A brit jobboldali Reform UK párt egy lépésre van attól, hogy olyan fölényre tegyen szert, amely már elég lehet ahhoz, hogy egy választáson többséget szerezzen a parlamentben – erről tanúskodnak a YouGov közvélemény-kutatás eredményei, erről a közösségi médiában számoltak be. Felhívták a figyelmet arra, hogy ez a párt ellenzi az Ukrajnának nyújtott segítséget, és nemrég elrendelte, hogy távolítsák el az ukrán zászlókat azokból a településekből, ahol a közelmúltbeli választásokon győzött.

Kiemelték a posztban, hogy a Reform UK a közvélemény-kutatás szerint jelenleg az összes brit pártot megelőzné, 311 parlamenti mandátumot szerezve. A többség kialakításához már csak 15 mandátumra lenne szüksége. – Nigel Farage pártjának új szavazóinak túlnyomó többsége korábban a Munkáspártra szavazott, amely jelenleg kormányozza az országot – mutatták rá. A Reform UK jelenleg 27 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a második helyen a Munkáspárt áll, amelyet felmérés szerint a szavazók 21 százaléka támogat.

Vagyis a közvélemény-kutatás eredménye alapján a Reform UK egy hajszálra van attól, hogy önmaga kormányképes erővé váljon. Az eddigi példák szerint ilyenkor szokott váratlan fordulat következni, vajon a globalisták melyik receptet veszik elő.

1, A 2022-es francia elnökválasztáson, április 24-én, az orosz-ukrán háború kitörése után két hónappal Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés, a nemzeti erő vezetője második lett, 41,7 százalékkal. Aztán 2024 januárjában, hónapokig tartó növekvő közvélemény-kutatási eredmények után Le Pen a Le Figaro magazin Verian-Epoka általkészített tanulmánya szerint először lett Franciaország legnépszerűbb politikusa.

Közben azonban Le Pen ellen eljárás indult, 2023 decemberében bíróság elé állították, azzal vádolták meg, hogy a Nemzeti Front tisztviselőit az Európai Parlament asszisztenseinek szánt forrásokból fizette. 2025. március 31-én egy párizsi bíróság Le Pent és pártjának több EP-képviselőjét és asszisztensét bűnösnek találta európai uniós források sikkasztásában.

Le Pen négy év börtönbüntetést kapott, amelyből két évet felfüggesztettek, valamint 100 ezer eurós pénzbírságot róttak ki rá. Másrészt a bíróság azonnali hatállyal öt évre eltiltotta őt attól, hogy politikai tisztséget töltsön be, így nem jogosult indulni a 2027-es francia elnökválasztáson…

Franciaországban azonban mostanság rendkívül bizonytalan a politikai helyzet, 2022 óta a galloknál már a hatodik kormányfő ténykedik, ki tudja Lecornu meddig húzza. Közben a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés elsöprő előnnyel rendelkezik. A Jordan Bardella vezette RN – aki lényegében a párt elnökjelöltje, miután Le Pent márciusban eltiltották az indulástól – a közvélemény-kutatásokban körülbelül 33 százalékon áll, jóval megelőzve az egyesült baloldal Új Népfrontját (21 százalék) és Emmanuel Macron elnök Ensemble szövetségét (15,5 százalék).

2, Az Alternatíva Németországért (AfD) 2013-ban alakult euroszkeptikus, gazdaságilag liberális és nemzeti liberális pártként Németországban. Az AfD eleinte jellemzően az egykori NDK-s tartományokban bírt számottevő erővel, de idővel egész Németországban erős szervezetté vált. Ebben az évben már több mint tízmillió szavazatot kaptak a németországi szövetségi választáson, ezzel 630 mandátumból 152-t szereztek meg.

Az AfD népszerűsége tovább szárnyal, egy friss felmérés alapján az Alternatíva Németországért párt megelőzte a konzervatív CDU/CSU pártszövetséget. Ez az első alkalom, hogy az AfD vezető pozícióba került egy közvélemény-kutatásban. Nem csoda, hogy a háttérhatalom elkezdett dolgozni, a közelmúltban az alkotmányvédelmi hivatal hároméves „vizsgálódása” alapján azt állapította meg, hogy az AfD veszélyt jelent a német demokráciára, felmerült a párt betiltása is.

Arról már ne is beszéljük, hogy néhány hete hír volt: az Alternatíva Németországért párt hét jelöltje halt meg az észak-rajna-vesztfáliai helyhatósági választások előtt. A rendőrség persze kizárta, hogy bűncselekmény történt volna…

3, Emlékeztek még a román elnökválasztásra? (S most e pillanatban ne azzal foglalkozzunk, hogy magyar szempontból ilyen egy szélsőjobbos, radikális román párt, csak a jelenségre figyeljünk!) Romániában az eredeti eljárásnak megfelelően 2024. november 24-én tartották meg az elnökválasztás első fordulóját, amelyet a független, de amúgy radikális Călin Georgescu a szavazatok mintegy 22 százalékával megnyert.

Ezzel volt esély arra, hogy a második fordulóban megszerezheti a győzelmet is. Erre azonban nem maradt sansza, mert jött az alkotmánybíróság, és a taláros testület hírszerzési jelentésekre hivatkozva megsemmisítette az első forduló eredményét arra hivatkozva, hogy Călin Georgescu szárnyalásában külföldi beavatkozás játszott közre. Idén tavasszal a megismételt elnökválasztáson Călin Georgescu nem indulhatott, de a „helyette” beszálló, szintén radikális George Simion (AUR) a második helyet szerezte meg 46,4 százalékkal.

Nem sokon múlt, és ki tudja, mi lesz a következő román parlamenti választáson, és vajon mit lép a radikálisok megerősödésére a háttérhatalom…?

4, S ugye, emlékszünk még Jörg Haiderre, a sikeres osztrák nacionalista politikusra, aki 1986-tól 2000-ig a jobboldali Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ elnöke volt? 2005 áprilisában kilépett a Szabadságpártból és új pártot alapított Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) néven. Haider 1989 és 1991 között, valamint 1999-től haláláig Karintia kormányzója volt, 2008-ban rejtélyes autóbalesetben vesztette életét.

Itt még nincs vége az Osztrák Szabadságpárt hányattatásainak. Emlékeztek még Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellárra? A politikust korrupciós vádak miatt bíróság elé állították, egy titokzatos ügyben. Az Ibiza-videó néven ismertté vált, titokban, megrendezett körülmények között készített felvételen Strache és Johann Gudenus, a párt akkori frakcióvezetője egy – magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó – nővel tárgyalt.

Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. A botrány nyomán felbomlott az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ kormánykoalíciója, és előrehozott választást tartottak, amelyen a néppárt magabiztos győzelmet aratott, de Sebastian Kurz ekkor már a zöldekkel alakított koalíciós kormányt. Ami Strache sorsát illeti, a politikus az ügye miatt 14 év elnökség után volt kénytelen lemondani az FPÖ vezetői tisztségéről. S persze az alkancellári pozíciója is ugrott, annál is inkább, mert a botrányba a kormány is belebukott. Az Osztrák Szabadságpárt egykori elnöke először első fokon, nem jogerősen tizenöt hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott vesztegetés miatt. 

Strache fellebbezett az ítélet ellen a Bécsi Fellebbviteli Bíróságon, amely hatályon kívül helyezte az ítéletet – mivel álláspontja szerint a felmentő anyagokat nem vizsgálták meg megfelelően –, és visszautalta az ügyet. 2023. január 10-én a Bécsi Büntetőbíróság bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentette Strachét. De ekkora már a politikus pályája derékba tört.

S még mindig nincs vége, mert tavaly tavasszal korrupció gyanújával nyomozást indított a bécsi gazdasági ügyészség az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Herbert Kickl és két volt pártelnök, az egykori alkancellár, Heinz-Christian Strache, valamint az elnöki székben őt váltó Norbert Hofer, korábbi közlekedési miniszter ellen.

Azzal gyanúsították meg őket, hogy sajátos hirdetési ügyletet kötöttek Wolfgang Fellner médiavállalkozóval, aki ellen ugyancsak vizsgálat indult, mégpedig vesztegetés, vesztegethetőség, továbbá hűtlen kezelés gyanújával. (Nem találtam meg, hogy ez az ügy hol tart…)

Mondanom sem kell, Kickl ellen akkor indult eljárás, amikor az FPÖ népszerűsége meredeken ívelt felfelé, és ennek lett az eredménye, hogy a párt tavaly szeptemberben megnyerte az ausztriai parlamenti választást. Kormányt azonban az ÖVP-s Christian Stocker alakított, a 14 fős kabinetben a jobbközép ÖVP-nek 5, a balközép SPÖ-nek 6, míg a liberális NEOS-nak 2 minisztere van.

Ám a globalisták nem lélegezhetnek fel, mert az FPÖ nem vesztett lendületet, és minden hiteles felmérésben több mint 10 százalékkal vezet, 34-35 százalékon áll, míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) 21-22 százalékos támogatottsággal bírhat.

5, Közvetlenül a most vasárnapi szavazás előtt a választási bizottság az oroszbarátnak mondott Nagy-Moldova pártot is eltiltotta az indulástól, mert a hatóságok szerint jogellenesen fogadtak el támogatásokat.

A rendőrség, a biztonsági és a hírszerző szervek állítólag megállapították, hogy a Nagy-Moldova párt illegális finanszírozást és külföldi forrásokat használt, de az senkit nem zavart, hogy Macrontól von der Leyenig az uniós elit is beszállt a kampányba, és gondolhatjuk, hogy nem csak a szavak szintjén.

Egy nappal korábban a bizottság a szintén oroszbarának mondott Moldova Szíve pártot tiltotta el az indulástól. Mindkét párt tagja annak a négy politikai erőnek, amelyek a Hazafias Választási Blokk (BEP) részeként indulnak. Illetve indultak volna… És mindennek tetejében az utolsó pillanatban bezártak több választókörzetet, másokat áthelyeztek, a transznyisztriai úton rendőrök vegzálták a választókat stb…

6, S persze a globalisták küzdenek az Orbán-kormány ellen is. Nem is nagyon titkolják, a közelmúltban a szerb sajtó bemutatott egy ukrán minisztériumi iratot, amely ha valós, akkor az azt jelenti, hogy Kijev szervezett kampányt készül folytatni hazánk ellen (vagy már folytatja is. A nyugati szövetségesik célja is világos: a magyar kormány megbuktatása, amely sok esetben gátja Ukrajna teljes kiszolgálásának, az LMBTQ-lobbinak és az illegális bevándorlásnak.

Az európia példák azt mutatják, hogy a szankciók „működnek”, csak nem Oroszországot, hanem a regnáló európai politikai elitet szedik szét. De ne legyenek illúzióink, nem fogják olcsón adni a bőrüket! És a sarokba szorított vad a legveszélyesebb!