A KGB-disszidens próféciája: Jurij Bezmenov figyelmeztetése a Nyugat lopakodó beszivárgásáról

Több mint 40 évvel ezelőtt, 1983-ban Jurij Bezmenov volt KGB-ügynök, aki 1970-ben disszidált Nyugatra, szenzációs előadást tartott Los Angelesben. Ebben leírta a Szovjetunió stratégiáját, hogy ideológiai felforgatással leigázza a Nyugatot. Szavai ijesztően aktuálisnak hangzanak ma, 2025-ben. Bezmenov figyelmeztetett egy kúszó folyamatra, amelynek célja a nyugati társadalmak destabilizálása, és végül kommunizmushoz vezet.

Ez a cikk rávilágít a felforgatás négy fázisára, amelyeket Bezmenov leírt, és megmutatja, miért releváns figyelmeztetése ma is.

A felforgatás négy fázisa

Bezmenov a felforgatást célzott, hosszú távú folyamatként írja le, amely négy fázisban zajlik: demoralizáció, destabilizáció, válság és normalizálás.

Ezeknek a szakaszoknak az a célja, hogy egy ország erkölcsi, társadalmi és politikai struktúráit szétbontsák anélkül, hogy nyílt háborúra lenne szükség.

1. Demoralizáció: Az alapvető erkölcsi értékek megsemmisítése

Az első szakasz, amely körülbelül 15-20 évig tart, a társadalom erkölcsi és ideológiai alapjainak aláásását célozza. Ez olyan kulcsfontosságú területek szándékos befolyásolásával történik, mint a vallás, az oktatás, a társadalmi élet, a közigazgatás, a jogrendszer, a katonai és ipari kapcsolatok.

Bezmenov elmagyarázta, hogy ebben a szakaszban a Szovjetunió manipulálta a médiát és az akadémiát, hogy marxista-leninista ideológiákat ültessen az emberek, különösen a fiatal generáció fejébe.

A vallást nevetségessé teszik, vagy olyan szekták váltják fel, amelyek elterelik a figyelmet a hagyományos hiedelmekről. Az oktatási rendszerben a pragmatikus tantárgyakat, mint például a matematika vagy a természettudományok, olyan ideológiailag befolyásolt tartalmak váltják fel, mint a “Városi háború története” vagy a “Szexuális nevelés”.

Az egyének és a közösségek közötti társadalmi kapcsolatokat olyan bürokratikus intézmények váltják fel, amelyeket senki sem választott meg. Bezmenov szerint a média szinte monopóliumszerű hatalmat gyakorol a közvélemény felett, demokratikus legitimitás nélkül.

Ennek a szakasznak az eredménye egy olyan társadalom, amelyben az emberek elveszítik a kapcsolatot a valósággal.” Egy demoralizált ember már nem tudja értékelni a valódi információkat” – mondta Bezmenov. “A tények semmit sem jelentenek neki.” Még az elsöprő bizonyítékok vagy a szovjet koncentrációs táborban tett látogatás sem győzte meg – csak egy “fenékbe rúgás” ébresztette fel.

2. Destabilizáció: Káosz vetése

A második, két-öt évig tartó szakasz a társadalom káoszának megteremtésére összpontosít. Az egyének, csoportok és intézmények közötti hagyományos kapcsolatok radikalizálódnak. A kompromisszumok lehetetlenné válnak, a konfliktusok eszkalálódnak.

Bezmenov leírja, hogy a munkaadók és a munkavállalók, a tanárok és a diákok vagy a szomszédok közötti kapcsolatok egyre ellenségesebbek. A szakszervezetek, amelyek eredetileg a munkavállalók jogainak védelmét szolgálták, ideológiai harcok eszközeivé válnak, amelyek gyakran gazdasági károkhoz vezetnek.

A média központi szerepet játszik a konfliktusok dicsőítésében és a csoportok egymás elleni uszításában. Bezmenov “alvókról” beszél – ügynökökről vagy befolyásolt emberekről, akik évekig tartó inaktivitás után hirtelen társadalmi mozgalmak vezetőiként jelennek meg. Ennek a szakasznak az a célja, hogy a társadalmat olyan állapotba hozza, ahol már nem működik.

3. Válság: Az összeomlás

A harmadik szakasz, amely csak néhány hónapig tart, a válság. A társadalom annyira destabilizálódott, hogy összeomlik. Ez polgárháborúhoz, forradalomhoz vagy idegen invázióhoz vezethet.

Bezmenov hangsúlyozta, hogy ebben a szakaszban a “hasznos idiótákra” – a felforgató ideológia idealista támogatóira – gyakran már nincs szükség. Kiábrándulnak, akadályokká válnak, és végül megszüntetik, száműzik vagy bebörtönzik őket, ahogy az olyan országokban történt, mint Grenada, Afganisztán vagy Banglades.” A minta mindenhol ugyanaz” – mondta Bezmenov.

4. Normalizálás: a kommunizmus elfogadása

Az utolsó szakasz a “normalizálás”, egy cinikus kifejezés, amelyet a szovjet propaganda alkotott meg az 1968-as prágai tavasz leverése után.

Ebben a szakaszban a lakosság elfogadja a kommunizmust az új normalitásnak. Azokra a forradalmárokra, akik még hasznosak voltak a válságban, már nincs szükség, és gyakran fizikailag is megsemmisülnek. A társadalmat az erőszak stabilizálja, és az új uralkodók az ország kizsákmányolására használják az irányítást. Ez a szakasz akár 20 évig is eltarthat.

A mai relevancia: A “nagy újraindítás” és a fiatalok

Bezmenov előadása nem pusztán történelmi anekdota. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a szocializmus és a marxizmus támogatottsága növekszik a nyugati országokban, köztük az Egyesült Államokban élő fiatalok körében.

Az olyan javaslatok, mint a Világgazdasági Fórum “Great Reset”, amely a gazdaság és a társadalom radikális átalakítását szorgalmazza, a kritikusok szerint illeszkednek a destabilizáció mintájába. Ezek a kezdeményezések megoldást ígérnek a társadalmi problémákra, de gyakran több bürokráciát teremtenek, és beavatkoznak a polgárok magánéletébe – ahogy Bezmenov leírta.

Hogyan lehet megállítani a Subversiont?

Bezmenov hangsúlyozta, hogy a felforgatás megelőzésének kulcsa az erkölcsi és vallási értékekhez való visszatérésben rejlik. Egy erős társadalomba, amely tisztában van identitásával és értékeivel, nehéz beszivárogni.

Felszólított a külföldi ideológiák behozatalának korlátozására és a nem választott intézmények, például a média vagy a szakszervezetek hatalmának korlátozására. Még az olyan apró korlátozások is, mint a manipulatív reklám betiltása vagy a propaganda megfékezése, megállíthatják a demoralizáció folyamatát.

A destabilizáció szintjén Bezmenov azt javasolta, hogy korlátozzák a magukat “a társadalom ellenségeinek” nyilvánító csoportok hatalmát – nem erőszakkal, hanem demokratikus folyamatokkal.

Az önuralomhoz való visszatérés, amelyet korábban a vallás támogatott, megfékezheti a fogyasztás utáni kapzsiságot és a konfliktusok radikalizálódását.

Következtetés: Figyelmeztetés, amelyet meg kell hallani

Jurij Bezmenov előadása ébresztő. Wouter Aukema adatelemző nehéznek, de elengedhetetlennek írja le annak megértését, hogy “mi a fene folyik ma és miért.”

A Bezmenov által leírt kúszó beszivárgás nem egy hollywoodi kémthriller, hanem egy valódi folyamat, amely manipuláción, propagandán és a társadalmi gyengeségek kihasználásán keresztül működik.

Üzenete egyértelmű: a Nyugat csak éberséggel, erkölcsi erővel és a felforgató ideológiák elleni küzdelem bátorságával mentheti meg magát a Bezmenov által megjövendölt sorstól.