Könnyen hozzáférhetővé tennék az eutanáziát, továbbá – az abortuszhoz hasonlóan – büntetnék annak megakadályozását.

A törvényjavaslat általános vitája május 27-én esedékes, jelenleg a parlamenti képviselők különbizottságának ülései zajlanak. A törvényjavaslat vizsgálatának kezdete óta számos olyan új módosító indítvány született, melyekkel a kormány által előterjesztett ,,halálhoz nyújtott segítség” igénybevételének korlátozásától akarnak megszabadulni.

Franciaországban az első jelentős változás az asszisztált halálozás népegészségügyi törvénykönyvbe történő bevezetése volt. Ez a döntés azt jelentette, hogy az eutanázia attól kezdve ,,gondozásnak” minősül. Néhány hónappal ezelőtt baloldali képviselők egy része már az abortusz leírására is ezt a kifejezést használta.

A második komoly elmozdulás a ,,halálhoz nyújtott segítség” kritériumainak változásában történt. Az eredeti megfogalmazást, miszerint ,,rövid- vagy középtávú életveszélyes állapot” esetében volt megengedett az eutanázia, a kormány tanácsa ellenére ,,előrehaladott vagy végső szakaszra” cserélték ki. Yannick Neuder orvos és a Les Républicans (Köztársaságiak, a továbbiakban: LR) képviselője ezzel a módosítással kapcsolatban aggodalmát fejezte ki az X-en:

Arra figyelmeztetett, ,,több száz olyan betegség van, amely gyógyítható, még akkor is, ha végső állapotúak.”

A ,,halálhoz nyújtott segítség” fogalmát a törvény ötödik cikke határozza meg. Eredetileg kivételnek számítottak azok az esetek, amikor a gondozó vagy egy harmadik személy segítségét kellett igénybe venni az eutanáziához, mert a beteg azt ,,fizikailag nem volt képes elvégezni”. Ezt is módosították, és így már a beteg szabadon választhat az eutanázia elvégzésének két módja között. Továbbá orvosi javaslatra immáron lerövidíthető a 48 órás gondolkodási idő, mely során a páciens mérlegeli, hogy szeretne-e segítséget kapni az eutanázia során.

Erwan Le Morhedec katolikus jogász, rovatvezető, a palliatív ellátásban jártas szakértő a Franciaországban zajló változásokat összehasonlította a belga, holland és kanadai törvényekkel. Megállapította, hogy a francia törvényjavaslat sokkal tovább megy, és az eutanázia tömegessé válását célzó módosítások tartósan nem lesznek elegendőek a radikális követelések megfogalmazói számára sem. Az egyik szélsőbaloldali francia képviselő azért kampányol, hogy akkor is lehessen eutanáziát igényelni, ha már nincs tudatánál a beteg.

Le Morhedec azonban rámutat, hogy ez a törekvés oda vezetett Hollandiában és Kanadában, hogy az ,,életvége” kritériumot eltávolították, s így az Alzheimer-kórban szenvedő betegek is kérhetnek eutanáziát.

Mint ahogyan az abortusz esetében, ez esetben is létrehozták a ,,segített halálozás akadályozásának bűncselekményét”, míg a ,,segített öngyilkosságra való felbujtás bűncselekményének” bevezetését elvetették. Látható párhuzam figyelhető meg tehát az abortusz és az eutanázia korlátlan bevezetése között.

Sok képviselő (jobb- és baloldaliak egyaránt) aggodalmukat fejezték ki a törvényjavaslat vitájának iránya miatt. Az LR egyik képviselője ,,szómanipulációról” beszélt, ugyanis az ,,eutanázia” és ,,segített öngyilkosság” szavak nem szerepelnek az erről szóló törvényjavaslatban, helyettük ,,gondozó és támogató otthonokról beszélnek”.

François Bayrou volt centralista miniszter kifejtette, hogy ,,egy másik víziót” támogat. Jeanne-Françoise Hutin pedig kijelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén feladja a Becsületrendjét. A rend ugyanis mindig is a legsebezhetőbbeket védte, most pedig visszahoznák a halálozás jogát, melyet 1981-ben visszavontak. Ez a törvény olyan emberek életének vetne véget, akik nagyon törékeny helyzetben vannak, ráadásul a javaslatcsomagban még a határok sem tiszták…