Magyarországon megvan az a luxus, hogy egyetlen pártnak van többsége, nekünk nincs; koalíciós megállapodás köt bennünket, ami rengeteg kompromisszummal jár – mondja Geert Wilders. A választáson győztes holland politikussal az ukrajnai és a közel-keleti háborúról, valamint a pártját is a soraiban tudó új EP-frakcióról beszélgettünk.

Novemberben megnyerték a törvényhozási választást, mégsem ön lett a kormányfő, bár a pártja fontos miniszteri posztokat birtokol. Elégedett? 
Nagy öröm, hogy győztünk a választáson; senki nem számított arra, hogy nemcsak nyerünk, de ilyen nagy különbséggel nyerünk. Büszke vagyok rá. 
Ezután kemény tárgyalások következtek: hat hónapon keresztül egyeztettünk a koalíciós partnerekkel. Magyarországon valószínűleg szokatlan, hogy ennyi ideig húzódjanak a tárgyalások, de Hollandiában nem ritka, hogy három vagy több párt lép koalícióra, ez eltart egy ideig, képzelheti. Kevesen hittek benne, hogy tető alá hozzuk a megállapodást, de végül sikerült. Sajnos nem jött össze a miniszterelnökség; mind a négy párt vezetője úgy döntött, hogy beül a parlamentbe. A második legnagyobb koalíciós partner, a konzervatív-liberális Szabadságért és Demokráciáért Néppárt (VVD) vezetője, aki korábban igazságügyi miniszter volt, szintén otthagyta a tisztségét a parlamenti képviselőségért, senki nem akart tehát kinn maradni. Mi adjuk egyébként a legtöbb minisztert és államtitkárt számos fontos területen a gazdasági ügyektől a menekültügyön át a bevándorlásig. Ami az utóbbit illeti, nagyon remélem, hogy a Hollandiában ma minden bizonnyal legfontosabb kérdésnek számító bevándorlás és menedékügy terén a valaha volt leg­keményebb politikát sikerül megvalósítanunk. Ezt várják tőlünk az emberek. Bízom benne, hogy képesek leszünk keresztülvinni az elképzeléseinket.

Ez egy törvénytelen háború, természetes, hogy támogatjuk Ukrajnát”

Milyen reményekkel csatlakozott a Patrióták Európáért EP-frakcióhoz?
Fontos együttműködni más pártokkal, az Európai Parlamentben eddig is tagja voltunk egy csoportnak. A Patrióták legtöbb tagjával már a korábbi csoportunkban is együtt dolgoztunk, a csehek, a spanyolok viszont új szövetségesek. Mára elég erősek lettünk, 84 tagunk van 12 országból, s ezzel mi vagyunk a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben. Történelmi jelentőségű, hogy az Európai Unióban a harmadik legnagyobb erő ma a szuverenisták csoportja: még nem fordult elő, hogy a hozzánk hasonló konzervatív pártok egyesítik erőiket, senki nem számított erre. A legfontosabb közös nevezőnk, hogy mindennél jobban becsüljük a nemzeti szuverenitást, és elsősorban a hazánkért dolgozunk. Büszke vagyok arra, hogy részese lehetek ennek.

Októbertől Mark Rutte lesz a NATO főtitkára. Ehhez mit szól? 
Két okból is örülök a választásnak: Hollandiában véget ért Mark Rutte politikai korszaka, aminek itt volt már az ideje; másrészt pedig megbízható politikusként jó főtitkára lesz a NATO-nak. Tapasztalt személy, várhatóan nagy támogatást élvez majd a NATO-országokban.

Ha Magyarország, akkor Budapest, a Balaton és az ország keleti része”

A Patriótákhoz való csatlakozáskor arról írt a Twitteren, hogy támogatják a háborúban álló Ukrajnát.
Így van, így is gondolom. A sajtó néha úgy állítja be, mintha nagy véleménykülönbségek lennének a velünk szövetséges pártok között, egy dologban azonban biztosan mindenki egyetért: az orosz invázió nem volt legitim. Nem lehet csak úgy behatolni egy országba, amely nem a tiéd. Mi sem fogadnánk el, ha Belgium tenné ezt velünk, önök sem, ha Románia tenné ugyanezt – persze nem feltételezem, hogy valaha is megtörténne. Ez egy törvénytelen háború, magától értetődik, hogy támogatjuk Ukrajnát. Ez is része a koalíciós megállapodásunknak, mi pedig lojálisak vagyunk a koalícióhoz. Ha egyszer béke lesz, annak nagyon fogunk örülni, de addig is fontos, hogy támogassuk Ukrajnát az orosz agresszor elleni harcban mind katonailag, mind politikailag.

Mit gondol a közel-keleti háborúról és különösen Irán szerepéről benne?
Én vagyok a holland parlamentben a legnagyobb rajongója Izraelnek, száz százalékban támogatom. Egzisztenciális háború, amit vív: a létezéséért harcol a radikális iszlámmal szemben – a szunnita Hamasz, a síita Hezbollah és ahogyan említette, Irán ellen. Az ellenfeleik el akarják törölni Izraelt a földről, meg akarják semmisíteni a zsidó hazát és a zsidó népet. Meg kell védenünk Izraelt. A Hamasznak nincs joga panaszkodni a vereség miatt, hiszen ő kezdte a konfliktust. Úgy gondolom, mindannyiunknak támogatnunk kellene Izraelt: ez az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, egyfajta világítótorony a sötétségben. Ha Izrael elbukik, mindannyian elbukunk.

Meg kell nehezíteni az újonnan érkezők Hollandiába való belépését”

Sok szó esik manapság a genderháborúról és a woke-izmusról. Hogy áll ezzel Hollandia?
Óvatosnak kell lennünk, mert koalíciós megállapodás köt bennünket. Magyarországon megvan az a luxus, hogy egyetlen pártnak van többsége, nekünk nincs. Négy pártnak kellett megállapodnia, ahogy mondtam, hat hónapon át dolgoztunk rajta, ez rengeteg kompromisszumot jelent. Úgy vélem, a woke nem jó egyetlen társadalomnak sem, éppen ellenkezőleg, rendkívül káros, de nincsen szabad szólásom ez ügyben. A magam részéről ellenzek mindent, aminek köze van a globalizmushoz, de most nem ez a prioritásunk. Fontosabb, hogy konkrét eredményeket érjünk el a bevándorlás ügyében. Ma ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az embereket. Határozott célunk megerősíteni a menekültügyi és bevándorlási politikánkat, keményen fogunk harcolni ezért.

Számos bevándorló-hátterű személy ma már holland állampolgár. Lehet úgy kezelni ezt a kérdést, hogy ne sérüljenek a polgárjogok?
Először is meg kell nehezíteni az újonnan érkezők Hollandiába való belépését a menekült­ügyi és bevándorlási törvények szigorításával. Ez áll a koalíciós programunk középpontjában. Másodszor meg kell szigorítanunk a törvényein­ket, nagyobb büntetéseket kell kiróni, a terroristák esetében börtönt. Harmadszor pedig, amennyiben a bűncselekményt elkövető személy még nem holland állampolgár, könnyebben el kell tudni venni a tartózkodási engedélyét, és ki kell toloncolni Hollandiából. Ez az a három kérdés, amelyben megállapodtunk.

Gyakran jár még Magyarországra? Hova megy, mit szokott nálunk csinálni?
Néhány hét múlva ismét Magyarországra jövök. A feleségemmel meg szoktuk látogatni a rokonait, a barátainkat, és van pár szép hely, ahová mindig elmegyünk. Szeretjük a Balatont, de rajongok Kelet­-Magyarországért is, a magyar–ukrán határhoz közeli helyekért. Van ott egy szép szálloda, nem messze Nyíregyházától, de nem akarom elmondani a nevét, mert szeretnék úgy járni oda, hogy inkognitóban maradhassak. Az emberek barátságosak, élvezzük, hogy egyszerű látogatók vagyunk. Kelet-Magyarország gyönyörű, szeretünk ott lenni. Ha tehát Magyarország, akkor mindig Budapest, a Balaton és az ország keleti része. A család és a barátok mellett pedig van még valaki, akit mindig felkeresek, ő Bunyós Pityu. Egy rendkívül jó humorú figura, vele mindig igyekszem összefutni.

Geert Wilders
1963-ban született Venlóban. Korábban a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért tagja volt, 1998-ban listáról bekerült a parlamentbe. 2004-ben kilépett, és nekilátott, hogy felépítse saját formációját, a Szabadság­pártot. Élesen kritizálja az iszlámot és a muszlim bevándorlást. Amikor 2004 novemberében Theo van Gogh egyik filmjében bírálta az iszlám vallást, az író-filmrendezőt az utcán meggyilkolta egy marokkói származású, de már Hollandiában született terrorista; a rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy Wilders is célpont lett volna. A 2023 novemberében tartott parlamenti választást a Szabadságpárt meggyőző fölénnyel nyerte, a jobboldali koalíciós kormányt júliusban iktatták be. Wilders nem tagja a kabinetnek, továbbra is a parlamentből vezeti pártját. A felesége magyar, ezért többször megfordul Magyarországon.