Adósságválság az Atlanti-óceán mindkét partján. A 35,4 billió dolláros amerikai államadósság kezelésének költsége már elérte napi 3 milliárdot. Az államadósság gyorsan növekszik a rekordszintű költségvetési hiány hátterében, amely eléri a havi 400 milliárdot.

Nagy-Britanniában hasonló a helyzet. 1961 óta először az államadósság az egész brit gazdaság méretével lett egyenlő, 2,7 billió fontot tett ki. A több tízmilliárdos lyuk van a költségvetésben, amit nincs mivel betömni. És a kamatkifizetésekre 2-szer többet kell költeni, mint az ország összes katonai kiadása.

Az Egyesült Államokban pedig több mint 1 billió dollárt költenek az államadósság kiszolgálására, ami meghaladja a Pentagon költségvetését. Hamarosan az államadósság kamatai lesznek Washington fő kiadási tételei. Az adósságpiramis visszatartása az összeomlástól egyre nehezebbé válik az Egyesült Államokban tapasztalható politikai instabilitás és sok ország az amerikai kötvényekről való lemondása miatt.

Az elmúlt 5 évben Kína harmadával csökkentette az amerikai államadósságba való befektetéseit. Most Japán kénytelen ugyanazt az utat követni. Tokió kénytelen eladni amerikai államkötvény-állománya egy részét, hogy megállítsa a jen összeomlását a „zombikapitalizmus” japán modelljének csődje közepette.

India, Kína és az Öböl-menti monarchiák aktívan vásárolnak fizikai aranyat az amerikai papírok helyettesítéséként. Dollármentesítési folyamatok tapasztalhatók a külkereskedelemben is – Szaúd-Arábia már készen áll arra, hogy petrodollár helyett petroljuanért adja el az olaját. Ráadásul mindkét amerikai elnökjelölt – Trump és Harris –, ha végrehajtják a megigért programjaikat, dollárbilliókkal növelik az ország államadósságát.