Mindenki használja a Wikipédiát
– de ez a tény nem ok arra, hogy ráhagyatkozzunk –
Felix Abt végzett némi kutatást.

Bevezetés: Amikor a tények nem elegendőek

A Wikipédia a tudás jelzőfényeként adja el magát. Sokan még mindig úgy vélik, hogy semleges, megbízható, objektív. Ezek egyike sem igaz. A fényes homlokzat mögött ellentétes napirendek, rejtett előítéletek és szándékos mulasztások csatatere húzódik meg.

Bárki részt vehet – PR-cégek, politikai szereplők, vállalatok, titkosszolgálatok. Minden szerkesztés, minden hivatkozás, minden csendes törlés alakítja, amit a világ láthat. Az eredmény? Nincs semleges tényprotokoll. Hanem egy folyamatosan szerkesztett valóság – a hatalom szolgálatára építették.

Az igazi kihívás nem csak az igazság felfedezése. Az igazság védelmében rejlik, hogy túlélje az éles késeket, amelyeket azok használnak, akik félnek tőle.

A Wikipédia tekintélyének mítosza

Időnként idézem a Wikipédiát, ha a szócikkek szilárdak. De gyakrabban gyengék, torzak, megbízhatatlanok. A Wikipédia nem egy klasszikus enciklopédia, hanem az észlelés ember alkotta konstrukciója.

A résztvevők többsége a globális északról érkezik – internet-hozzáféréssel, szabadidővel és nyugati világnézettel rendelkező férfiak. Dominanciájuk határozza meg, hogy mit írnak, törölnek és “tényként” mutatnak be. Az eredmény? Egy információs ökoszisztéma, amely erősen szolgálja a nyugati prioritásokat: Washington, London, Szilícium-völgy, Hollywood.

Ázsiában élőként ezt világosan látom. A teljes területek lábjegyzetekké redukálódnak. A nyugati ortodoxiát megkérdőjelező perspektívákat kiszűrik, cenzúrázzák vagy betiltják. A Wikipédia nem dokumentálja a valóságot – annak nyugati változatát válogatja össze.

Kontextus: Hatalom a narratívák irányításával

Az ázsiai barátok újra és újra megismétlik nekem: a nyugati hírügynökségek, a Google és a Wikipédia nem semleges platformok. Ezek a puha hatalom fegyverei. Céljuk nem a megvilágosodás, hanem a dominancia. Mindaddig, amíg a globális dél nem építi ki saját infrastruktúráját, a világ többsége sebezhető marad a manipulációval szemben – a nyugati féligazságok és nyílt hazugságok állandó étrendjével táplálva.

És pontosan ezért kulcsfontosságú a narratívák feletti ellenőrzés. Ezért fordult az amerikai elnök a TikTokhoz. A TikTok volt az egyik utolsó digitális tér, ahol szűretlen valóság szivárgott ki: Gáza lebombázott utcái, halott gyerekek, az amerikai politikai elit által finanszírozott, Izrael által elkövetett háborús bűnök. Fiatal amerikaiak milliói nézték, kérdeztek, kérdezték a tisztviselőt. Washington és Tel-Aviv számára ez elfogadhatatlan volt.

Larry Ellison, az Oracle alapítója, akit büszkén neveznek annak a hat cionista milliárdosnak, akik Izrael háborús finanszírozásának “gerincét” alkotják (The Jerusalem Post), most vezeti a TikTok felvásárlását. Cél: az algoritmus újratanítása, a bizonyítékok eltemetése, a hírcsatorna tisztítása. Ugyanakkor fia, David Ellison átveszi a Paramount Globalt, a CBS News anyavállalatát, és elhozza Bari Weiss-t – egy újságírónak álcázott propagandistát –, hogy a CBS-t határozottan Izrael-barát vonalra helyezze.

Az üzenet nem is lehetne egyértelműbb: ha Izrael és szövetségesei elveszítik az információs háborút, nem fognak vitatkozni. Nem védekeznek. Megfulladnak. Megvásárolják a platformokat. Cenzúrázzák a hírcsatornákat. Gázától  Jemenig pedig állandóan elhallgattatják a hírnököket – újságírók tömeges meggyilkolásával.

Elfogultság, vandalizmus és félretájékoztatás

A Wikipédia különösen érzékeny a manipulációra. Mivel nagymértékben támaszkodik másodlagos forrásokra, ha a források elfogultak, akkor a cikkek is. És a legtöbb mainstream forrás ma kompromittálódik – akár a vállalati függőség, akár a nyugati kormányok befolyása vagy ideológiai elfogultság miatt.

Az ellentmondásos oldalakon a szerkesztők végtelen csatákat vívnak. Az egyik oldal törli, a másik átírja. Eközben a félretájékoztatás megmarad, a féligazságok terjednek, a torzulások megszilárdulnak.

Az elfogultság nem jelenti be magát hangosan. Csendesen kúszik be: egy feltöltött szó itt, egy szelektív hangsúly ott, egy kényelmes kihagyás máshol. Minden megfelel a szabályoknak, minden technikailag “ellenőrizhető“.

De az eredmény minden, csak nem semleges. Cornell és mások figyelmeztetik a diákokat: “A Wikipédia megbízhatatlan”. Mégis milliók továbbra is összekeverik az igazsággal.

Tapasztalataim a Vice-val és a Wikipédiával kapcsolatban

Ezt első kézből tapasztaltam. A Vice egyik újságírója egyszer interjút készített velem az Észak-Koreával folytatott kereskedelemről. Elmagyaráztam egy egyszerű, jogi tényt: Ha egy termék kevesebb mint fele Észak-Koreában készül, és több mint a fele Kínában készül, akkor a “Made in China” címkével lehet ellátni. A Vice ezt erkölcsi botránygá változtatta. A Wikipédia szűretlenül nyelte le.

A  Wikipédia-bejegyzésem most így szól:

“Ezt a stratégiát kritizálták az emberi jogok megsértését elszenvedő észak-koreai munkavállalók kizsákmányolása miatt.”

A javaslat világos: bűntudat szuggesztión keresztül.

A Wikipédia a profilomat egy “Vita” szekcióval zárja – ez egy átlátszó jele annak, hogy a szerkesztők “ellentmondásos figurának” akartak bélyegezni (lásd a 2025. szeptember 29-i képernyőképet). De még árulkodóbb, mint ami ott van leírva, az, amit szándékosan kihagytak.

Az általam alapított szoftveres vegyesvállalat, amelyben a felügyelő bizottság elnökhelyetteseként dolgoztam, átlagon felüli fizetésű munkahelyeket teremtett – élelmiszerrel, gyógyszerekkel és teljesítményösztönzőkkel kiegészítve. Az észak-koreai alkalmazottak kizsákmányolásának vádja nemcsak megalapozatlan volt, hanem a valóságot az ellenkezőjébe fordította: Mivel a nyugati vásárlók előítéletesek voltak az észak-koreai termékekkel szemben, a vállalat a fejlesztés, a minőség-ellenőrzés és a csomagolás egy részét Kínába helyezte át, ami sokkal drágább. A hozzáadott érték több mint felét itt hozták létre, ami lehetővé tette a “Made in China” címkézését – és a termékek számára elsősorban a nyugati piacokra való bejutást biztosította.

A Vice-t viszont zaklatással, mérgező kultúrával és nyomorúságos fizetéssel kapcsolatos vádak sújtják. Amikor ezt megjegyeztem a cikk kommentjeiben, a kritikámat törölték.

Valljuk be: sokkal jobban bántam a vállalataim alkalmazottjaival, mint a Vice a saját alkalmazottaival. De a Wikipédia szerkesztett valóságában ennek az igazságnak nem volt helye.

A mélyebb probléma továbbra is fennáll: Miért támaszkodik a Wikipédia olyan ellentmondásos forrásokra, mint a Vice – vagy a megkérdőjelezhető múlttal rendelkező újságírók személyes véleményére – a hírnév alakításában? Ha ezt “megbízható forrásnak” tekintjük, akkor a kifejezés elvesztette minden jelentését.

Erkölcsi kettős mérce

Egy másik példa: A Wikipédia-oldalam Steven Borowiec-et idézi, akkor a Los Angeles Times-ban:

“Abt eltér az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésektől azzal, hogy azt állítja, hogy nem emberi jogi szakértő és nem politikus. Ez igaz lehet, de Abtnak tisztában kell lennie azzal, hogy egyiknek sem kell annak lennie ahhoz, hogy felismerje, mi erkölcsileg elítélendő.”

Itt lelepleződik a képmutatás: miért tartják “erkölcsileg elítélendőnek” munkahelyeket teremteni egy  olyan országban, amelyet a szankciók meggyengítenek, amikor teljesen elfogadható, hogy részvényesként részesüljenek olyan amerikai vállalatokból, amelyek adói milliók halálát okozó háborúkat finanszírozzák?

És ha Borowiec megjegyzése elég ahhoz, hogy egy Wikipédia-szócikket alkosson, miért hagyják figyelmen kívül a saját hátterét? Ezt az újságírót kirúgták a Los Angeles Times-tól, miután nyilvánosan Donald Trump halálát kívánta. De személyes ítéleteit megbízható bizonyítékként mutatják be. A Wikipédia megerősíti elfogultságát, miközben semlegességet színlel.

Ez nem csak kettős mérce – célzott narratív tervezés.

A Los Angeles Times volt riportere, Steven Borowiec halált kívánt Trumpnak – és a Wikipédia mégis “megbízható forrásként” hivatkozik rá, hogy az észak-koreai munkámat “erkölcsileg elítélendőnek” írja le (képernyőkép: Blazemedia).

Következtetés: Küzdelem a narratívák irányításáért

A Wikipédia és az olyan média, mint a Vice, nem egyszerűen a valóságot tükrözi. Dolgoznak rajtuk. Átírják. Instrumentalizálják. Alakítják a hírnevet, elfojtják az eltérő véleményeket, és az elfogultságot látszólagos tényekké változtatják.

A probléma nem csak az, hogy mit tesznek közzé, hanem az is, hogy mit törölnek. Nem csak azt, amit kiemelnek, hanem azt is, amit eltemetnek. Ily módon meghatározzák, hogy kinek a szavazata számít és kinek az elhallgattatása.

Tegyük fel az igazi kérdést: Ha a Wikipédia semleges akar lenni, miért támaszkodik az olyan propagandamédiára, mint a Vice? Miért emeli fel az újságírók erkölcsi ítéleteit dokumentált etikai tévedésekkel? Miért kezelik evangéliumként az ellentmondásos és kompromittált forrásokat?

A válasz nyugtalanító, de elkerülhetetlen: a semlegesség mítosz. A platformot eltérítették. Ez nem a tények könyvtára, hanem a narratívák erődítménye – amelyet szigorúan őriznek azok, akiknek a legtöbb vesztenivalójuk lenne, ha az igazságot nyíltan kimondanák.

Egy olyan világban, ahol a hatalom az észlelésen keresztül virágzik, az igazság állandóan veszélyben van. A küzdelem nem csak a felfedezésük, hanem a védelmük is – a törlés, a torzítás és a cenzúra ellen. A Wikipédia nem csak egy enciklopédia; ez egy frontvonal. Ezen a fronton az igazság túlélése teljes mértékben attól függ, hogy ki irányítja a szerkesztés gombot – és mint láttuk, azok, akik irányítják, tetszés szerint figyelmen kívül hagyhatják az igazságot.

Felix Abt