Mint már rámutattunk, válságos és nehezebben kiszámítható időszakokban különösen érvényesül az az alapvetés, hogy – ellentétben a megtakarításokkal – a befektetések általában jóval nagyobb kockázatot hordoznak, mégpedig a kockázati tényezők szélesebb köre és a nagyobb bizonytalanság miatt. Ebből adódóan a tárgyi eszközökbe, például ingatlanokba történő befektetésnek is megvan a kockázata. A nagy globális befektetési cégek arra alapozták létüket, hogy a befektetni kívánók például olyan ingatlanok portfóliójába fektethessenek be, amelyekhez egyénileg nem biztos, hogy hozzáférnének. Ezek a nagy társaságok aztán – megfelelő vállalati formában működve – visszajuttatják a tőkét a részvényeseknek osztalék formájában.
A Blackstone és a BlackRock amerikai hátterű nemzetközi vállalatok, amelyek a befektetési menedzsment területén tevékenykednek. Előbbit 1985-ben, utóbbit három évvel később alapították, és kezdetben ugyanazon fúziós és felvásárlási társaság, a Blackstone Financial Management nevű ernyőcég alá tartoztak. A BlackRock aztán kivált az anyavállalatból, és a kockázatkezelésre kezdett összpontosítani. Napjainkban a két vállalat két teljesen különálló cég, eltérő szolgáltatási ajánlatokkal a befektetés-kezelés, illetve a pénzügyi szolgáltatások területén.
A Blackstone magántőke-üzletága az elmúlt három évtizedben a tőkeáttételes kivásárlások egyik legnagyobb befektetője volt, míg a cég ingatlan-üzletága aktívan vásárolt kereskedelmi ingatlanokat. Még 1987-ben a Blackstone partnerségi megállapodásokat kötött a BlackRock alapítóival, Larry Finkkel (a BlackRock jelenlegi vezérigazgatójával) és Ralph Schlossteinnel (az Evercore vezérigazgatójával). A két nagy vállalatalapító, akik korábban a First Boston, illetve a Lehman Brothers jelzálog-fedezetű értékpapír-részlegét vezették, kezdetben így a Blackstone-hoz csatlakoztak.
A világ egyik legnagyobb pénzintézete tehát , a BalckRock mostanában elég gyakran beszél arról, hogy Ukrajnában szívesen részt venne az újjáépítésben. És hát, amikor a BlackRock arról beszél, hogy újjáépít, akkor Schiffer András szavai szerint „lehet, hogy ez biztosabb jele annak, hogy az USA elszánja magát a konfliktus befagyasztására, mert újjáépíteni csak ott lehet, ahol nem dörögnek a fegyverek.”
Már látszik, hogy Ukrajnában nemcsak a spekulánsok és a nagy hadiipari konszernek nyerészkednek, hanem a befektetési alapok is ott állnak a sorban és megpróbálnak kiszakítani maguknak egy szeletet a tortából. Egyes vélemények szerint az ukrán vezetés egyenesen kiárusítják Ukrajnát a Blackrock részére.
A BlackRocknak az elnök-vezérigazgatója, Larry Fink egy korábbi interjújában leleplezte, hogy valójában már régóta dolgoznak azon, hogy Ukrajnában a háború után szerepet kapjanak. Nem is akármilyen Ukrajnát képzelnek el, hanem egyenesen „nyitott társadalmiasat”.
„Az ukrán kormány felbérelt minket, hogy segítsünk nekik egy újjáépítési alap létrehozásában. Nekünk megvan rá a teljes csapatunk, az ő feladatuk pedig a saját csapatuk felépítése, a szervezeti struktúra biztosítása, nekünk pedig, hogy segítsük e csapat felépítését, hogy Ukrajna kiváló hely legyen a közpénzek számára, a helyreállítás segítése érdekében. Azt mondtam Zelinszkij elnök úrnak, hogy a mi feladatunk az, hogy biztosítsuk a magántőke lehetőségeit is Ukrajnába, hogy tisztességes és igazságos módon megtérüljenek a befektetéseink, ő ezzel egyetértett. Egyetértett a kapitalizmus szerepével az országában. Én pedig azt mondtam az elnöknek, hogy a mi feladatunk annak biztosítása, hogy az új Ukrajna nyitott társadalom, nyitott gazdaság legyen, hogy ha ilyen típusú tőkét keresnek, akkor a tőke ott lesz, és sok párbeszédet folytattunk velük, és a mai nap folyamán újabb párbeszédet fogunk folytatni.”
És ha bárki hasonlóságot vél felfedezni a BlackRock elnök szavai és Soros György a nyitott társadalomról alkotott elképzelései között, akkor az nem téved.
Baljós mondatok ezek, hiszen a BlackRock nem jótékonysági intézmény, nem feltétlenül azért akar nyitott társadalmat, hogy az az ukránok érdekeit szolgálja, sokkal inkább az amerikai privát nagytőkéét.
A befektetési alap persze gond nélkül beszélhet Ukrajna újjáépítéséről, hiszen többek között akkora a tőkéje, hogy ha ország lenne, akkor az USA és Kína után ő lenne a harmadik legnagobb GDP-arányosan. Többek között nagy részvényesnek számít a legnagyobb amerikai bankokban, mint a GP Morgan, Deutsche Bank vagy a Citigroup. Óriás olajcégekben, mint az Exxonmobil vagy a Shell, de a világ legnagyobb telefon és számítógépgyártója az Apple, vagy a legnagyobb élelmiszer konszernje, a Nestlé és a Microsoft, vagy akár a Facebook is a portfóliójában található. Ahogy a Pfizer, a Bayer, az EON, a BMW, a Nike, a Coca-Cola, és lényegében szinte mindenhez van köze. Annyira fontos ember, hogy az irodavezetőjét nevezte ki az Obama Alapítvány elnökének.
Mindeközben az derült ki az Investigative Europe oknyomozó csoport kutatása szerint, hogy az amerikai gigavállalat Brüsszelben azért lobbizik, hogy megváltoztassák a privatizációs szabályokat, illetve, hogy lazítsanak a szigorú pénzügyi korlátokon.
Ukrajnában a privatizáció már meg is indult, főleg a mezőgazdaságban, amely az ország egyik legfontosabb iparága. Hiszen Ukrajna a világ legjobb termőföldjeivel rendelkezik, és a 19. század vége óta Európa, és a világ gabonaellátásának jelentős részét ő adja. A harmadik legnagyobb kukorica és az ötödik legnagyobb búza exportőr ország, több mint 31 millió hektár termőfölddel rendelkezik. 2014 után azonban megnyílt az út az ukrán mezőgazdaság privatizálása előtt.
Mivel az országnak már akkor is szüksége volt hitelekre, ezért a Nemzetközi Valutaalap 17 milliárd dolláros hitelkeretének előfeltételeként egy olyan reformprogramot dolgozott ki, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése volt az országban. Magyarul az IMF, azt mondta, hogy akkor ad hitelt Ukrajnának, ha privatizálnak. Ez persze az amerikai és a nyugati nagytőkének kedvezett. Egyből három nagy amerikai óriáscég vásárolt is jelentős szántóföld-területet Ukrajnában, ezek a Dupont, a Monsanto és a Cargill voltak. Ez a három cég körülbelül 17 millió hektárt tudhatott magáénak, ami kb. egész Olaszország termőföldterületének felel meg. Sajnálatos módon Ukrajna legjobb termőföldjei keleten és dél-keleten találhatóak, pont az orosz többségű megyékben, amelyeket most Oroszország bekebelezett.
Ezek a nagyvállalatok 2014 óta elképzelhetetlenül nagy összegeket fektettek be a keleti szomszédunkba. A növényvédőszereket, vetőmagokat és műtrágyát forgalmazó Cargill gabonasílók építésébe fektetett be, hogy beszállhasson a gabonakereskedelembe. Emellett részesedéssel rendelkezik az ország legnagyobb agrárvállalkozásában, az UkrLand Farmingban. A Monsanto évek óta aktívan tevékenykedik Ukrajnában. 2014 márciusában alig néhány héttel Janukovics megbuktatása után a vállalat 140 millió dollárt fektetett be egy új vetőmaggyár építésébe. A Dupont már korábban, 2013 júniusában is egy ukrajnai vetőmaggyár építésébe kezdett bele.
Tehát ezek a nagyvállalatok nagyon sokat profitálnak Ukrajnából, most a háború miatt természetesen ők a legnagyobb vesztesek, és ezt a veszteséget vissza akarják szerezni. Ezt pedig úgy tudják, ha mielőbb béke lesz, és részt tudnak venni az újjáépítésben.
A Világbank márciusi becslése szerint Ukrajnának 411 milliárd dollárra lesz szüksége a háború utáni újjáépítéshez, és a közelmúlt orosz támadásai ezt a számot megemelték.
Mindeközben körvonalazódik az is, hogy miképp tervezik tényleges újjáépíteni Ukrajnát. Ezt egy amerikai szervezet ki is fejtette az Ukrán Marshall-terv címet viselő dokumentumban. Ez nagyjából megegyezik a fentiekkel. Amerikai magántőke, amely bevásárol az országban, illetve Európai Uniós vissza nem terítendő források szükségesek mindenhez.
Az amerikai reakciókra válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár is publikált egy közös cikket Marshall-terv Ukrajnának címen, amelyben ők is leírják, hogy mi a tervük Ukrajnával. A különbség csak annyi az amerikai és a brüsszeli felállás között, hogy Európa azóta is önti a pénzt Ukrajnába, de a profitot nem ő fogja behajtani. Sőt, az amerikai magántőke évtizedes előnyben van.
Forrás:Tüzfalcsoport
