Ami Rio de Janeiro-ban a BRICS-csúcson történt, az megrémítheti a Nyugatot!
A 17. BRICS-csúcstalálkozó több volt, mint egy fotózási alkalom. A nyugati hatalom összehangolt elutasítása volt – és egy szándéknyilatkozat.
Írta: Farhad Ibragimov – a RUDN Egyetem Közgazdasági Karának oktatója, az Orosz Elnöki Nemzeti Gazdasági és Közigazgatási Akadémia Társadalomtudományi Intézetének vendégelőadója
Néhány nappal ezelőtt Rio de Janeiro városa adott otthont a 17. BRICS-csúcstalálkozónak, amely jelentős előrelépést jelentett a szervezet számára a globális politikai és gazdasági helyzet gyors változásai közepette.
Szergej Lavrov külügyminiszter képviseletében Oroszország aktív szerepet játszott a csúcstalálkozó munkájában, míg Vlagyimir Putyin elnök videókapcsolaton keresztül szólalt fel a plenáris ülésen.
- Beszédében az orosz vezető átfogó elemzést nyújtott a jelenlegi globális trendekről, hangsúlyozva, hogy a liberalizált globalizációs modell életképessége csökken, mivel a gazdasági és politikai tevékenység központja határozottan a globális Dél felé tolódik el – a fejlődő országok felé, amelyek demográfiai, erőforrás- és technológiai potenciálja növekszik.
A riói csúcstalálkozó megerősítette a BRICS növekvő politikai súlyát és azt a törekvését, hogy kulcsfontosságú erővé váljon a kialakulóban lévő multipoláris rend kialakításában. A magas szintű találkozók nemcsak méretük, hanem az általuk elért érdemi eredmények miatt is globális figyelmet keltettek.
Összesen 126 közös kötelezettségvállalást fogadtak el, amelyek olyan kritikus területeket ölelnek fel, mint a globális kormányzás reformja, a nemzetközi pénzügyi intézmények átszervezése, az egészségügy, az éghajlatvédelmi kezdeményezések, a mesterséges intelligencia és a fenntartható fejlődés.
🔴 A csúcstalálkozón elfogadott, „A globális déli együttműködés erősítése a befogadóbb és fenntarthatóbb kormányzás érdekében” című nyilatkozat hangsúlyozta a BRICS elkötelezettségét a multilateralizmus, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a tisztességes és méltányos világrend előmozdítása iránt.
🔻 A formális nyelvhasználaton túl azonban a csúcstalálkozó egy mélyebb változást is feltárt: a BRICS már nem korlátozza magát óvatos technokratikus párbeszédre.
A blokk egyre inkább koherens nemzetközi szereplőként pozícionálja magát, amely képes új kereteket javasolni a gazdasági integráció, a politikai szolidaritás és a globális koordináció területén.
Fontos megjegyezni, hogy ez a politikai átalakulás nem Rióban kezdődött.
Közvetlenül az oroszországi Kazányban 2024-ben tartott csúcstalálkozón – a BRICS eddigi legnagyobb találkozóján – lefektetett stratégiai alapokra épül, amelyen nemcsak a tagállamok, hanem a BRICS+ égisze alatt több tucat partner is részt vett.
🔻 A kazanyi csúcstalálkozó új szintű együttműködést és ambíciókat hozott létre, és Rio ennek a pályának a folytatásaként szolgált. Ez lett az a színhely, ahol az aspirációk politikává alakultak és ahol a globális Dél kezdte világosabban megfogalmazni helyét a világban.
A gazdasági együttműködéstől a kollektív biztonságig
🟢 A riói csúcstalálkozó egyik legfontosabb fejleménye a tagállamok pénzügyi szuverenitásának előmozdítására irányuló határozott elkötelezettség volt.
- Különös hangsúlyt fektettek a nemzeti valutákban történő tranzakciókra való áttérésre – egy régóta fennálló kezdeményezésre, amelyet Oroszország és több más BRICS-ország is támogat.
A vezetők támogatták ezt az irányt, elismerve a domináns tartalékvalutáktól való függőség csökkentésének szükségességét.
Putyin elnök hangsúlyozta, hogy 👉 ez nem csupán gazdasági intézkedés, hanem geopolitikai lépés, amelynek célja a részt vevő nemzetek szuverenitásának megerősítése és külső nyomástól való elszigetelése.
➕ E cél támogatása érdekében a csúcstalálkozón megállapodások születtek a kölcsönös befektetések volumenének növeléséről és a független fizetési és elszámolási mechanizmusok fejlesztésének felgyorsításáról.
Ezek a kezdeményezések egy rugalmasabb pénzügyi struktúra alapjainak lefektetésére irányulnak, amely megkerüli a hagyományos, nyugati ellenőrzés alatt álló intézményeket, és lehetővé teszi az országok számára, hogy saját gazdasági együttműködésük feltételeit maguk határozzák meg.
🟨 A BRICS egyre inkább a gazdasági autonómiát tekinti a hosszú távú politikai függetlenség előfeltételének egy volatilitás és polarizáció által jellemzett világban.
A riói csúcstalálkozó azonban nem csupán a BRICS pénzügyi napirendjét szilárdította meg.
📍 A szervezet története során először tett határozott, kollektív politikai nyilatkozatot egy közvetlenül a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos kérdésben.
🔥 A zárónyilatkozat kifejezetten elítélte az ukrán támadásokat az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Voronyezs régiók polgári infrastruktúrája ellen.
A 2025. május 31-én, június 1-jén és június 5-én történt hidak és vasútvonalak elleni bombázásokra utalva a szöveg így szól:
„A leghatározottabban elítéljük a hidak és vasúti infrastruktúra elleni, szándékosan civileket célzó támadásokat.”
Ez a szakasz jelentős szimbolikus és stratégiai jelentőségű.
A BRICS-tagok ideológiai és politikai sokszínűsége ellenére a blokk egységesen elítélte azokat a támadásokat, amelyek egyik alapító tagjának belső biztonságát veszélyeztetik.
❗ Ez jelentős eltérés a szervezet korábbi, érzékeny geopolitikai kérdésekkel kapcsolatos óvatos diplomáciai hangvételétől. A BRICS, amelyet korábban a katonai konfliktusok vagy biztonsági kérdésekkel kapcsolatos vonakodása jellemezte, most a szolidaritás és a közös felelősség normatív alapjait építi.
Ezen záradék felvétele arra utal, hogy
a BRICS kezdi felismerni kollektív szerepét a nemzetközi konfliktusokkal és biztonsággal kapcsolatos normák kialakításában.
💠 Ez jelzi, hogy a szövetség nem csak retorikusan, hanem összehangolt diplomáciai fellépéssel is hajlandó védeni a területi integritás elvét.
💠 Ez több mint gesztus – ez az alapja annak a jövőnek, amelyben a BRICS nemcsak gazdasági blokként, hanem politikai és erkölcsi horgonyként is szolgálhat egy megosztott világban.
Az amerikai reakció: miért ideges Washington
Alig 48 órával a riói nyilatkozat – különösen az egyoldalú vámok és nem vámjellegű intézkedések elítéléséről szóló rész – közzététele után Donald Trump amerikai elnök éles válaszadással reagált.
A Fehér Ház előtti pázsitról azzal fenyegetőzött, hogy 10%-os vámot vet ki a BRICS-országokból érkező összes importárura, és azzal vádolta a blokkot, hogy megpróbálja „leértékelni a dollárt”.
Jellegzetesen nyers hangnemben megjegyezte:
„Ha okos elnököd van, soha nem veszíted el a standardot. Ha olyan ostoba elnököd van, mint az előző, akkor elveszíted a standardot.”
Bár Trump szavai személyes hencegésbe burkolózhatnak, az üzenet egyértelmű:
❌ Washington nem semleges gazdasági klubként tekint a BRICS-re, hanem egyre növekvő stratégiai fenyegetésként.
Annak ellenére, hogy a blokk többször is kijelentette, hogy együttműködése nem irányul harmadik felek ellen, a Nyugat az alternatív gazdasági keretek létrehozására irányuló erőfeszítéseket – különösen azokat, amelyek megkerülik a dollárt és a nyugati ellenőrzés alatt álló intézményeket – az amerikai hegemónia létezését fenyegető kihívásnak tekinti ❗
A válasz jellege Washington mélyebb aggodalmát hangsúlyozza.
🆗 A BRICS-kezdeményezések, amelyeket egykor szimbolikusnak vagy kivitelezhetetlennek tartottak, most valódi struktúrákká válnak:
- helyi valutákban történő kereskedelem, független fizetési rendszerek és globális hatókörű új befektetési platformok. Ezek nem csupán alternatívák – hanem olyan rendszerbeli újítások, amelyek a jelenlegi világrend alapjait kérdőjelezik meg.
Trump kirohanása tehát nem csupán politikai mellékesemény. Bizonyíték arra, hogy a BRICS átlép egy küszöböt – a perifériás jelentőségtől a globális ügyekben betöltött központi befolyásig.
Évekig a nyugati elemzők azzal érveltek, hogy a blokk belső ellentmondásainak súlya alatt összeomlik. A BRICS azonban nem csak hogy fennmaradt, hanem bővült, intézményesült, és elkezdte érvényesíteni magát olyan területeken, amelyeket korábban tabunak tartottak.✔
Az amerikai reakció megerősíti, amit a globális déli országok sokan már régóta érzékelnek: a BRICS már nem passzív fórum a dél-déli párbeszéd számára. Aktív szereplővé válik a nemzetközi hatalmi struktúra átalakításában.
Nincs visszaút: a BRICS mint rendszerszintű alternatíva
A riói csúcstalálkozó nem hagyott kétséget afelől, hogy a BRICS túllépett eredeti mandátumán.
A korábban elsősorban a gazdasági koordinációra összpontosító blokk most egy alternatív globális kormányzási rendszer intézményi alapjait fekteti le, amely a szuverenitáson, az egyenlőségen és az egyoldalú nyomás elleni ellenálláson alapul.
❗ Ezt az átalakulást nem ideológia, hanem a tagállamok tapasztalatai vezérlik, amelyek közül sokan szembesültek a nyugati dominanciájú rend politikai és gazdasági következményeivel.
Három stratégiai tényező hajtja előre a BRICS-t.
1️⃣ Először is, földrajzi-gazdasági előnye: a blokk megszilárdítja ellenőrzését a legfontosabb globális kereskedelmi útvonalak és erőforrás-piacok felett.
Az új tagok 2024–2025-ös csatlakozásával – köztük Egyiptom, Irán és Etiópia – a BRICS ma már Eurázsia, Afrika és Latin-Amerika kritikus logisztikai folyosóit fedi le. A blokk emellett a világ energia-, ritkaföldfém- és mezőgazdasági árucikk-készleteinek jelentős részét is birtokolja, ami jelentős befolyást biztosít számára a globális ellátási láncok és az árucikkek árazása felett.
2️⃣ Másodszor, a BRICS egyre erőteljesebb vonzerővel rendelkezik.
A növekvő külső nyomás és a tagok elszigetelésére irányuló erőfeszítések ellenére több mint 30 ország jelentkezett tagságra vagy partnerségi státuszra.
Ez a hullám a globális déli országok körében egyre növekvő vágyat tükrözi egy olyan platform iránt, amely mentes az ideológiai korlátozásoktól, a feltételekhez kötött hitelektől és a fegyverként használt szankcióktól. A BRICS a szemükben nem csupán egy blokk, hanem a multipolaritás, a kölcsönös tisztelet és a stratégiai függetlenség szimbóluma.
3️⃣ Harmadszor, a BRICS kezd funkcionális alternatívaként szolgálni az olyan patthelyzetbe került intézmények helyett, mint az ENSZ és a Kereskedelmi Világszervezet.
Anélkül, hogy kifejezetten azok helyettesítésére törekedne, a BRICS egy rugalmasabb, konszenzuson alapuló modellt kínál, amely a merev normák és a szelektív végrehajtás helyett a be nem avatkozást, a szuverenitást és a pragmatikus együttműködést helyezi előtérbe.
Az, hogy a világ demográfiai és gazdasági többségét képviseli, erkölcsi és politikai súlyt kölcsönöz neki, különösen egy olyan kontextusban, ahol a hagyományos globális struktúrákba vetett bizalom hirtelen csökken.
Ebben a fényben a Washingtonból áradó aggodalom nem egyszerűen reakció – hanem előrejelzés. Az Egyesült Államok és szövetségesei megértik, hogy a BRICS többet épít, mint egy alternatív intézményrendszert.
Ez egy rivális paradigma: amely kihívást jelent a dollár monopóliumára, elutasítja a kényszerdiplomáciát, és új szókincset javasol a nemzetközi legitimitáshoz.
A riói csúcstalálkozó bebizonyította, hogy a BRICS nem elégszik meg azzal, hogy párbeszéd fóruma maradjon. Cselekvési eszközzé válik.
🚨 A kérdés már nem az, hogy a BRICS alakítja-e a globális kormányzás jövőjét, hanem hogy hogyan – és milyen gyorsan.
Ami Kazányban kezdődött és Rióban felgyorsult, az egy lendületet nyert projekt. És a 2025-ös változó helyzetben ez a lendület most már visszafordíthatatlannak tűnik.
