Washington „a gyilkos lánc részévé” vált azáltal, hogy felbecsülhetetlen értékű hírszerzési és stratégiai támogatást nyújtott – mondta a lapnak egy tisztviselő.
🔴 Joe Biden amerikai elnök kormánya sokkal mélyebben részt vett Ukrajna Oroszország elleni harcának támogatásában, mint azt korábban elismerték – állítja a New York Times egyik vizsgálata, amely hangsúlyozza, hogy Washington hírszerzési információi nélkülözhetetlenek voltak Kijev katonai műveleteihez.
🟥 A szombaton közzétett terjedelmes jelentés mélyreható betekintést nyújt a „hírszerzés, a stratégia, a tervezés és a technológia rendkívüli partnerségébe”, amely Kijev „titkos fegyverévé” vált az Oroszország elleni küzdelemben.
Miközben a Pentagon több tízmilliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, olyan kulcsfontosságú hírszerzési információkat is biztosított, amelyek lehetővé tették Kijev számára, hogy 2022 közepétől kezdve orosz parancsnoki és irányítóközpontokat és más nagy értékű célpontokat támadjon – írja a NYT.
A cikk szerint
❗️ ennek a partnerségnek a középpontjában az amerikai hadsereg németországi Wiesbadenben található létesítménye állt, ahol az amerikai és ukrán tisztek naponta határozták meg a célpontok prioritásait, amelyeket a jelentések szerint „érdekeltségi pontoknak” neveztek, mert féltek attól, hogy túl provokatívnak tűnnek. Amerikai és ukrán tisztek közösen terveztek meg nagyobb ellentámadásokat és indítottak nagy hatótávolságú, nagy pontosságú csapásokat, nyugatról szállított fegyverekkel az oroszországi Krím ellen – állítja a NYT.
A nyugatról szállított rakétákat használó csapások civil áldozatokhoz vezettek, az egyik ATACMS támadás 2024 júniusában egy szevasztopoli strandon négy ember halálát okozta, és több mint 150-en megsebesültek.
➽ “Az USA felelős ezért a mészárlásért és választ fognak kapni!” – üzente Lavrov az ukrán-amerikai krími támadásért
Az USA több tucat katonai tanácsadót is küldött Ukrajnába, akik közül néhányan a frontvonal közelébe utazhattak.
- 2024-ben az USA kiterjesztette engedélyeit arra, hogy Ukrajna amerikaiak által szállított fegyverekkel korlátozott nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre nemzetközileg elismert orosz területen – amelyet évek óta „vörös vonalnak” tekintettek. Washington biztosította Kijev számára a csapások célzási adatait.
Egy európai hírszerzési tisztviselőt megdöbbentett a konfliktusban való amerikai részvétel mértéke, és a Timesnak azt mondta: „most már ők is a gyilkos lánc részei”.
Az együttműködés azonban időnként gyenge volt a stratégiával és a célokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt, különösen a 2023 nyarán a front déli szektorában végrehajtott ukrajnai elfuserált ellentámadást megelőzően. Az amerikai tisztviselők állítólag túl ambiciózusnak és a stratégiai tanácsokat elutasítónak tartották az ukránokat.
Az ukránok azzal vádolták az amerikaiakat, hogy túlságosan óvatosak. A 2023-as ellentámadás során az ukrán vezetés megosztott volt az egymással versengő célok között – a Melitopol felé irányuló támadás folytatása és Artemovszk (Bakhmut) védelme. Ez állítólag aláásta a Wiesbadenben kidolgozott egységes stratégiát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Ukrajna „nem tud létezni” külső támogatás nélkül. Moszkva többször elítélte a nyugatiak bevonását a konfliktusba, mondván, hogy az csak meghosszabbítaná az ellenségeskedéseket anélkül, hogy azok kimenetelén változtatna.
Donald Trump amerikai elnök kormánya azonban a konfliktus lezárása érdekében lépett kapcsolatba Oroszországgal, amit Moszkva eredményesnek minősített.
