A migráció miatt egyre súlyosabb biztonsági kockázatokkal szembesül Nyugat-Európa: miközben sorozatos erőszakos támadások rázzák meg a nagyvárosokat, több esetben derült ki, hogy az érkező bevándorlók továbbra is kapcsolatban állnak az Iszlám Állammal. Legutóbb Németországban egy szír migráns késelt és lándzsával sebesített meg szurkolókat, akiről a nyomozás során kiderült, korábban az ISIS katonája volt. Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint a migráció már nem csupán társadalmi probléma, hanem egy többirányú fenyegetés, amely hosszú távon Európa stabilitását veszélyezteti.

Nyugat-Európában mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, különösen a migrációs hátterű támadások, miközben az integrációs politika csődöt mondott. A nagyvárosokban megjelentek a no-go zónák, romlik a közbiztonság, és egyre több ország szembesül az illegális bevándorlás súlyos következményeivel. 

A jelenséget egyre gyakrabban konkrét, súlyos esetek is igazolják, amelyek rávilágítanak arra, hogy a bevándorlási rendszer nem tudja kiszűrni az ideológiailag veszélyes szereplőket. Legutóbb egy 35 éves szír férfi ellen vádat emeltek Németországban, miután Bielefeldben megtámadott és késsel, illetve lándzsával megsebesített öt futballszurkolót. A férfi 2023-ban érkezett az országba, menekültstátuszt kért, amit először elutasítottak, majd később kiegészítő védelmet kapott. A nyomozás szerint korábban az Iszlám Állam katonája volt Szíriában, és Németországba érkezése után is kapcsolatban maradt a terrorszervezettel. 

Migráció és biztonság: Földi László szerint több irányból fenyegetik Európát

Az elmúlt évek migrációs folyamatai Nyugat-Európában egyre súlyosabb társadalmi-biztonsági következményekkel járnak – mondta lapunknak Földi László titkosszolgálati szakértő. 

“Szerinte nem egyszerű jelenségről beszélünk, hanem olyan, egymást erősítő folyamatokról, amelyek a kontinens stabilitását hosszabb távon strukturális veszélybe sodorják.”

A szakértő értékelése szerint Európába több, teljesen eltérő motivációjú csoport érkezik, és ezek eltérően jelennek meg a bűnügyi statisztikákban és a terrorfenyegetettségben.

1. A megélhetési bűnözők köre

Ők azok, akik gazdasági szándékkal, haszonszerzés reményében lépik át az uniós határokat. Egy részük a szabályozatlanság és ellenőrizetlenség következtében a befogadó országokban a helyi büntetőnormák fölé helyezi saját kulturális szokásrendjét.

“Egy olyan világba érkeznek, ahol számukra nem egyértelműek a törvények, és sokszor felmentést adnak maguknak az alól, amit a társadalom bűncselekménynek tekint”

2. A súlyos mentális terhet cipelők köre

Ők azok, akik kulturális sokk, identitásvesztés, családi vagy szociális szétesés miatt kilépnek a normakövetésből.

“Egy részük nem ideológiai, hanem pszichés alapon válik veszélyforrássá, szélsőséges esetben utcai támadások, értelmetlen erőszakcselekmények formájában.”

3. Az ideológiai-politikai indíttatású csoport

Ez az a réteg, amelyet a szakértő a legveszélyesebbnek tart.

“Ez a harmadik csoport, akik annak logikájára érkeznek Európába, hogy Európát el kell foglalni. Nem akarják megvárni, míg kritikus létszámban demokratikus úton szereznek politikai befolyást, ezért az erőszakos térfoglalást választják.”

Földi László elmondta, hogy ezeknek a csoportoknak a célja:

• a társadalmi rend megingatása,
• az európai kormányzatok hiteltelenítése,
• a folyamatos félelem fenntartása, terrorcselekményekkel, utcai támadásokkal,
• társadalmi feszültségek élezése, különösen nagyvárosokban.

A szakértő értékelése szerint e motiváció hátterében gyakran a gyarmati múlt, valamint a Közel-Keletet érintő nemzetközi katonai műveletek állnak.

Importált vallási konfliktus Európában

A negyedik kockázati tényezőként Földi László a muszlim világ belső konfliktusainak áthelyeződését nevezte meg.

Nemcsak a befogadó országok keresztény kultúrája válik célponttá, hanem saját szunnita–síita konfliktusaik is importálódnak.

Ennek következménye szerinte már most látszik: utcai konfliktusokban, párhuzamos közösségek létrejöttében, lokális területi dominanciáért folyó harcokban.

Földi László: Nem probléma, hanem katasztrófa

A szakértő szerint a folyamat súlyosságát részben az okozta, hogy a nyugat-európai államok alkotmányos keretek felülírásával engedték az ellenőrizetlen belépést.

Az alkotmányos rend megsértésének nem volt következménye. Ha az állam nem tartja be saját szabályait, akkor nem várható el, hogy az ideérkezők betartsák azokat.

Mint mondta, a helyzet mára túlmutat azon a szakaszon, amely még visszafordítható lett volna. A szakértő a jelenlegi folyamatokat úgy értékeli, hogy a társadalmi konfliktusok önvédelmi irányba mozdulhatnak el:

• egyre több lakossági önvédelmi eszköz kerül a polgárokhoz,
• bizalomvesztés mutatkozik a rendvédelmi szervekkel szemben,
• párhuzamos közösségi struktúrák épülnek ki.

– Ha az állam nem tudja megvédeni a saját polgárát, akkor a polgár önvédelembe kezd. Történelmileg ez minden rendszerben polgárháborús szintre vezetett – fogalmazott a szakértő.