Mit tartogat a jövő a monetáris rendszer számára?

A makrogazdasági egyensúlytalanságok és a geopolitika felgyorsíthatja a jelenlegi, nagyrészt dolláralapú monetáris rendszer átalakulását egy többpólusú rendszerré.

Az 1944-es bevezetése óta az USD-központú monetáris rendszer radikális változásokon ment keresztül, jellemzően olyan “rendszerszintű” válságokra adott válaszként, mint például az Egyesült Államok monetáris politikájában bekövetkezett jelentős változások, amelyek az Egyesült Államokon kívül is feszültséget okoztak.

Az elmúlt években a világgazdaság változásai, a gazdaságpolitikai válaszok és a geopolitikai helyzet heves reakciókat váltottak ki a pénzügyi piacokon, beleértve a pénz-, kötvény- és devizapiacokat is. Felvetették azt a kérdést is, hogy a nemzetközi monetáris rendszerben nem következhetnek-e be hosszabb távú és alapvető változások.

Milyen irányba halad a monetáris rendszer?

Úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb a fokozatos fejlődés egy többpólusú monetáris rendszer felé, és sokkal kevésbé valószínű egy szélsőségesebb elfordulás az USD-központú rendszertől.

Két valószínűtlen forgatókönyv: Vagy egy közös globális valuta vagy egy másik valutahegemón.

1. A közös globális valuta létrehozása továbbra is illuzórikus.

A világvalutára vonatkozó javaslatok nem valósultak meg, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez még kevésbé tűnik valószínűnek. Egyszerűen fogalmazva, a pénznyomtatás jogának átadása a saját központi bankjától egy nemzetek feletti hatóságnak hatalmas kölcsönös bizalmat igényel az országok között, és mindemellett egy intenzíven együttműködő geopolitikai környezetet.

2. Alternatív valutahegemón hiánya

Mi lenne, ha az amerikai dolláron kívül egy másik valuta is hasonlóan domináns szerepet vállalna a globális monetáris rendszerben?

Két olyan régió van, amely gazdasági méreteiben hasonló az Egyesült Államokhoz, és amely méreténél fogva elvileg alkalmas lehet erre: az euróövezet és Kína.

• Eurózóna

Az euró jelenleg a globális devizatartalékok mintegy 20%-át teszi ki – az amerikai dollár után a második legnagyobb arányt -, és szabadon kereskedhető a határokon túl is. Ennek ellenére az euróövezet döntéshozói egyértelműen nem törekszenek arra, hogy valutájuk ilyen szerepet töltsön be; az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is nagy hangsúlyt fektet a hazai gazdaságra.

Az euróövezet még mindig nem egy érett fiskális unió, és ezért nincs olyan, a régióra kiterjedő biztonságos eszköz, mint az amerikai állampapírok. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan nagymértékben likvid és egységes eszköz, amelyet a világ többi része tartalékként tarthatna. Az integrált tőkepiac és a bankunió hiánya további akadályokat jelent, amelyek csökkentik az euró likviditását.

• Kína

Ezzel szemben Kína egyetlen adóügyi egység, és néhány nagy bankja pénzközponti banknak tekinthető. A renminbi azonban nem rendelkezik a harmadik kulcsfontosságú jellemzővel, amely az amerikai dollár versenytársává tenné: a nemzetközi tőkemobilitással. A belátható jövőben valószínűtlennek tűnik, hogy Kína teljesen liberalizálja és megnyitja pénzügyi piacait a határokon átnyúló tranzakciók előtt. Más jellemzők, mint például a nemzetközileg elismert jogrendszer, szintén a renminbi mint domináns valuta életképes jelöltje ellen szólnak.

Egy valóban új globális valuta létrehozása vagy egy alternatív “hegemón” valuta felemelkedése véleményünk szerint nagyon valószínűtlen a belátható jövőben.

Hogyan nézhet ki tehát egy jövőbeli monetáris rendszer, ha nem jön létre sem új világvaluta, sem az amerikai dollár mint vezető valuta teljes felváltása?

Egy többpólusú rendszer fokozatos kialakulása

Lényegében egy új, többpólusúbb rendszer kialakulását látjuk, amely három tényezőnek köszönhető:

1. a kétoldalú kereskedelem tendenciaszerű növekedése számos ország között, ami lehetővé teszi, hogy az USA dollár helyett az adott országok saját valutáinak használata méretarányos megtérülést eredményezzen;

2. a helyi tőkepiacok elmélyülése a feltörekvő piacokon; és

3. az USA monetáris politikájában bekövetkező változásokból eredő sokkok elleni kölcsönös biztosítási rendszerek kialakítására irányuló erőfeszítések (különösen a vezető feltörekvő piacok részéről).

A 2008-as pénzügyi válság óta erőfeszítések történtek a monetáris rendszer szilárdságának növelésére és a feltörekvő piacok jobb védelmére az amerikai dollárközpontú rendszerből eredő feszültségekkel szemben.

Ez azt jelenti, hogy a világ fokozatosan egy többpólusú valutarendszer felé mozdult el. A kérdés az, hogy ez a folyamat viszonylag zökkenőmentesen folytatódik-e, vagy esetleg hirtelen elmozdulásokat tapasztalhatunk az egyik vagy a másik irányba.

Forrás: Credit Suisse