A New York Times súlyos korrupciós vádakat emelt Zelenszkij kormánya ellen: azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyeket az EU és az Egyesült Államok a milliárdos segélyek feltételéül szabtak, szándékosan megkerülték. Az energia-, az atom- és még a fegyvergyártó vállalatok is érintettek. Az európai politikusok nyilvánvalóan tudtak erről – és továbbra is fizettek.

Miközben Európa továbbra is milliárdokat küld Kijevnek, a New York Times leleplezései komor képet festenek az ukrán hatalom kulisszái mögött. Az amerikai újság szerint Volodimir Zelenszkij elnök kormánya szisztematikusan szabotálta azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyeket az EU és az Egyesült Államok a segélyeik feltételeként követelt.

Az állami tulajdonú vállalatok, sőt még a fegyverbeszerzések független felügyelőbizottságait is megfosztották hatalmuktól, blokkolták vagy politikailag átvették az irányítást – drámai következményekkel. Az amerikai újság több százmillió dolláros állítólagos korrupcióról, a frontvonalakon használt hibás lőszerről és Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos növekvő kételyekről beszél. 

Röviden:

 „Az elmúlt négy évben az ukrán kormány szisztematikusan szabotálta ezt a felügyeletet – és így lehetővé tette a korrupció virágzását.”

Robbanásveszélyes következményekkel járó nyomozás

A kutatás robbanásszerű következtetésekre vezet.

Először is, a kijevi politikai vezetés szándékosan szüntette meg a felügyeletet – betöltetlen helyek, elhalasztott bizottsági ülések és módosított törvények révén.

Másodszor, a korrupció pontosan a stratégiailag legfontosabb ágazatokat érinti – az elektromos hálózatot, az atomenergiát és a fegyvereket.

Harmadszor: Európa tudott róla, de geopolitikai okokból tolerálta.

Negyedszer: Pontosan ez veszélyezteti most Ukrajna EU-csatlakozását és NATO-kilátásait – és mellesleg az újjáépítési alap milliárdjait is.

A helyzet Trump elnöksége óta romlott. Európa kritikája is megjelenik a szövegben. Egy volt magas rangú amerikai tisztviselőt idézve: „Az európaiak olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi az ilyen visszaeséseket a korrupció elleni küzdelemben.”

A felügyelet csak papíron létezik: Az ellenőrzési rendszert aláássák

2014 után az EU és az Egyesült Államok független felügyelőbizottságokat követelt a kulcsfontosságú állami tulajdonú vállalatok számára. Ezeknek a bizottságoknak a célja a korrupció megelőzése, a vezetők ellenőrzése és dollármilliárdok védelme volt. A NYT szerint azonban ezeket a testületeket szándékosan semlegesítették.

A módszerek feltűnő gyakorisággal ismétlődnek: üresen maradnak a helyek, kritikus szakértőket félreállítanak, a szerződéseket elhalasztják, és az alapszabályokat rövid időn belül módosítják. Egy belső EU-jelentés most „folyamatos politikai beavatkozásra” figyelmeztet, és a felügyelőbizottságok aláásását nevezi meg fő kockázatként.

Ukrenergo: A menedzser, aki nemet mondott – és repülnie kellett

Az állami tulajdonban lévő Ukrenergo villamosenergia-hálózat-üzemeltető esete különösen szemléletes. Akkori vezérigazgatója, Volodimir Kudrickij ( Az alsó képen) elmeséli, hogyan gyakorolt ​​rá nyomást Herman Haluscsenko  (A felső képen) energiaügyi miniszter 2021 végén, hogy alkalmatlan személyeket nevezzen ki vezető pozíciókba: „Elkezdett ragaszkodni. Agresszívan próbált rávenni ezekre a kinevezésekre.”

Kudrickij ellenállt – a felügyelőbizottság védelme alatt. De amikor a bizottságot újraválasztották, a minisztérium közbelépett. Egy jelöltet, aki nem tudta lenyűgözni a nyugati adományozókat, ennek ellenére „független szakértőként” neveztek ki. Amikor egy külföldi tag később lemondott, és a helyet nem töltötték be, patthelyzet alakult ki.

A döntő szavazás katasztrofálisan végződött: A politikailag vitatott szakértő a kormány oldalára állt – Kudrickijt menesztették. Két külföldi felügyelőbizottsági tag tiltakozásul lemondott: „Ez az elbocsátás politikai indíttatású volt.”

Az európai hitelezők rövid időre befagyasztották a forrásokat, de továbbra is fizettek. Senki sem akart úgy tűnni, mint aki „ellenzi Ukrajnát”.

Energoatom: 100 millió dollár tűnt el – a hibás ellenőrzések miatt

Még robbanékonyabb az Energoatom, az állami tulajdonú atomenergia-ipari vállalat esete. Miközben egy régi reaktorokat érintő vitatott projektet készítettek elő, a felügyelőbizottság hónapokig patthelyzetben maradt.

A brit nukleáris szakértő, Tim Stone, a felügyelőbizottság kijelölt tagja felül akarta vizsgálni a projektet. Ehelyett a bizottság szerződéseit elhalasztották. Zelenszkij pártjának egyik parlamenti képviselője azt mondta: „Tudták, hogy amint a felügyelőbizottság megkezdi a munkát, elveszítik az irányítást. Ezt meg akarták akadályozni.”

Miközben a bizottság gyakorlatilag megbénult, a korrupcióellenes hatóságok egy körülbelül 100 millió dollár értékű vesztegetési rendszert vizsgáltak. A vállalkozókat állítólag akár 15 százalékos kenőpénzzel is sújtották. 

Stone végül meghúzta a vészféket: 

„Az egész egy patkányfészek volt.”

Amikor a felügyelőbizottságot végre hivatalosan is megalakították, a kormány egy helyet üresen hagyott – újabb patthelyzet. Jelenleg nyolc ember ellen indult eljárás, köztük Zelenszkij egyik volt üzlettársa ellen.

Ellenőrizetlen fegyverbeszerzés: robbanásmentes lőszer

Az állami tulajdonú fegyverbeszerzési ügynökség körüli ügy különösen érzékeny az európai biztonság szempontjából. Egy botrányt követően 2024-ben újraalapították – független felügyelettel.

A NYT szerint azonban legalább egymilliárd dollárnyi európai forrást költöttek el működő felügyelőbizottság nélkül. Az első elnök, Maryna Besrukova a következőképpen írja le a hatalmas politikai nyomást: „A Védelmi Minisztérium nyomást gyakorolt ​​rám, hogy hagyjak jóvá kétes szerződéseket.”

Óriási nyomás alatt szerződést írt alá egy állami tulajdonú ukrán fegyvergyárral, amely még megbízható aknavető lövedékeket sem tudott szállítani. A frontvonalon ezek közül a lövedékek közül sok meghibásodott; egyszerűen nem voltak hajlandóak tüzelni. Amikor a felügyelőbizottság végül megpróbált közbelépni, a minisztérium megváltoztatta a szabályokat, és felhatalmazta magát az ügynökség vezetőjének elbocsátására. Besrukovát kirúgták. 

Következtetése lesújtó: „A felügyelőbizottságok puszta látszat. Nem igaziak.”

Európa tudott róla – és mégis fizetett

A nyomozás feltárja Európa dilemmáját is. 

Nagykövetek figyelmeztettek, bankok figyelmeztettek, jelentések születtek – a pénz mégis tovább áramlott. Christian Syse norvég különmegbízott őszintén kijelentette: 

„A jó kormányzás fontos számunkra, de el kell fogadnunk ezt a kockázatot.”

Egy belső EU-jelentés „folyamatos politikai beavatkozásról” beszél, de Brüsszel nyilvánosan hangsúlyozza, hogy „nem lát bizonyítékot az uniós források visszaélésszerű felhasználására”.

Mi forog kockán most?

Zelenszkij 2019-ben lépett hivatalba, és megígérte, hogy küzdeni fog a korrupció ellen. 

A mai vizsgálatok az ellenkezőjét mutatják: az ellenőrzéseket szisztematikusan gyengítették, éppen akkor, amikor milliárdok áramlottak be.

Ez nemcsak az újjáépítést veszélyezteti, hanem Ukrajna EU-n és NATO-n belüli kilátásait is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik vezetője így figyelmeztet: „Nagyobb vonakodás lesz nagy összegű pénzek nyújtásával kapcsolatban.” Vagy, hogy világosabban fogalmazzak: Aki milliárdokra vágyik, annak el kell fogadnia az irányítást.

A New York Times megjegyzi:

 „A korrupció azt jelenti, hogy olyan pénz, amely megvédhette volna az energiainfrastruktúrát vagy a hadsereget, ehelyett korrupt tisztviselők zsebébe kerül.”