Békés Gellérttől szinte mindenki, akit érdekel a keresztények egysége, olvasott már egy könyvet. A bencés szerzetes ugyanis több művet írt a témában. Miért éppen ez volt fontos számára? Ezt egy vele készült interjúban, a Vigília számára 1986-ban így indokolta meg: „Mindig érdekelt a keresztény egység kérdése. Már a háború alatt munkatársa voltam az Egység Útja című folyóiratnak, amelyet Király Kelemen ferences atya szerkesztett. De szakszerűen csak akkor kezdtem foglalkozni az ökuméniával, amikor a zsinat után az Anselmianum teológiai fakultásán rám bízták az egyháztani tanszéket. A zsinat után nem lehetett egyháztannal foglalkozni anélkül, hogy a keresztény egység bibliai és történeti kérdéseit ne tanulmányozta volna a teológus.”

Minden lényegessel foglalkozott

A keresztények egységének minden felekezet szempontjából három sarkalatos témaköre van. A hitvallás, az utolsó vacsora és a papság kérdése. A hitvallás terén már a múlt század hetvenes éveiben komoly eredmény született. Valamennyi történelmi múlttal rendelkező keresztény és keresztyén felekezet elfogadta azt a szöveget, amit a IV. században Niceában és Konstantinápolyban fogalmaztak meg a zsinatra összegyűlt atyák. Ez óriási eredmény. De miért volt annyira elkötelezett az ügyben Békés Gellért?

Mindig érdekelte a keresztény egység kérdése

Békés Gellért Bruzer Józsefként kereskedő családba született Budapesten a Józsefvárosban. Szülei a piaristákhoz szerették volna beíratni, de ez nem sikerült, így végül bencés gimnáziumba került. Itt lett cserkész is. Az iskolában a lelkes és tehetséges gyerekek közé tartozott. A gimnáziumból egyenes út vezetett a rendbe. 1932-ben vehette fel a szerzetesi ruhát. Ekkor kapta új nevét, a Gellértet. A noviciátus után elöljárói Rómába küldték a Szent Anzelm Kollégiumba. 1940-ben teológiai doktorátust szerzett, majd visszatért Pannonhalmára. És ekkor már érdekelte az ökumené. Ezért lett egyik munkatársa az Egység Útja című folyóiratnak, amit Király Kelemen ferences atya szerkesztett. Ennek a tevékenységnek a folytatása azonban már ismét Rómában következett.

A Békés-Dalos bibliafordítás

Sokan olvassuk az Újszövetséget Békés Gellért és Dalos Patrik, akkor még oratoriánus, atyák fordításában. Ezt a munkát az indokolta, hogy a világháború után nyugatra került magyarok számára lelki olvasmányt szeretett volna adni a bencés szerzetes, akit 1946-ban elöljárója küldött Olaszországba. Ez az út azonban nem menekülés, hanem küldetés volt.

Mit tanulhatunk Békés Gellérttől?

Azt lehet a mai keresztényeknek megtanulni a magyar teológustól, hogy időnként új szemléletre kell váltanunk, ha meg akarjuk érteni Isten ránk vonatkozó tervét. Békés Gellértnek a II. Vatikáni Zsinat után meg kellett értenie, hogy az egyház fogalma mi minden többletet tartalmaz a katolikusok számára. Amint mondta, ez szellemi erőfeszítést igényel. A gyümölcsei azonban maradandóak. (Folytatjuk!)

Írta:
Rákóczi Piroska