Donald Trumpnak egyértelművé kell tennie, hogy a harcot győztesen tudja megvívni.

assan egy hónapja, hogy hivatalába lépett az új amerikai elnök. Ezalatt kiderült, hogy Donald Trump komolyan gondolta mindazt, amiről a választási kampánya során beszélt: Tegyük újra naggyá Amerikát! Már az első napokban felkavarta a nemzetközi politika eddig sem túl nyugodt vizeit.

Nem tétlenkedett a belpolitika színterén sem. Első lépésként lezárta a mexikói határt, majd büntetővámokkal fenyegetve nyomás alá helyezte Kanadát és Mexikót az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Egyelőre gyors sikerrel járt. Ezzel párhuzamosan pedig megindult az illegális migránsok kitoloncolása is. Közben kitiltotta a hadseregből a transzneműeket, ahogy a nők versenyeiről és a női öltözőkből is. Mondhatjuk, hogy elkezdődött a normalitás helyreállítása. Mindezek mellett még százszámra írta alá azokat az elnöki rendeleteket, amelyek szintén ebbe a sorba illeszkednek.

De a múlt héten egy új, talán minden eddiginél érzékenyebb területen nyitott frontot. Az Elon Musk nevével fémjelzett kormányzati átvilágításért felelős csapat a szó szoros értelmében rárúgta az ajtót a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségre (USAID). 

Kiderült ugyanis, hogy ez a kormányzati szerv évente úgy osztogatott dollártízmilliárdokat, hogy azt senki sem ellenőrizte. Míg a felszínen humanitárius és fejlesztési támogatások szerepeltek, a valóságban radikális baloldali szervezeteket támogattak világszerte. 

A Fehér Ház szóvivője hihetetlennek tűnő adatokat sorolt. Kiderült ugyanis, hogy mintegy hétszáz médiumot és több mint hatezer újságírót fizettek. Robert F. Kennedy jelenlegi egészségügyi miniszter a hírre úgy reagált, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) mára az újságírók legnagyobb támogatója lett a USAID-en keresztül. Megjegyezte, hogy Barack Obama elnöksége idején módosították a törvényt, hogy ez a lehetőség megnyíljon a hírszerzés számára. Hogy világos legyen: a brit BBC, a brüsszeli Politico is milliókat kapott ezen a csatornán, ahogy a jórészt közép-európai és benne kiemelten magyar hírportálok, újságírók is.

A botrány azóta is dagad. A szervezet elbocsátott vezetője, Samantha Power a The New York Timesban arról írt, hogy hány éhező és beteg került veszélybe a programok befagyasztásával. Majd hirtelen fordulattal azzal érvelt, hogy ezzel aláássák az USA nemzetbiztonságát és globális befolyását. Na, így már azért jobban érthető a történet. Szóval ő sem tagadja, hogy a demokráciaexport, a szerintük renitens országok, politikusok megrendszabályozása volt a feladatuk. A betegek, éhezők védelme csak másodlagos, mondhatni fedőtörténet volt.

Donald Trumpnak ez az intézkedése bevitte az első ütést annak a mélyállamnak, amelynek eddig a létezését is tagadták. Vagy összeesküvés-elméletnek bélyegezték. Most kiderült, hogy az amerikai adófizetők pénzén folyt a balliberális hibrid háború finanszírozása. 

A fejlesztési ügynökség leleplezése hatalmas siker. 

Nem mellékesen most már azt is tudjuk, hogy a hollywoodi széplelkű sztárok dollármilliókért utaztak Kijevbe, hogy fotó készülhessen róluk Zelenszkij elnökkel. Sean Penn, Ben Stiller, Orlando Bloom, Angelina Jolie megrendültséget eljátszó fotói mögött már látjuk a csekket is. Csak remélni tudjuk, hogy egyszer majd odaadják ezt a júdáspénzt a valódi rászorulóknak.

De a USAID leleplezése még nem jelenti ennek a küzdelemnek a végét, sőt. A minap egy szövetségi bíró kitiltotta Elon Musk embereit a pénzügyminisztériumból, mert az szerinte helyrehozhatatlan károkat okozna. Az amerikai rendszeren belül még számos olyan szervezet van, amelyet át kell világítani és fel kell tárni, hogy mi is folyt ott hosszú éveken keresztül. Kash Patel, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) újonnan kinevezett főigazgatója szíve szerint az ügynökség központját, a Hoover-épületet bezáratná, majd megnyitná, mint a mélyállam múzeumát. Maga Trump elnök is jelezte, hogy sebészi pontosságú, gyors elbocsátások lesznek az FBI-nál. De John Ratcliffe, a CIA új főigazgatója is komoly átvilágítást ígért a szervezeten belül. Ami a USAID-botrányt látva érthető.

Ahhoz sem kell különösebb jóstehetség, hogy ezek a fedett, jól beágyazott, hatalmas pénzek fölött diszponáló struktúrák nem adják meg harc nélkül magukat. Könnyen lehet, hogy ez egy elhúzódó, kemény, hideg polgárháborús időszak lesz. 

Amelynek során nem zárható ki, hogy a balliberális amerikai élcsapat megpróbálja áttenni a bázisát Európába. Majd pedig céljaik finanszírozását az unióban megbújó embereiken keresztül biztosítani. Ha ennek nem tud vagy nem akar ellenállni Brüsszel, akkor a magára találó, erősödő Amerikával találja majd szemben magát. Aminek a végén az unió csak veszthet. Ahogy az orosz–ukrán háborúval történt.

Donald Trumpnak mihamarabb egyértelművé kell tennie, hogy ezt a belső harcot eredményesen, győztesen tudja megvívni. Ugyanis az Egyesült Államok kihívói, riválisai árgus szemekkel figyelik, hogy mi történik Washingtonban. Sőt, igyekeznek majd kihasználni azt az időt, amíg az ország a belső harcával van elfoglalva. Az ellenérdekelt titkosszolgálatok magasabb fokozatra kapcsolnak. Amerika világhatalmi státusának egyik kiemelt eleme a titkosszolgálati közösség. Az új vezetésnek meg kell találnia a rendrakás után a gyors visszatérés útját. A titkosszolgálataik előző vezetése által, a mélyállam megrendelésére elindított műveleteket pedig sürgősen le kell állítani. Nekünk meg el kell érni, hogy Brüsszel ne váljon ezeknek az erőknek az utolsó mentsvárává, mert akkor az uniónak tényleg befellegzett.

Horváth József,
a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójának írása a Magyar Nemzetben jelent meg