béke a szívben
Jézus kereszthalála óta minden ember megkaphatja az üdvösséget és ennek tudata megbékíti a szívét. De tudom, hogy mindig voltak és most is vannak, akik haragban élnek és pokolban laknak. Földi pokolban. Szeretnek, talán, egy-két embert, de Istennel perlekednek, vagy már azt sem. Megkövültek egyetlen „nem”-ben. Nemet mondtak a Teremtőnek. Ők egy megváltás előtti világhatalom utolsó csatlósai. De az ő sorsuk sem reménytelen. Mert az ő kiengesztelődésük és üdvösségük is benne foglaltatott a világ legnagyobb békeszerző önfeláldozásában.
Csak ezért van esélye a békeszerzésnek
Isten kibékült az emberrel, mert a valóságos Isten és valóságos ember, Mária Fia, József nevelt gyermeke, Jézus életét adata ezért a békéért. Ezt számtalanszor leírtuk, elmondtuk, végig gondoltuk és átimádkoztuk már.
Azt is sokan hozzáteszik, hogy Jézus milyen magányban volt ezzel, hiszen azt suttogta a kereszten, hogy „Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engem?” (Mk15, 34). Ebből azt gondolhatjuk, hogy az Atya kegyetlen volt a Fiúhoz: magára hagyta. De halljuk meg a keresztről a Megváltó másik mondatát is. „Ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!” (Lk23, 349). Ebből azt érthetjük meg, hogy Jézus tudta, hogy az Atya az „ő pártján áll”. Jézus tudta, hogy aki őt gyötri, az mire számíthat az Atyától.
A világtörténelem Ura
Amikor az Ige kiüresítette önmagát, megtelt a világ szeretettel. Ezért beszélhetett Jézus Isten országáról úgy, mint ami már itt is van. Isten világa olyan, mint a magyar lápvidék. Idegeneknek átláthatatlan, de aki ismeri a járást, az tudja, hogy mindig, minden részében vannak biztos pontok. Az ember, ha figyel, tanul és alkalmazkodik, akkor ez a világ számára menedéket jelent. Bármilyen harc van, bármekkora a fegyverzúgás, az Isten országa élhető ma is.
Tőle jönnek a békeszerzők
Az emberiség történetében mindig voltak igazi békeszerzők. Döntő többségben keresztény emberek. Ők azért tudtak háborúkat megakadályozni, mert amit ők kínáltak az nem egy hadseregnek, nem egy hatalomnak, még csak nem is egy uralkodónak vagy választott vezetőnek szóltak, hanem egy ember lelkének. A békeszerzők tudták, hogy a háborúskodók játszmáikat játszák, de legbelül arra vágynak, hogy szeressék őket. A békeszerzők éreztetni tudják velük, hogyha katonailag értelmetlen vagy geopolitikai szempontból őrült döntést is hoznak, nem maradnak döntésükkel egyedül. Mert volt már, aki helyettük egyedül maradt.
(Folytatjuk.)
Írta:
Rákóczi Piroska
