Az Európai Unió (EU) valami nagyot – és egyben nyugtalanítót, az úgynevezett “28. rezsimet” tervezi. A kifejezés mögött az Európai Bizottság javaslata áll, hogy a 27 tagállam nemzeti jogszabályain túlmutató új jogrendszert hozzanak létre a vállalatok számára. Okos ötletnek hangzik az európai egységes piac megerősítésére? Sajnos nem. Mert közelebbről megvizsgálva azt mutatja, hogy ez a projekt nem demokratikusan legitimált, és nem is szolgálja a polgárok jólétét – de mindenekelőtt a nagyvállalatok érdekeit. Íme a fő hátrányok és a lehetséges hatások, amelyek mindannyiunkat érinthetnek.
Mi is az a “28. rezsim”?
A “28. rendszer” célja, hogy lehetővé tegye a vállalatok számára, hogy saját országuk szabályainak betartása helyett önként válasszanak egy egységes, az egész EU-ra kiterjedő üzleti jogot. Ezek tartalmazzák:
- Egyszerűsített cégalapítás (pl. online 24 órán belül)
- Egységes adórendszerek
- Csökkentett szociális kötelezettségek
- Még a saját ételeik is
Az ötlet nem nyilvános vitából származott, hanem olyan lobbicsoportokból, mint az EU-Inc, startupok és kockázati tőkések szövetsége, amelyek több mint 18 000 aláírást gyűjtöttek össze petíciójukkal. A nagy munkaadói szervezetek, például a BusinessEurope támogatják a projektet, és szorgalmazzák, hogy azt minden vállalatra kiterjesszék.
Miért antidemokratikus ez?
A legnagyobb probléma: Senki sem kérdezte meg az embereket.
- Az Európai Bizottság 2025 júliusában nyilvános konzultációt indított, de a rendszer bevezetéséről szóló döntés nem a polgárok vagy választott képviselőik kezében van.
- Ehelyett fokozatosan és széles körű demokratikus diskurzus nélkül hajtják végre – az úgynevezett “kis lépések módszerét”.
- Az első “ártalmatlan” irányelv 2026-ban érkezik (pl. az online induló vállalkozások esetében), amelyet olyan érzékeny kérdések követnek, mint a munka, az adók és a fizetésképtelenség.
- Nincs népszavazás, nincs átlátható vita az Európai Parlamentben, amely valóban minden véleményt bevonna.
- Ehelyett olyan országok hangja dominál, mint Németország és Ausztria (879 hozzászólással a konzultációban), míg Franciaország alig képviselteti magát.
Ez olyan szagú, mint egy felülről hozott döntés, amelyet az emberek figyelmen kívül hagynak.
Hátrányok mindannyiunk számára
- A nemzeti jogok gyengítése:
A vállalatok megkerülhetik a munkavállalókat védő nemzeti munkaügyi jogszabályokat – például Franciaországban, ahol szigorú szociális normák érvényesülnek. Az olyan szakszervezetek, mint a német DGB, arra figyelmeztetnek, hogy a rendszer lehetővé teszi a “szociális dömpinget”, amelyben a vállalatok a lazább uniós szabályokat használják fel a bérek csökkentésére vagy a munkakörülmények rontására. - Nincs védelem a kisvállalkozások számára:
Míg a nagyvállalatok élvezik az előnyöket, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) túlterheltek lehetnek. Sem erőforrásokkal, sem tudással nem rendelkeznek ahhoz, hogy lépést tartsanak egy új, bonyolult rendszerrel – ez a kockázat már a Societas Europaea (SE) 2001-es bevezetésekor nyilvánvaló volt, amelyet főként német nagyvállalatok használtak. - A csalás és az adókikerülés kockázata:
A túl egyszerű jogi struktúra ajtókat nyithat az adóelkerülés és a pénzmosás előtt. Emlékezzünk az áfa szén-dioxid-csalásra, amelyben a vállalatok szándékosan kihasználták a nemzeti kiskapukat. A 28. rezsim hasonló sebezhetőséget teremthet. - A demokratikus ellenőrzés elvesztése:
Ha a rezsim a helyén van, nehéz lesz visszafordítani. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy fokozatosan harmonizálja az adókat és a munkajogot – anélkül, hogy nekünk, állampolgároknak beleszólhatnánk. Ez egy “virtuális államhoz” vezet az EU-n belül, amely csak a gazdaság érdekeit szolgálja.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
Ha a 28. rendszert a tervek szerint hajtják végre, a következő forgatókönyveket láthatjuk:
- Gyengülő munkavállalói jogok: Csökkenhetnek a bérek, meghosszabbíthatják a munkaidőt, lebonthatják a társadalombiztosítást, mert a vállalatok a legkedvezőbb szabályokat választják.
- Az egyenlőtlenség növekszik: a nagyvállalatok profitálnak, míg a kisvállalkozások és a munkavállalók lemaradnak. Európában a gazdagok és szegények közötti szakadék növekedhet.
- A nemzeti identitás elvesztése: Az évtizedek alatt kidolgozott nemzeti törvények értelmetlenné válhatnak, ha a vállalatok egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket. Ez aláássa a tagállamok szuverenitását.
- Ellenállás nem lehetséges: A polgárok, a szakszervezetek és a politikusok erőteljes mozgósítása nélkül nehéz lesz megállítani a gépezetet, ha egyszer elindul és működik.
