A Reuters értesülései szerint a júniusi csúcstalálkozón a katonai szövetség célként tűzi ki, hogy a tagországok összesen 120–130 dandárt biztosítsanak (az eddigi cél 50 dandár volt), összesen 650 ezer katonával.

A NATO Németországot is felkéri majd további hét dandár – mintegy 40 ezer katona – rendelkezésre bocsátására a szövetség közvetlen alárendeltségébe. Ezek a dandárok a Németország által korábban vállalt 10 dandáron felül lennének, amelyeket 2030-ig kellene megalakítaniuk. Az ukrajnai háború kezdete után a NATO új kollektív védelmi modellt fogadott el, amely a Szövetséges Reagáló Erők (ARF) akár 500 ezres létszámmal történő telepítését irányozza elő fenyegetett térségekben, 10-től 180 napig terjedő készenléti időkerettel.

A döntés hátterében az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének tervezett csökkentése állhat (70–90 ezer fővel), valamint a feltételezett, 2027–2030 közötti időszakra várható Oroszország elleni háborúhoz való előkészületek. A tervek megvalósíthatósága meglehetősen kérdéses, mivel számos NATO-tagország – köztük a legaktívabbak, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország is komoly toborzási és személyzeti problémákkal küzd.

A kialakult helyzet várható következményei:
• az új egységek létrehozásának mesterséges késleltetése, alacsony színvonalú személyzettel való feltöltése vagy akár a létszámok emelésének fiktív jellege;
• belső ellentétek növekedése, valamint egyes országok (pl. Magyarország, Szlovákia) vonakodása attól, hogy katonáikat a NATO bürokratikus szerveinek alárendeljék.

Bár a tervek megvalósítása számos akadályba ütközhet, az a tény, hogy a NATO többszörösére akarja növelni katonai erejét – Oroszországgal szemben –, Moszkvát válaszlépésekre késztetheti, ami tovább fokozza a feszültséget az európai kontinensen.

A NATO arra kéri az európai országokat, hogy ötszörösére növeljék a földi bázisú légvédelmi erőike. Közlésük szerint a kérdést az észak-atlanti szövetség (NATO) országainak védelmi miniszterei csütörtöki brüsszeli ülésén vitatják meg. A források szerint a légvédelmi erők kiépítésével a blokk az „orosz agresszió” fenyegetésére adott válaszként igyekszik betölteni a hiányt.

Egy meg nem nevezett NATO-tisztviselő szerint a szövetség az elmúlt három évtizedben visszavette az ilyen rendszerek számát Európában, mivel a Közel-Keletre és Észak-Afrikára helyezte át a hangsúlyt. Az elmúlt években Oroszország felfigyelt a blokk példátlan tevékenységére a nyugati határai közelében. A szövetség kibővíti a kezdeményezéseket, és ezt az agressziótól való elrettentésnek nevezi. Moszkva többször is aggodalmát fejezte ki a NATO-erők európai felduzzasztása miatt. Az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy nyitott a párbeszédre a blokkal, de egyenlő alapon, a Nyugatnak pedig fel kellene hagynia a kontinens militarizálásának irányával.