A Big Tech új felügyeleti eszköze

Az automatizált rendszámfelismerő rendszerek –  az Egyesült Államokban ALPR (Automated License Plate Readers), Európában pedig ANPR  néven ismertek – gyorsan terjednek. Az olyan vállalatok, mint a Peter Thiel (Palantir, Thiel Foundation, Mithril Capital) által finanszírozott Flock Safety, olyan üzleti modellt fejlesztettek ki, amely lényegében átfogó mozgásfigyelésen alapul.

Kameráik napenergiával működnek, nem feltűnőek és állandóan csatlakoznak a hálózatokhoz. Minden elhaladó autót átvizsgálnak, gigantikus felhőalapú adatbázisokban tárolják az adatokat, és így emberek millióinak teljes mozgási profilját biztosítják  – függetlenül attól, hogy valaha is gyanúsították-e őket bűncselekménnyel.

Palantir és a teljes megfigyelés DNS-e

A Peter Thiellel való kapcsolat nem véletlen.  A Palantirral Thiel már létrehozta azt a szoftverarchitektúrát, amelyet a rendőrség, a hírszerző szolgálatok és a katonaság használ arra, hogy előrejelzéseket készítsen adathegyekből. A Palantir Foundry-t és a Gotham-et világszerte használják adatfúzióra – pénzügyi tranzakciók, közösségi média, rendőrségi adatbázisok.

A Flock Safety segítségével ez a logika átkerül a mindennapi életbe: rendszámtábla = identitás = mozgási profil. Minden vásárlás, minden utazás, minden klinikalátogatás vagy bemutató elméletileg rögzíthető és elemezhető.

Visszaélési esetek az Egyesült Államokban

• Illinois: Az LPR adatait kiszivárogtatták a szövetségi ügynökségeknek, hogy bíróság elé állítsák az abortuszt kérőket – jogalap nélkül.
• Belbiztonság és CBP: A kísérleti programok a Flock adatait használták a “határok biztosítására” – a valóságban a belföldi ellenőrzésre.
• ACLU perek: Polgárjogi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy ez a technológia már régen átlépte a széles körű megfigyelés küszöbét.

A hívószó a “mozaikhatás“: Az egyéni utazások jelentéktelenek – együttesen pontos, rendkívül érzékeny életprofilt eredményeznek

Európa: A “puha” belépés

Az ANPR rendszerek régóta a mindennapi élet részét képezik Európában is.

• Nagy-Britannia működteti a világ egyik legsűrűbb ANPR-hálózatát – hivatalosan a terrorizmus elleni küzdelemre, de valójában a tömeges megfigyelésre.
• Németország, Belgium, Franciaország, Svájc: Az ANPR-t a forgalomban, a parkolóházakban és a rendőrségi ellenőrzések során használják. Hivatalosan “a biztonság kedvéért”, a valóságban az adatgyűjtés normalizálása érdekében.
• Olyan vállalatok  szállítják a rendszereket, mint a Vaxtor vagy az Imense, amelyeket gyakran uniós programok finanszíroznak.

Ez megismétli az Egyesült Államok útját: először a közlekedés, majd a rendőrség, hamarosan a hírszerző szolgálatok.

A kritikus pont: a magánszektor ellenőrzése

A legveszélyesebb dolog ebben a fejleményben: az állami felügyeleti infrastruktúra privatizációja.

• A Flock Safety & Co. közvetlenül a közösségeknek vagy akár a környékeknek értékesíti a rendszereket – de az adatok a magánfelhőkbe kerülnek.
• Európában valami hasonló történik: az önkormányzatok kiszervezik az ANPR-t az informatikai szolgáltatóknak. Ez azt jelenti, hogy a polgárok elveszítik a mozgási adataik feletti demokratikus ellenőrzést.
• Peter Thiel és más technológiai oligarchák kétszer is profitálnak: eladják a hardvert, és egyúttal létrehozzák azokat a szoftverplatformokat, amelyek mindent elemznek.

Következtetés: A magánélet csendes vége az utcán

A rendszámfelismerés banálisnak tűnik – “egy kamera, amely átvizsgálja az autókat”. Valójában ez a feltörekvő felügyeleti gazdaság központja.

• Ez a belépési pont a mozgások állandó nyilvántartásába – a munkába való eljutástól a tüntetésen való részvételig.
• Más adatfolyamokhoz kapcsolódik (arcfelismerés, hitelkártyás fizetések, közösségi média profilok) – pontosan a Palantir üzleti modellje. 
• Olyan légkört teremt, amelyben minden polgár potenciális gyanúsítottá válik – jogalap nélkül, átláthatóság nélkül, a kilépés valódi lehetősége nélkül.

A  svájci e-személyazonosság, az EU-ban a digitális személyazonosság és az LPR/ANPR rendszerek ugyanannak az architektúrának a részét képezik: egy olyan hálózatnak, amely fokozatosan megszünteti az anonim szabadságot,  és “átlátható polgárokká” tesz minket.

A döntő kérdés már nem az, hogy megfigyelnek-e minket, hanem az, hogy ki birtokolja az adatokat és ki irányítja az algoritmusokat?
És itt a válasz ijesztően gyakran: nem demokratikusan megválasztott intézmények, hanem Big Tech – Palantir és Peter Thiel vezetésével.