Oroszország az évet nagyobb ásványkincstartalékokkal indította, mint az előzőt. Ez köszönhető az eredményes geológiai munkának, hatalmas gáz- és olajmezőket tártak fel, nem beszélve az aranyról. Már csak ki kell bányászni őket – írta a Vg.hu. – Oroszország folyékony szénhidrogénkészleteinek (lényegében olaj) végső növekedése 2025-re elérte a 640 millió tonnát, gázkészletei pedig a 670 milliárd köbmétert – közölte a Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium. Más ásványok esetében is gyarapodtak a készletek – emelték ki.

– Oroszország kitermelhető folyékony szénhidrogénkészletei, illetve gázkészletei annak köszönhetően nőttek ennyivel tavaly, hogy a geológiai kutatómunkák igen eredményesek voltak – magyarázta Alekszandr Kozlov miniszter. Mint írták, üröm az örömben, hogy Kozlov a múlt év végén az Interfax hírügynökségnek a fentinél még magasabbra becsült növekedésről számolt be:

– az olaj esetében 666 millió tonnát,

– a gáz esetében 686 milliárd köbmétert valószínűsített. Ettől tehát elmaradt a végleges eredmény.

A minisztérium általában a tárgyév utáni év januárjában teszi közzé a tartalékok növekedéséről szóló végleges éves adatokat. Ezekben most az is szerepel, hogy Oroszországban tavaly 41 új szénhidrogén-lelőhely nyílt, ebből 31 olajmező volt. A legnagyobbak a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Tolavejszkoje gázkondenzátum-mező 54,4 milliárd köbméter gázzal és 20,4 millió tonna kondenzátummal,

a Krasznodar területén található Mezenyinszkoje mező 49,7 milliárd köbméter gázzal,

valamint az Alekszej Kontorovics mező a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetben 30,3 milliárd köbméter gázzal, 7 millió tonna olajjal és 0,4 millió tonna kondenzátum rendelkezik.

Az AB1C1 ipari kategória kitermelhető tartalékainak növekedése 2024-ben 592 millió tonna folyékony szénhidrogént és 708 milliárd köbméter gázt tett ki. Az AB1C1 kategória az orosz kőolaj- és gáziparban biztos, azaz működő és termelésre kész alapkészletet, állományt jelent.

A múlt évben különösen a nemesfémek területén ért el Oroszország számottevő készletnövekedést. Az arany esetében plusz 600 tonnáról érkezett hír. A lelőhelyek három fő területen találhatók:

– Hakaszföldön a Fjodorovszkoje–Kedrovszkoje mezőben 21,7 tonna arany- és 17,6 tonna ezüstkészletet azonosítottak,

– a Magadani területen fekvő Dubacs lelőhelyen 14,7 tonna aranyat,

– a Kamcsatkai területen lévő Kajurkovszkoje lelőhelyen pedig 10,8 tonna aranyat és 12 tonna ezüstöt. 

A minisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 317 új lelőhelyet vettek állami nyilvántartásba a földtani kutatások eredményeként, ezek közül 276 szilárd ásványi nyersanyagot tartalmaz.

A szövetségi költségvetésből finanszírozott feltárások során több stratégiai jelentőségű projekt is előrehaladt: a Bajkálon túli területen található Gozogor lelőhelyen 5,1 millió tonna fluorit (folypát) készletet, az Amuri területen fekvő Getkancsik lelőhelyen pedig 5500 tonna volfrámot és 0,8 tonna aranyat azonosítottak.

A jelentősebb újonnan nyilvántartott mezők között szerepel a Krasznojarszki területen található Gravijszkoje rézlelőhely is, ahol 243 400 tonna réz- és 242 tonna ezüstkészletet tartanak számon.

A Kemerovói területen fekvő Szibirszkoje Vosztocsnoje mezőben 280 millió tonna bitumenes szénkészletet regisztráltak. Összességében 2025-ben a következő készletnövekedésről számolt be a minisztérium:

– réz hárommillió tonna,

– szén 938,1 millió tonna,

– vasérc 984,2 millió tonna,

– titán 17,3 millió tonna,

– volfrám 5500 tonna,

– nefelinérc 1,5 millió tonna (főként timföld előállítására, valamint az üveg- és kerámiaiparban használják),

– szinniritércek 3,9 millió tonna (ez összetett alapanyag alumínium, kálium-műtrágyák és más vegyipari termékek előállításához).

Hát, úgy hiszem, ehhez nem nagyon kell semmit hozzátenni, ennek csak élvezni kell a hozadékát! Nem véletlen, hogy annyira gyengíteni akarják Oroszországot…