Hírek a világból, amelyeket a főáram nem mutatott meg Önnek
- Az Unió pénzeli Oroszország háborúját?
- Techóriások háborúja: a Microsoft 700 millió dollárral támogatta Ukrajnát
- Németországban az adatközpont ihat tiszta vizet, az ember nem
- Diktátorokat is kiszolgált a BMW, ám az AfD politikusának nem adnak kocsit
- Azzal vádolják a Metát, hogy beavatkozott a választásokba
- Irán az olajár csodafegyverével támadja Amerikát?
- Kibertámadás Franciaországban: meghackelték több száz szupermarket hűtőrendszerét
- Izrael egymillió embert tett földönfutóvá Dél-Libanonban
- Babiš cseh miniszterelnök cége továbbra is milliós uniós támogatásokat kap
- Oroszország az „összeomlás szélén”? Több húst termelnek, mint amennyit megesznek
- Jóváhagyták egy idős kanadai nő eutanáziáját, mert már nem tudott főzni
Az Unió pénzeli Oroszország háborúját?
Rekordmennyiségű, 12,18 millió tonna orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) importált az Európai Unió 2026 első kilenc hónapjában, 9,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A beszerzésekért 7,88 milliárd eurót fizettek Oroszországnak, pedig Brüsszel bírálta Donald Trump amerikai elnök orosz dízelüzemanyag-megállapodását. Az adatokat Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij korábbi szóvivője hozta nyilvánosságra Sebastian Rötters, az Urgewald környezetvédelmi és emberi jogi szervezet szankciós kampányvezetőjének segítségével. Az EU 2022 óta 45 milliárd eurót költött orosz LNG-re, az Ukrajna elleni invázió kezdete óta pedig összesen több mint 238 milliárd eurót fizetett orosz fosszilis energiahordozókért. Szeptemberben 792 440 tonna, becslések szerint 818 millió euró értékű Jamal-földgáz érkezett európai kikötőkbe, csaknem háromnegyede Franciaországba. A fő vásárlók között Belgium, Spanyolország és Hollandia is szerepel. A francia TotalEnergies tulajdonrészt birtokol a Jamal-projektben, és hosszú távú beszerzési szerződései vannak. Az EU 2026 áprilisától korlátozta a rövid távú szerződéseket, a meglévő hosszú távú megállapodásokra vonatkozó teljes importtilalom azonban csak 2027. január 1-jén lép életbe. Mendel azzal vádolja az Európai Uniót, hogy kettős mércével mér, Ralph Schöllhammer osztrák politológus pedig úgy véli, hogy Európa hiteltelenné vált, hisz úgy bírálja az Egyesült Államokat, hogy közben orosz energiát vásárol.
Forrás: Rekord-Import von russischem LNG-Gas in die EU (Tichys Einblick)
Techóriások háborúja: a Microsoft 700 millió dollárral támogatta Ukrajnát
Az amerikai technológiai vállalatok az ukrajnai háború meghatározó szereplőivé váltak: a Microsoft több mint 700 millió dollár értékű technológiai és kiberbiztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának, a Palantir mesterséges intelligencia programjai pedig katonai célpontokat azonosítanak és megszervezik az ukrán hadsereg támadásait (a Palantir amerikai szoftvercég nagy adathalmazok elemzésére, adatok integrálására és mesterséges intelligenciára épülő platformok fejlesztésére szakosodott, többek között az FBI-nak és a CIA-nak szolgáltat adat- és mintaelemző rendszert — a szerk.). A Microsoft 2027 végéig meghosszabbította támogatását, miután az ukrán kormány szinte mindegyik minisztériuma felhőalapú infrastruktúrába helyezte át az informatikai rendszerét. A Microsoft már az orosz invázió előestéjén több száz kibertámadást észlelt, és közreműködött az elhárításukban. A Palantir kezdetben ingyenesen biztosította szolgáltatásait, és Ukrajnában próbálta ki az új technológiáit. A Palantir piaci értéke a 2022-es 25 milliárd dollár alatti szintről nagyjából 450 milliárdra emelkedett, bár e növekedés nem csak a háborúnak köszönhető. A SpaceX Starlink műholdas hálózata nélkül nem működne az ukrán katonai kommunikáció és nem tudnának drónműveleteket szervezni. Jennifer Kavanagh biztonságpolitikai szakértő szerint a Starlink nélkül Ukrajna képtelen lenne megvívni a háborút . Az elemzők úgy vélik, hogy a magáncégek közvetlen háborús szerepvállalása miatt a fegyveres konfliktusok könnyen elhúzódhatnak, hiszen a háború fenntartása mögött kőkemény üzleti és profitérdekek állnak.
Forrás: They aren’t in uniform, but these US companies are fighting for Ukraine (Responsible Statecraft)
Németországban az adatközpont ihat tiszta vizet, az ember nem
A német kormány enyhítené az adatközpontok környezetvédelmi és energiahatékonysági előírásait, miközben a CORRECTIV vizsgálata szerint a nyilvános nyilvántartásban szereplő 319 létesítményből 109 olyan térségben működik, ahol 2026 nyarán víztakarékossági felhívások vagy vízhasználati korlátozások voltak érvényben. A Bundestag előtt lévő törvénymódosítás megszüntetné a keletkező hulladékhő kötelező hasznosítását, elhalasztaná a teljes megújulóenergia-ellátás határidejét, és üzleti titokra hivatkozva lehetővé tenné bizonyos fogyasztási adatok visszatartását. Az adatközpontok jelenleg évente 21,3 milliárd kilowattóra villamos energiát fogyasztanak Németországban, nagyjából kilencmillió kétszemélyes háztartásnak megfelelő mennyiséget. A nyilvántartott létesítmények 86 százaléka egyáltalán nem hasznosítja hulladékhőjét, pedig annak elméleti éves mennyisége elérheti a 15 terawattórát. Drezdában öt adatközpont összesen 226 millió liter éves vízfogyasztást jelentett, miközben a lakosság számára korlátozták a természetes vizekből történő vízkivételt. A nyilvántartás ráadásul hiányos: legalább 168 további létesítmény adatai nem szerepelnek benne, és a minisztérium nem tudja rendszeresen ellenőrizni, hogy az üzemeltetők máshol közzéteszik-e azokat. A kormány mindeközben 2030-ig legalább megkétszerezné az adatközponti kapacitást, a mesterséges intelligenciát kiszolgáló számítási kapacitást pedig megnégyszerezné.
Forrás: Rechenzentren boomen – Bundesregierung will Umweltvorgaben lockern (Correctiv)
Diktátorokat is kiszolgált a BMW, ám az AfD politikusának nem adnak kocsit
A BMW visszavonta szolgálati autós lízingajánlatát Tobias Rausch-tól, a német Alternatíva Németországnak (AfD) politikusától, néhány órával azután, hogy 2026. október 6-án Szász-Anhalt tartományi parlamentjének elnökévé választották. Rausch közlése szerint a vállalat nem indokolta döntését, a BMW pedig azzal magyarázkodott, hogy az egyéni ügyfeleivel kapcsolatosan nem nyilatkozik. A politikus feltételezi, hogy a BMW politikai elfogultságból vonta vissza az ajánlatát. Egy nyílt levélben számon kérte a céget, hogy vajon az ügyfelek politikai meggyőződése befolyásolhatja-e az üzleti kapcsolatokat? Tobias Rausch egyelőre elődje, a CDU-s Gunnar Schellenberger BMW 7-esét használhatja, amelynek lízingszerződése novemberben lejár.
A döntés körüli vitában a nyilvánosságban felidézték a BMW korábbi, tekintélyelvű rendszerekhez kötődő üzleti kapcsolatait. A vállalat 2014-ben legalább 95 luxusautót biztosított a mianmari ASEAN-csúcstalálkozóra, amikor az ország politikai életében meghatározó szerepet játszott a hadsereg. Líbiában a helyi importőr 2013-as közlése szerint a Kadhafi-rendszer idején a politikai elit járt BMW-vel. Tunézia korábbi uralkodócsaládjának lefoglalt autói között szintén voltak BMW-k, Észak-Korea állami járműparkjában pedig egy páncélozott BMW 750iL modell is szolgált.
Forrás: BMW: Luxusautos für Diktatoren – Leasing-Absage wegen AfD-Landtagspräsidenten! (Report24)
Azzal vádolják a Metát, hogy beavatkozott a brazíliai választásokba
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kampánycsapata azzal vádolja a Facebookot és az Instagramot üzemelető Metát, hogy beavatkozott a brazíliai választásokba. Állításuk szerint a vállalat állítólag többször korlátozta politikai hirdetéseiket az október 25-i elnökválasztás második fordulója előtt. A brazil legfelsőbb választási bíróság felszólította a céget, hogy két nap alatt okolja meg műszaki adatokkal a történteket, és elrendelte, hogy őrizzék meg a hirdetési, a moderálási és az elérési adatokat. Lula da Silva Munkáspártja szerint október 9-én és 10-én a Meta nem engedte, hogy fizetett hirdetésként ajánlják a felhasználók figyelmébe az elnök hivatalos Instagram-bejegyzéseit, egy korábbi bejegyzés megtekintésszámlálója pedig október 8-án leállt. A kampánystáb belső elemzése szerint a kihívó Flávio Bolsonaro tartalmai általában 2,96-szor nagyobb aktivitást váltottak ki, pedig 17,2 százalékkal kevesebb követője van. A Meta alaptalannak nevezte a vádakat, és közölte, hogy a technikai problémák más országokat és fiókokat is érintettek, annak ellenére, hogy A korábban átmenetileg letiltották Lula Facebook-hirdetési fiókját. Az első fordulóban Bolsonaro 47,03, Lula 45,16 százalékot szerzett. Brazíliában feszültségben telik a választási kampány, Luláék az első forduló óta azzal vádolják az Egyesült Államokat, hogy beavatkozott a brazíliai választásokba. Egy feltételezett amerikai finanszírozás ügyében a brazil szövetségi rendőrség bizonyítékok hiányában lezárta előzetes vizsgálatát.
Forrás: Facebook meddling in Brazilian election – Lula campaign (Russia Today)
Irán az olajár csodafegyverével támadja Amerikát?
Az amerikai tízéves államkötvények hozama a február 28-án kezdődött izraeli–amerikai támadás óta 4 százalékról 5,28 százalékra emelkedett, szeptember közepén lépte át először az 5 százalékos küszöböt 2007 óta. Irán a Hormuzi-szoros forgalmának akadályozásával közvetetten befolyásolhatja az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét. A szoroson halad át a világ olajfogyasztásának és cseppfolyósítottföldgáz-kereskedelmének mintegy ötöde. A szállítások megzavarása növeli az energiaárakat és az inflációt, miközben az öböl menti országok csökkenő olajbevételei mérséklik az amerikai állampapírok iránti keresletet. Washington adóssága elérte a 40 ezer milliárd dollárt, kamatkiadásai pedig 2024 óta meghaladják a védelmi kiadásokét. A Federal Reserve szeptemberben 0,25 százalékponttal emelte irányadó kamatát. Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnök erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy a jegybanki kamatemelés nem képes megnyitni a Hormuzi- vagy a Báb el-Mandeb-szorost, illetve helyreállítani az olajkínálatot. Így az amerikai jegybank csapdába kerülhet: a további kamatemelés növeli az adósságterheket és veszélyezteti az eszközpiacokat, míg a kamatcsökkentés és a pénzbőség gyengítheti a dollárt.
Forrás: What If Iran’s Real Battlefield Is the US Treasury Market? (Forum Geopolitica)
Kibertámadás Franciaországban: meghackelték több száz szupermarket hűtőrendszerét
Összehangoltnak vélt kibertámadás bénított meg számos francia szupermarketet az október 12-re virradó éjszaka: az elkövetők feltehetően a dán Danfoss régebbi hűtésvezérlő szoftverének manipulálásával 50 Celsius-fokra állították a berendezéseket, és leolvasztották a hűtőket. A hűtött és fagyasztott élelmiszerek nagy mennyiségben megromlottak, egyes helyeken tűz is keletkezett. A párizsi ügyészség vizsgálatot indított. Az Intermarché közlése szerint a Netto üzleteivel együtt akár 300 telephely is érintett lehet, a Coopérative U hálózatában pedig csaknem száz boltban akadtak gondok, egyes E.Leclerc üzletek sem úszták meg a támadás. Elzászban, Haguenau városában egy boltnak elromlott mintegy 50 ezer, egy másiknak 220 ezer euró értékű árukészlete. A Mousquetaires csoport országosan több millió eurós veszteséggel számol. Ezzel párhuzamosan Hollandiában az Albert Heijn, Belgiumban pedig a Delhaize informatikai rendszereiben keletkeztek zavarok. Elérhetetlenné váltak bizonyos honlapok, alkalmazások és ügyfélszolgálatok, leálltak az online kiszállítások, és kiszivároghattak vásárlói adatok is. A holland és belga boltok hűtőberendezéseit nem érte hasonló támadás. A két eseménysor közötti műszaki kapcsolatot egyelőre nem igazolták. A Danfoss azt nyilatkozta, hogy frissíteni fogják a szoftverüket.
Forrás: Cyberangriff auf französische Supermärkte – Störungen auch in den Niederlanden und Belgien (TKP)
Izrael egymillió embert tett földönfutóvá Dél-Libanonban
A 2026. április 16-i tűzszünetet követően ment végbe a Dél-Libanonban műholdfelvételekkel azonosított pusztítás 65 százaléka, ráadásul jelentős részben olyan településeken, amelyeket már Izrael megszállott. A Lighthouse Reports és a Financial Times közös tényfeltáró vizsgálata kiterjedt épületrombolást, valamint a vízellátási, egészségügyi és mezőgazdasági infrastruktúra szisztematikus megsemmisítését dokumentálta.
A libanoni állami kutatóintézet becslése szerint csaknem 85 ezer lakóegység sérült meg vagy pusztult el, miközben az ingatlanok 20–30 százalékát még fel sem tudták mérni. A harcok miatt több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, köztük Bint Dzsebeil városának teljes, 30 ezres lakossága is elmenekült. A helyi hatóságok adatai szerint legalább 2500 kilométernyi vízhálózat semmisült meg.
A műholdfelvételek és az ellenőrzött videófelvételek alapján több tucat településen azonosítottak irányított robbantásokat és bontási munkálatokat. Libanoni források szerint 135 egészségügyi dolgozó vesztette életét szolgálat közben; a kutatók emellett tíz olyan eset hitelességét is megerősítették, amikor az ismételt légicsapások közvetlenül a mentési helyszíneket érték. A libanoni hatóságok Izrael számlájára írják a fehérfoszfor alkalmazását, valamint 2000 hektárnyi termőföld gyomirtó szeres permetezését is – Izrael álláspontja szerint a fehérfoszfort jogszerűen használták. A pusztítás mértéke tartósan lakhatatlanná teheti a térséget, teljesen megakadályozva a civil lakosság visszatérését.
Forrás: Making Southern Lebanon Unlivable (Lighthouse Reports)
Babiš cseh miniszterelnök cége továbbra is milliós uniós támogatásokat kap
Andrej Babiš cseh miniszterelnök Agrofert vállalatcsoportja továbbra is évente 62 millió euró uniós támogatásban részesül, holott az Európai Bizottság összeférhetetlenségi aggályok miatt mintegy 3,2 millió euró kifizetését függesztette fel szeptemberben. A 29 ezer embert foglalkoztató, mezőgazdasági, élelmiszeripari és vegyipari érdekeltségű konszern 2017 óta legalább 200 millió euró uniós agrártámogatást kapott.
Babiš 2025-ös választási győzelme után bejelentette, hogy tulajdonrészét áthelyezi az RSVP TRUST vagyonkezelő alapba. A Transparency International cseh szervezete szerint azonban gyermekei továbbra is kedvezményezettek, és elképzelhető, hogy hivatali idejének lejárta után ismét ő irányíthatja a vállalatot. Az Európai Bizottság ezért azt követeli, hogy független vagyonkezelési konstrukciót hozzanak létre.
Martin Šebestyán mezőgazdasági miniszter kormányzati szerepe is vita tárgyát képezi, aki korábban az Agrofert érdekeit is képviselte lobbistaként, és jelenleg nem szeretné, ha korlátoznák a nagyüzemek kötelező állami támogatását. Az uniós reformtervezet gazdaságonként évi 100 ezer eurós felső határt szabna a kifizetéseknek. Norbert Lins német EP-képviselő ellenben személyenként 500 ezer eurós felső határ megszabását javasolja, hogy a cégek ne kerülhessék meg a jogszabályokat. A cseh hatóságok korábban visszautasították az összeférhetetlenségi vádakat, szerintük az Agrofertet illető támogatások nagy része továbbra is folyósítható.
Forrás: Babis regiert – sein Konzern kassiert EU-Millionen: (Kronen Zeitung)
Oroszország az „összeomlás szélén”? Több húst termelnek, mint amennyit megesznek
Már a negyedik éve termel több húst Oroszország, mint amennyire a belföldi piacnak szüksége van; a húsellátottság 2025-ben elérte a 102,2 százalékot. A Roszsztat adatai szerint az önellátottság 2022-ben 101,8 százalékos volt, és azóta folyamatosan emelkedik. A húságazat 2025-ben mintegy 2,2 milliárd dolláros exportbevételt szerzett, vagyis évente 21 százalékkal növekedett. A sertéshús kiviteléből származó bevétel 41 százalékkal, 943 millió dollárra emelkedett, elsősorban a kínai piac megnyitásának köszönhetően. Oroszország jelenleg száz országba exportál húst. Az önellátás bővülését főként a baromfitermelés okozta, amely 2025-ben 4,2 százalékkal nőtt, ellenben a marhahústermelés 4 százalékkal csökkent. Az egy főre jutó húsfogyasztás 2020 és 2025 között 92-ről 101 kilogrammra emelkedett. A szakértők az eredményeket az állami támogatásokkal, a kedvezményes hitelekkel, a korszerű sertés- és baromfitelepek fejlesztésével, valamint a hazai takarmánytermelés használatával magyarázzák. Ám az ágazat jelentős adósságterhek alatt görnyed, a logisztikai és takarmányköltségek emelkedése pedig rontja a jövedelmezőséget. Alla Jurova, az NRA hitelminősítő vezetője szerint a belföldi húsfogyasztásban ugyan lenne még tér egy 20–30 százalékos növekedésre, a fizetőképes kereslet azonban már közelít a telítettséghez. A gyümölcsök és bogyós termések esetében Oroszország továbbra is nagy behozatalra szorul: önellátottsága mindössze 48,6 százalékos.
Forrás: Россия обеспечила себя мясом (ВЗГЛЯД.РУ)
Jóváhagyták egy idős kanadai nő eutanáziáját, mert már nem tudott főzni
Kanadában engedélyezték egy hetvenes éveiben járó nő orvosi segítséggel végrehajtott halálát, mivel már nem tudott főzni a nagy családi összejövetelek alkalmára, és emiatt úgy érezte, hogy elértéktelenedett. A nő végül pszichológiai tanácsadás után visszavonta döntését, és családjával ünnepelte a karácsonyt. Az esetet Gary Rodin és Madeline Li pszichiáterek hozták nyilvánosságra, akik korábban részt vettek a kanadai eutanázia rendszerének kialakításában. Bár elvben támogatják az orvosi eutanáziát, arra akarták felhívni a figyelmet, hogy egyes betegek megfelelő mérlegelés és támogatás nélkül kaphatnak engedélyt. Szerintük a szegénység és a magány is eutanáziára ösztönözheti az embereket.
Kanadában 2023-ban az összes haláleset 4,7 százalékát okozta az orvosi segítséggel végrehajtott eutanázia. A 83 éves, gyomorrákos Brigitte Stegemann családja azt állítja, hogy az idős nő 2026. július 10-én akarata ellenére kapott halálos injekciót egy ontariói gondozóotthonban. Unokája, Brigitte Kranendonk szerint nagyanyja zavart volt, korábban elutasította az eljárást, és közvetlenül előtte is tiltakozott. A család szerint az orvos ennek ellenére beadta az injekciót, a nő pedig tíz percen belül meghalt. Rodin és Li a hasonló esetek miatt sürgetik, hogy vizsgálják felül az eutanázia engedélyezését.
Forrás: Canadian Government Tried to Euthanize Woman for Losing ‘Ability to Cook’ (Slay News)
