A nemi identitást kétharmad részt környezeti ingerek határozzák meg, a maradék egyharmad biológiai tényezőktől függ, a genetikai meghatározottságról pedig azt mondhatjuk, keressük, de nem találjuk! 

Elmélkedés ennek a kétharmadnak a jelentőségéről

Mit jelent a kétharmad? Egyértelműen kijelenthető, hogy többség. Az is egyértelmű, hogy egyharmad meg egyharmad eredményezi, vagyis, 100 százalékkal több az egyharmadnál. De miért fontos az elmélkedésünk róla most, amikor az átlagos polgároktól, bizonyos szakembereken át, egészen a politikai élet némely szereplőjéig megkérdőjelezik a fentebb említett matematikai tényállásokat? Talán azért, mert szubjektív szabályértelmezések alapján káros lenne a lefújt meccset újrajátszani. Ha mindenki az újrajátszáshoz való jogát érvényesíti, végeláthatatlan folyamatokat indítunk el, a lényegi tartalom pedig elveszik. 

• Egyrészt kár lenne indulatokat és feszültséget gerjeszteni egy olyan témában, amelyet évekkel ezelőtt megharcoltunk mind szakmailag, mind a közéletben. 
• Másrészt van elég dolgunk a hétköznapi és szakmai életben, van mit tenni a magyar mentális egészséggel kapcsolatban, így az újrajátszás folyamatos követelése erőforrásokat vesz el. Személyes véleményem továbbá, hogy klinikai szakpszichológusként a figyelmünk lankadása, amelyet esetlegesen a tudománytalan vádaskodások újra és újra felmerülő visszaverése okoz, életekbe kerülhet! 
• Harmadrészt fel kell vetnem, hogy káros üzenetet tartalmaz olyan kérdésekben visszatérő vitát kérni, amelyben az előző viták óta nem született sokatmondó új tudományos eredmény. Valótlanságot tükröznénk ezzel, a végtelenbe vezetően, hogy mindig van második és sokadik esély felülkerekedni a másikon. Holott az életben kevésszer akadnak ilyen helyzetek, a tudományos térben még ritkább ezen esetszám.

Mit jelent ez a kétharmad?

Nézzük mit jelent a kétharmad tehát szakmai szemmel, az indulatokat felkorbácsoló gender témában. Kijelenthető, hogy a nemi identitásra és szexuális orientációra vonatkozóan a tudomány továbbra sem szolgál genetikai alapokkal. A biológiai nem vonatkozásában viszont egyértelmű génkombinációt láthatunk, amely alapján az esetek jelentős többségében eldönthető, hogy valaki férfinek, vagy nőnek született. A szakirodalom áttekintése nyomán, körülbelül 0,08 százalékra tehető azon interszexuális biológiai nemmel rendelkezők száma, akiknél nem lehet egyértelműen eldönteni a férfi vagy női mivoltát az illetőnek. A legalacsonyabb értéket képviselő szaktanulmány 0,018 százalékot említ, cáfolva a korábbi, körülbelül 1,7 százaléknyi gyakoriságot a populációban (Sax, 2002). Ebben az esetben a belső és külső nemi szervek, biológiai nemi kategóriák alapján, különbséget mutatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy lenne harmadik biológiai nemi kategória.

Ez megtörténhet öröklött rendellenesség miatt, hormonális zavar okán, más néven nemi fejlődési eltérésnek nevezzük. Fontosnak tartom itt leszögezni, hogy éppen elég nagy fizikai és mentális terhet jelent ez a probléma az interszexuális személyeknek, nem érdemes és etikátlan őket felhasználni egyértelmű politikai akciókhoz. Mint ahogyan korábban számos esetben a mainstream trendek és követőik tették mindezt! Az interszexuális közösség halk, sok esetben rejtőzködő személyei különleges védelmet, támogatást, szakmai segítséget kell, hogy élvezzenek, amelyet nem tudunk megvalósítani akkor, ha eszközként kihasználja őket bármely politikai csoport, aktuális céljai mentén.

Feleleveníteni érdemes itt Iman Helif boxoló nagy port kavaró esetét az Olimpián, amikor az érintett személy esetében a biológiai nem és a nemi identitás kérdéseinek összekeveredése zavart okozott a közvéleményben. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Box Szövetség által kiadott információk szerint Iman Helif genetikai és biológiai szempontok szerint férfi, a legpontosabb megfogalmazás az esetében az, hogy nem nő.  A bokszoló ügye azért is érdekes, mert az IBA feljelentést tett a NOB ellen 2025.februári híradások szerint, mivel a NOB engedélyezte a női kategóriában indulását az Olimpián. Még arra is hivatkoztak a feljelentés során, hogy Donald Trump kitiltotta a transznemű személyeket a női sportolói kategóriákból – írja az eurosport.hu. Lia Thomas – aki William Thomas néven született –, esetében még a 2024-es Olimpia előtt problémák merültek fel. Korábbi női úszóként ért el és döntött meg rekordokat. 206 női úszó beadványa alapján eltörölhetik rekordjait, az elnöki intézkedés feltételezhetően erősíti a beadványokat (Daily Mail).

Sok vád és kritika éri ebben a kérdésben a jobboldali, inkább konzervatívnak nevezett oldal képviselőit hazánkban is, miszerint a „gender” nem gyermekvédelmi kérdés. 

Valóban, mivel sokkal több annál! A „gender vita” egyszerre gyermekvédelmi, nővédelmi és életvédelmi kérdés!

A gender aktivisták például azzal érveltek, hogy már háromévesen valaki képes eldönteni, hogy transznemű (Brooks, 2018). Így a gendersemleges nevelés a fejlődését szolgálja. Tudományos alapokon azonban cáfolom, hogy egy hároméves el tudná dönteni egyértelműen és tartósan, hogy milyen nemű. Az ödipális korszak (5 éves kor körül) belső konfliktusa az, hogy a gyermek azonosul-e a biológiai nemében egyező szülőjével, vagy sem. 5-6 éves kor alatt a gyermek külső jegyek alapján és legfeljebb viselkedési minták, esetlegesen a szeretetnyelv különbözőségei által különbözteti meg a férfiakat és nőket, apát és anyát. A gondolkodás fekete-fehér, alacsony színvonalú a szimbolikus gondolkodás. A szimbolikus gondolkodás fejlesztése fogja a későbbiekben biztosítani, hogy a serdülővé és fiatal felnőtté cseperedő személy cizelláltan, sok szempontot figyelembe véve gondolkodjon egy-egy kérdésről.

Kisgyermekekről szólva, ha biztosítani akarjuk a normatív fejlődést a legjobb, ha először a keretrendszert tanítjuk meg, a fejlődési folyamatok ugyanis hierarchikusak és egymásra épülőek. Amennyiben lépcsőfokokat ugrunk át, az később hiányként, korlátozottságként jelentkezik, úgynevezett „regressziót”, „visszacsúszást” tapasztalhatunk.

Vagyis, amíg nem tanulja meg mi a fekete és fehér, addig nem tudja értelmezni a szürkét, főként nem a szürke 50 árnyalatát.

Amíg nem képes elkülöníteni a jó és a rossz kérdéskörét, addig képtelenség megfelelő értékítéletet hoznia olyan nehéz kérdésekben, mint a nemi identitás, vagy szexuális orientáció. Éppen ezért, a mesék, főként az olvasott mesék, egyrészt az érzelmi átvitelen keresztül és a gyermek saját fantáziáját használva tanítanak. Megtanítják, hogy vannak rossz és jó dolgok a világban, vannak emberi értékek és gyarlóság. Ugyanakkor fontos elemük, hogy a legifjabb szegénylegény emberi értékekkel, bátorsággal, kreativitással, tudással, bölcsességgel elnyerheti a királylány kezét. A jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig büntetését még akkor is, ha felnőtt szemmel mindezt sztereotípának tartjuk. Hozzáteszem, hogy méltánytalanul keveset beszélünk az erkölcsi fejlődés fontosságáról, amely a felettes én funkcionalitásához, valamint a társas együttélés szabályrendszerének ismeretéhez hozzájárul. Csipke Józsikával tehát nem az a probléma, hogy milyen nemű szereplőket mutat be – akik egyébként csókolóznak –, hanem az, hogy nem megfelelő érettségű személyek számára készült, s mivel magas lépcsőfokokat kíván átugrani fejlődéslélektani szempontból, ez végeredményben zavart okoz a fejlődésben. Általánosságban arról van szó, hogy zavart és szorongást kelthet az aktuális ideg – érzelmi rendszer érettségi fokához illeszkedő tartalom. 

Összefoglalóan tehát a gendervita igenis gyermekvédelmi, nővédelmi és életvédelmi kérdés! Ebben a szellemben foglalkoztunk az Alaptörvény módosításával, a gyermekvédelemmel és a szülővédelemmel a Morál Hal Melindával adásában, Dúró Dóra országgyűlési képviselővel, és folytatjuk majd a téma taglalását a PestiSrácok.hu felületein!