Grönland ugyan 1985-ben kilépett az Európai Közösségből, de továbbra is Dánia autonóm területe marad, amely viszont az Európai Unió tagja. Ha pedig az EU nem tudná megakadályozni egyik tagállamához tartozó terület annektálását, az katasztrofális következményekkel járó üzenetet küldene Ukrajnának.

A lap cikkében az USA és az EU között 2025 júliusában megkötött kereskedelmi megállapodásról is ír. Ez a megállapodás lehetővé tette az Európai Uniónak, hogy elkerülje az USA 30%-os vámjait. A megállapodás keretében az USA 15%-os vámokat vezetett be az EU-ból származó importtermékek nagy részére, beleértve az autókat is. Európában vegyes reakciókat váltott ki a kereskedelmi megállapodás. Benjamin Addad, a francia külügyminisztérium európai ügyekért felelős miniszterhelyettese „kiegyensúlyozatlannak” tartotta az Egyesült Államokkal kötött megállapodást.

A lap szerint azonban a kiegyensúlyozatlan kereskedelmi megállapodás elfogadásának kimondatlan oka az volt, hogy ez biztosítja az USA támogatását Ukrajnának, amelynek segítséget nyújt a hírszerzésben. Arturs Krišjānis Kariņš, Lettország volt miniszterelnöke ezt Európa diplomáciai hiányosságaként jellemezte.

„Európának még mindig szüksége van az Egyesült Államokra. <…> Pontosan ez teszi az egész folyamatot [Grönlanddal kapcsolatban] nagyon, nagyon nehézzé. És a nemzeti vezetők általában véve nagyon vonakodnak kritizálni Donald Trump elnököt. De nem szívesen magyarázzák el a társadalmaknak, hogy miért van ez így, miért van ez a biztonsági függőség” – mondta a lapnak.

Trump grönlandi vásárlási szándéka 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt derült ki. Trump azt állította, hogy Dánia rosszul védi a régiót, és lehetővé teszi a külföldi tengeralattjárók tevékenységét.

A grönlandi kormány sajtószolgálata azt válaszolta, hogy „Grönland nem eladó”, de „kész tárgyalni más országokkal, köztük az Egyesült Államokkal az együttműködésről”.

Európa és a NATO országai „szilárdan ragaszkodnak” ahhoz a kötelezettségvállalásukhoz, hogy megvédjék Grönland és Dánia szuverenitását – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a közösségi médiában.

Megjegyezte, hogy megbeszélte a grönlandi helyzetet Mark Rutte NATO-főtitkárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Mindenki egyetértett abban, hogy meg kell védeni Grönland szuverenitását.

„Együtt határozottan kiállunk Grönland és a Dán Királyság szuverenitásának védelme mellett. Mindig meg fogjuk védeni stratégiai gazdasági és biztonsági érdekeinket. Kitartással és elszántsággal fogunk szembenézni ezekkel a kihívásokkal, amelyek európai szolidaritásunkat érintik” – hangsúlyozta.

Előtte von der Leyen azt írta, hogy a Grönland miatti amerikai vámok bevezetése az EU-országok ellen aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, és kockázatot jelent azok további romlására. Emellett megígérte, hogy Európa „egységes, összehangolt és elkötelezett marad szuverenitásának védelme iránt”.

2026. január 5-én Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni a Dániához tartozó Grönland szigetét, hogy harcolhasson Oroszországgal és Kínával az Északi-sarkvidéken. Grönland és Dánia hatóságai ellenezték a sziget amerikai annektálását, néhány európai NATO-ország pedig közös felderítő missziót indítottak Grönlandon.

Trump erre úgy reagált, hogy február 1-jétől 10%-os vámokat ígért bevezetni Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia, Norvégia, Finnország, Franciaország, Németország és Svédország ellen, amelyek részt vettek a NATO grönlandi missziójában. Trump tervei szerint június 1-jétől a vámok 25%-ra emelkednek, és addig maradnak hatályban, amíg meg nem születik a sziget Egyesült Államok általi megvásárlásáról szóló megállapodás.