Az egykor csak disztópikus sci-fi regények lapjain megjelenő ötlet, az agyi hackelés már itt van. Úgy tűnik, hogy a davosi elit érdekelt abban, hogy ezt a technológiát felhasználja megkérdőjelezhető napirendjének előmozdítására.
A Világgazdasági Fórum (WEF) egyik legutóbbi előadásán a jelenlévőknek elmondták, hogy az emberi agy dekódolására irányuló kísérletek már javában folynak. Ahogy Tim Hinchcliffe, aki évek óta kongatja a vészharangot a WEF tervei miatt, megjegyezte, az előadásra öt évvel azután került sor, hogy Yuval Noah Harari történész azt mondta a davosiaknak, hogy az ember teljesen feltörhető. Az akadémikus szerint röviden szólva sétáló, lélegző, élő algoritmusok vagyunk. Harari víziója akkoriban lázas fantáziálásnak számított. Most azonban ez a fantázia gyorsan valósággá válik.
A WEF 2023-as éves találkozóján a The Atlantic vezérigazgatója, Nicholas Thompson vezette a “Készen állunk az agyi átláthatóságra?” című ülést. Az ülést egy orwelli ihletésű videó nyitotta, amely egy olyan forgatókönyvet mutatott be, amelyben az alkalmazottak agyhullámait figyelik és dekódolják. Az összegyűjtött információkat nem csak az alkalmazottak teljesítményének értékelésére használták fel, hanem az agyhullámokat dekódolták annak megállapítására is, hogy az egyes személyek részt vettek-e bűncselekményben.
A videót követően Nita Farahany, a Duke Egyetem munkatársa, a feltörekvő technológiák etikai és jogi vonatkozásainak szakértője elmagyarázta a közönségnek, hogy az agyhullámok dekódolására már léteznek módszerek. Bizonyos technológiák – mondta – már lehetővé teszik, hogy nagyhatalmú szervezetek és kormányok “felvegyék és dekódolják az arcokat, amelyeket az elmédben látsz – egyszerű formákat, számokat, a bankszámlád PIN-kódját”.
“A mesterséges intelligencia” – folytatta – “olyan előrelépéseket tett lehetővé az agyi tevékenység dekódolásában, amelyeket korábban soha nem gondoltunk volna lehetségesnek”. Mindazok a gondolatok és érzések, amelyek bennünk bugyognak – tette hozzá Farahany -, csak adatdarabok, és hozzátette, hogy ezeket az adatokat a mesterséges intelligencia (AI) segítségével dekódolni lehet. A közhiedelemmel ellentétben az ezen “adatok” dekódolására használt eszközöknek nem kell annyira invazívnak lenniük, mint Elon Musk neurális implantátumainak. Farahany szerint a használt eszközök inkább olyanok, mint az emberi agy Fitbitjei. “Nem a jövő beültetett eszközeiről beszélünk; én olyan viselhető eszközökről beszélek, amelyek olyanok, mint a Fitbits az agyadnak” – zárta le meglehetősen csiricsáré hangnemben.
Ugyanazon a napon, amikor Farahany előadást tartott, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Davosban tartózkodott. Farahanyhoz hasonlóan valószínűleg Stoltenberg is tudja a magáét az agyi hackelésről. A NATO 2021-ben elnökölt egy fórumon, amely az “‘agytudományok fegyverré tételét” és az “’emberi agy sebezhetőségének kihasználását” vizsgálta. Amint arról a Project Censored nevű, az oknyomozó újságírás, a nagyobb médiaműveltség és a kritikus gondolkodás előmozdításával foglalkozó szervezet beszámolt, a fórumot azért hozták létre, hogy “a társadalmi mérnökség és ellenőrzés kifinomultabb formáit” vizsgálják. Ez megmagyarázza, hogy a fórum óta eltelt két évben a NATO miért egészítette ki öt műveleti területét (légi, szárazföldi, tengeri, űrbeli és kiber) egy hatodik szinttel: a kognitív területtel.
A NATO által jóváhagyott műben a Johns Hopkins Egyetem és a londoni Imperial College szakértői azt vitatják meg, hogy az emberi elmét milyen sokféleképpen kell csatatérnek tekinteni. A kognitív hadviselés – jegyezték meg – sokkal többet jelent annál, mint hogy megváltoztatjuk az emberek gondolkodását; az emberek viselkedésének megváltoztatását is magában foglalja. “A sikeresen folytatott kognitív hadviselés” – olvasható a cikkben – “úgy alakítja és befolyásolja az egyéni és csoportos hiedelmeket és viselkedést, hogy az agresszor taktikai vagy stratégiai céljainak kedvezzen”. Az agresszorok “elképzelhető, hogy leigázhatnak egy társadalmat anélkül, hogy nyílt erőszakhoz vagy kényszerítéshez folyamodnának”. A NATO célja – fontos megjegyezni – az, hogy biztonságban tartson minket. Úgy tűnik, hogy ez a cél változik.
A koronavírus eredetétől az orosz összejátszásról szóló állításokig az információs hadviselés aranykorát éljük. De ez az aranykor, amelynek középpontjában a média ellenőrzése áll, jelenleg átalakulóban van. Amint azt Tzu-Chieh Hung és Tzu-Wei Hung akadémikusok egy tavalyi cikkben kifejtették, a kognitív hadviselés a kizárólag a média ellenőrzésére való összpontosításról a kifejezett agykontrollra terjed ki. A kognitív hadviselés a “neurológiai erőforrások”, valamint a “tömegkommunikációs technikák” fegyverként való felhasználására törekszik. Míg az információs hadviselés szinte teljes egészében az információk bevitelére összpontosít, a kognitív hadviselés mind a bemenetre, mind a kimenetre (azaz a viselkedésünkre).
Nem kell QAnon-tagnak lenni ahhoz, hogy a fentieket olvasva mélységes megdöbbenést érezzünk. Az agy feltöréséről szóló beszédek egyenesen a kommunista Kínából származnak. Miközben ezt írom, a “Kínai Kommunista Párt” (CCP) máris kognitív hadviselést alkalmaz az ellenség legyőzésére. A nem is olyan távoli jövőben a Davosban és Brüsszelben, a NATO központjának otthont adó, meg nem választott globalisták ugyanezt a technológiát használhatják a leigázásunkra.
A cikkben kifejtett nézetek a szerző John Mac Ghlionn véleményét tükrözik, és nem feltétlenül a The Epoch Times véleményét.
Forrás:The Epoch Times
