2024.április 24.
György, Fidél, Debóra

Axioma könyvajánló – Ezeket a könyveket ajánljuk a téli szünetre

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
shutterstock 135114548 scaled qgumeictdrpco6zvkjp5yz6wu27gukivn3dlm8fejc

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Az Axiománál közös szenvedélyünk az olvasás. Nem csupán a szabadidőnkben, de a munkánk során is számos kiváló művet volt lehetőségünk elolvasni az utóbbi években és úgy gondoltuk, hogy a karácsonyi szünet közeledtével ezeknek a megosztásából a kedves olvasóink is gazdagodhatnak. Íme 11 rövid könyvajánló az Axioma munkatársaitól.

Carl Trueman: The Rise and Triumph of the Modern Self (Giró-Szász Áron)

Idén is több meghatározó olvasmányélményben volt részem, de egy közölük kiemelkedően nagy hatást gyakorolt rám. Carl R. Trueman The Rise and Triumph of the Modern Self: Cultural Amnesia, Expressive Individualism, and the Road to Sexual Revolution című könyve. Biztosan állíthatom, hogy a kötet mára az Axioma kánonjának részét képezi, hiszen kézről-kézre járt munkatársaink között. Trueman éleslátóan vezeti végig az olvasót a Felvilágosodás korától egészen napjainkig, érintve Rousseau-t, Marxot, de Hugh Hefnert is, hogy megmutassa, nem a véletlen műve, hogy a nyugati civilizáció morálisan a bukás szélén táncol. Trueman több, a magyar olvasóközönség számára méltatlanul ismeretlen konzervatív, illetve keresztény gondolkodó magyarázatát is szintetáziálja, amiből az olvasó szeme láttára csontosodik meg a 21. század terápiás embere, aki számára az egyéni, szubjektív boldogság az élet kizárólagos célja, és elítél mindent, ami ennek gátat szab.

Az Axioma Központ és a BKKI közös fordításában májusban már magyarul is elérhető lesz ez a hiánypótló mű, amit a híres kálvinista gondolkodó az egyháznak ajánlott.

Matta el Meszkin: Isten megtapasztalása az imában (Földi-Kovács Andrea)

Vannak jó könyvek, amelyek Krisztusról beszélnek, a hitről tanítanak. És vannak könyvek, amelyek az Istennel való találkozás küszöbéig vezetnek. Egy ilyen könyvet ajánlok most, melynek elolvasása után tökéletes értelmet nyer Jézus kérése: „Szüntelenül imádkozzatok!” Ez az olvasmány alapjaiban változtatta még az imaéletemet, az imához kötődő rejtett összefüggések felismerésére vezetett, és ezáltal újraformálta a kapcsolatomat Istennel.

Jussef Iskandar kopt egyetemista volt. 1948-ban feladta gyógyszerészi hivatását, eladta gyógyszertárát, árát szétosztotta a szegények között és elhatározta, hogy életét teljes egészében az Úrnak szenteli. Egyiptom legszegényebb és legkevésbé ismert kolostorába ment, ahol a Matta, azaz Máté nevet kapta. Szerzetesi életének első három éve alapjában véve bensőségességben és elmélyülésben telt. Ebben az időszakban minden éjjel szakadatlanul virrasztott egészen reggelig, a forró imának és az elmélkedésnek szentelve magát – olvashatjuk Vágvölgyi Éva szavait a könyv előszavában. Matta el Meszkin – „Máté a szegény” (1919 – 2006) egy bizonyos ponton az Úr belső indítására és szerzetes testvérei ösztönzésére döntött úgy, hogy imaéletének tapasztalatait megosztja azokkal, akik Krisztusban keresik életük értelmét.

Egy idézet a könyvből: ,,Az ima fontossága felülmúl minden más fontos dolgot, olyan kötelesség, amely felülmúl minden más kötelességet, olyan boldogság, amely magába foglal minden más boldogságot.”

Richard Niebuhr: Krisztus és kultúra (Bakos Marcell)

Minden keresztény számára égető kérdés, hogy hogyan viszonyuljon az őt körülvevő társadalomhoz, kultúrához. Kell egyáltalán foglalkoznia társadalmi kérdésekkel, legyen szó az eutanáziáról vagy éppen a szegénységről? Hogyan viszonyuljon az abortuszhoz, az antiszemitizmushoz vagy akár a turul-kultuszhoz? Mi az, amiben egy keresztény igazodhat és mi az, amiben tilos igazodnia annak a kultúrának a szokásaihoz, amelyben él? A hit és a kultúra közötti kapcsolat megértése a társadalmi szerepvállalásunkat is meghatározza. Richard Niebuhr amerikai teológus, akit a 20. század egyik legjelentősebb erkölcsfilozófusának is tartanak, egy hiánypótló művet írt a 20. század közepén erről a témáról. Krisztus és kultúra című könyvében először meghatározza a kultúrát, majd kifejti, hogy kicsoda Krisztus, ezt követően pedig bemutat 5 különböző megközelítést a kettő egymáshoz való viszonyában. Ezek között szerepel: Krisztus és a kultúra szétválasztása, a katolicizmushoz köthető „Krisztus és a kultúra szintézise”, a liberális keresztények által vallott „kultúra Krisztusa”, a lutheránus dualista felfogás, valamint az ágostoni és kálvini hagyományba illeszkedő konverzionista vagyis a „kultúrát átformáló Krisztus” megközelítése. A könyvet minden kereszténynek ajánlom, akinek fontos, hogy biblikus eligazítást találjon a modern kultúra útvesztőiben.

Tom Holland: Dominion (Filemon Norbert)

Idén több kiváló könyv került a kezembe. A kedvencem Tom Holland, angol történész Dominion: How the Christian Revolution Remade the World (2019) című kötete volt. A mű azért különleges, mert a szerző nem hívő, de rájött arra, hogy erkölcsi felfogása nem görög vagy római, hanem keresztény alapokon áll. Holland korszakokon átívelő emberi történeteken keresztül mutatja be, hogy nincs új a nap alatt. A kereszt ügyében sosem volt, és nem is lehet semlegesség. Szent Páltól tudjuk, hogy a megfeszített Krisztus a zsidóknak botrány, a pogányoknak balgaság volt. De mi a helyzet Krisztus követőivel? Nekik talán könnyebb volt felfogni ezt? Nem igazán. Az első keresztényeknek évszázadokra volt szükségük ahhoz, hogy egyáltalán ábrázolni merjék Krisztus kivégzését, a tökéletes szeretet szimbólumát, a bűn és a halál fölötti győzelem jelképét. A diadal hatása márpedig hatalmas volt. Isten emberré lett, meghalt, és feltámadt. Az evangéliumot mindenkinek hallania kellett, az áldozatkész szeretet pedig gyökeresen megváltoztatta a világot. Holland meglátásai közül még öt gondolatot érdemes felidézni: 1) A kereszténység új, elsődleges és univerzális identitást adott: Krisztus Jézusban eggyé lett a zsidó és a görög, a rabszolga és a szabad, a férfi és a nő. 2) A keresztény tanításban frigyre lépett a zsidó morál és a görög filozófia legjava. 3) A szexuális erkölcs terén korábban soha nem látott, és sikeres „forradalom” indult meg. 4) A pogányok istenei nem törődtek a szegényekkel, a gyengékkel, az elesettekkel. 5) Isten és a teremtett világ ésszerű, és megismerhető.

A csönd ereje – A zaj diktatúrájával szemben (Frivaldszky Edit)

A Szent István Társulat gondozásában megjelent könyv Robert Sarah bíboros és Nicolas Diat beszélgetését mutatja be. Életünk szinte minden percét áthatja a nyüzsgés és körülölel minket a zaj: a munkánkban, a pihenésünkben, a szórakozásunkban, a közlekedés során, a telefonunkon keresztül, sőt a családtagjaink és szomszédaink irányából is. A modern ember nehezen találja meg a csendet az életében, pedig a csenden keresztül juthatunk el önmagunkhoz és Istenhez. Fontos, hogy lehetőséget adjunk magunknak a csendre. Ebben segít A csönd ereje – A zaj diktatúrájával szemben című könyv, melyben 365 gondolat szerepel a csöndről és egy beszélgetés a bíboros és a csönd erejét választó karthauzi rend priorja között. „A csönd minden ember életében igen-igen szükséges elem. Lehetővé teszi a lélek összeszedettségét. Megvédi a lelket önazonossága elvesztésétől. Megóvja a lelket attól a kísértéstől, hogy önmagától elfordulva, Istentől távol tartózkodjon” – olvashatjuk a könyvben.

John Piper: Szenvedélyem, Isten (Szilágyi Anna)

Az egyik legjobb lelkiségi könyv, amelyet ismerek. John Piper amerikai baptista teológus, lelkész precízen figyel a részletekre, minden érvét igékkel támasztja alá és teljes szívét-lelkét adja írásába. Az alcím – Egy keresztény hedonista gondolatai – arra utal, hogy a valódi, legmélyebb örömre csak Istennél találhatunk rá. Vele kapcsolatban lenni sokkal több, mint vallásos formalitások halmaza – ez adja az identitásunk magját és a boldogságunk forrását. Arra is rámutat, hogy Istent az dicsőíti leginkább, ha minél jobban megelégedést és szépséget találunk Benne. Ahogy olvassuk a könyv sorait, friss lendületet kapunk, hogy újra belevessük magunkat Isten mélyebb megismerésébe.

Katy Faust: Szemünk fényei (Ujlaki-Győri Anna)

Akkor hallgattam meg ezt a könyvet először, amikor még csak angolul jelent meg és nagyon nagy hatást gyakorolt rám. Mi értelme ahhoz ragaszkodni, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szövetsége? Miért érdemes szülőség helyett inkább apaságról és anyaságról beszélni? Miért van az, hogy ameddig különböző nemű szülők esetében egyetértenek a szociológusok abban, hogy az egyik vagy mindkét szülő elvesztése negatív hatással van a gyermekre (legyen ez haláleset válás vagy egyéb dolgok miatt), addig azonos nemű szülők esetében, ezt a tudást, mintha elfelejtenénk? Nem jobb egy gyermeknek két egymást szerető férfival felnőni, mint egy bántalmazó biológiai szülővel? Ezekre és még sok más égetően fontos kérdésre keresi és adja meg a választ Katy Faust könyve. Mire végig olvassuk, meggyőződésünkké válik, hogy valóban fontos a „them before us”, vagyis „ők mielőttünk”, és a felnőtteknek kell meghozni a nehéz döntéseket azért, hogy a gyerekeknek ne kelljen. Mert ahol a felnőttek vágyai előrébb valók a gyerekek biológiai szülőkhöz való természetes jogánál, annak ők fizetik meg az árát. Mindig.

Mark Dever sorozata az egészséges gyülekezet építésről (Tóth Krisztián)

A Paulus Alapítvány elhozta magyar nyelven a 9Marks kiadó leghíresebb kiadványát! Ráadásul pár havonta jelennek meg az újabb sorozat részek. Ezek közül a legutóbbi – A Gyülekezet Elöljárói –  különösen fontos számomra, mert arról szól, hogy a lelkipásztori szolgálat nem egy magányos harcos hadművelet, hanem csapatmunka. Jeramie Rinne könyve jó segédeszköz minden egyházi vezetőnek. Zenészként és dicsőítésvezetőként pedig nagyon várom a következő kiadásra kerülő kötetet; az Istentisztelet Közösségbent, melynek alcíme: Amikor Isten népe együtt van. A hamarosan megjelenő mű szerzője az a Matt Merker, Nashville-ből, aki a Getty Music kreatív erőforrás- és képzési igazgatója, és számos keresztényének szerzője. Dalaik közül mi is játszottunk párat a novemberi Evangéliumi Fórumon.

Johan Frinsel: Karácsonyi történetek (Mucsi Eszter)

A kötet kilenc lélekmelengető novellát tartalmaz arról a karácsonyról, amikor Krisztus megszületik egy ember szívében. A holland szerző finom érzékenységgel mesél az ünnepi készülődésről, a felebaráti szeretetről és az élet értékéről. Meglepő módon a történetek többsége nem az ünnep körül zajlik, a fókuszunkat gyengéden arra irányítja, hogy Jézus születése sokkal jelentőségteljesebb, mint ahogy azt egy ünneppel be lehetne mutatni és az év bármely szakaszában átélhetjük. A könyvben olvashatunk továbbá orgonakoncertről, repülőgép balesetről, építkezési vészhelyzetről, egy öregúr megtalálásáról, egy koporsókészítő remekművéről és még sok más magával ragadó eseményről is, és mindezek középpontjában a jászolban fekvő gyermek áll.

Eric Metaxas: Csodálatos kegyelem (Fábián Nátán)

Manapság filmek tucatjai szólnak a rabszolgaságról és iskolai történelem óráink során is gondos figyelmet fordítanak a rabszolga-kereskedelem kegyetlenségeinek átadására. Azonban kevesen ismerik annak az embernek a történetét, aki hitétől vezérelve fáradhatatlanul küzdött e szörnyű intézmény megszüntetéséért, és lett az abolicionista (vagyis a rabszolgaság eltörlésére irányuló) mozgalom talán legkiemelkedőbb alakja. A könyv William Wilberforce, egy 18. századi angol parlamenti képviselő életét mutatja be, aki a rabszolga-kereskedelem eltörlése mellett az egyik legjelentősebb szociális reformerként vált ismertté. Wilberforce-t azon meggyőződése indította cselekvésre, mely szerint minden ember Isten képmására teremtetett, ezért mindenki – bőrszíntől függetlenül – alapvetően értékes és méltósággal bír. Metaxas hiánypótló munkája Wilberforce és munkatársai harcait mutatja be, mindezt rendkívül olvasmányos, magával ragadó módon. Wilberforce élete ma is példaként állhat előttünk és arra ösztönözhet minden keresztényt, hogy (amennyiben erre van elhívása) merjen aktívabb szerepet vállalni a közéletben, kultúrában, mégpedig a keresztény értékrend szerint.

Simone Troist – Cristiana Paccini: Megszülettünk, és nem halunk meg soha (Vejkey Dalma)

Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom, mert Chiara történetén keresztül megérthetjük, hogy mit is jelent igazán szeretni Istent és a felebarátunkat. Chiara élete megmutatja nekünk a karácsony lényegét, ugyanis az önmagát másokért odaadó szeretet példáját állítja elénk. A fiatal keresztény édesanya első két várandóssága során az élettel összeegyeztethetetlen, ritka betegséget fedeztek fel a magzatoknál. Az orvosok azt javasolták, hogy vetesse el őket, de Chiara az életet választotta, és ahogy ő fogalmazott, próbált mindent megadni gyermekeinek ebben az életben amíg át nem költöztek az örök életbe. A harmadik várandósága során a babával minden rendben volt, ekkor azonban kiderült, hogy Chiarának nyelvrákja van. Az édesanya a kezelés helyett gyermeke egészségét választotta, melynek következtében a szülés után már túl késő volt elkezdeni a kezelést. Chiara élete tökéletes példája az általa gyakran emlegetett gondolatnak, miszerint: ,,A Szeretet az életünk középpontja, mert a szeretet gesztusából születünk, azért élünk, hogy szeressünk és szeretve legyünk, és azért halunk meg, hogy megismerjük Isten igaz szeretetét. Életünk célja szeretni, és mindig készen állni arra, hogy megtanuljuk úgy szeretni a többieket, ahogyan csak Isten tudja megtanítani nekünk.

Forrás:Axioma

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
1
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához