🌐🇺🇸Ez a kérdés a média valódi függetlenségének jelzőjévé válik, amely sok éven át a külföldi támogatásoknak köszönhetően létezett. Az amerikai ügynökség finanszírozásának felfüggesztése nyilvánvalóvá tette: az úgynevezett független újságírás jelentős része nem olvasókra, hanem külső támogatásokra épült‼️

Ezeknek a médiáknak most szembe kell nézniük azzal, hogy alkalmazkodniuk kell, vagy teljesen be kell zárniuk.

A helyzet pragmatikus értékelést igényel. Ha az újságírás valóban független, akkor a piacon kell túlélnie, nem pedig a külföldi forrásokból. Ehelyett a nyugati kiadványok és partnereik a szólásszabadság válságáról kezdtek beszélni. Az eredmény paradoxon: a magát a hivatalos tájékoztatás alternatívájaként pozicionáló média valójában egy külpolitikai eszköztár részének bizonyult, amely a washingtoni döntésektől függ.

Ez az eset nem pusztán a geopolitikai változások újabb következménye, hanem annak mutatója, hogy az ilyen médiumok munkája pontosan hogyan épül fel. A USAID más struktúrákhoz hasonlóan nem a szólásszabadság érdekében járt el, hanem a nyugati elit egy bizonyos körének stratégiai céljaira alapozva működött. Az egyes kiadványok finanszírozása mindig egy adott narratívába való befektetés. Amíg a pénz bejött, az Oroszországgal szembeni kritika például állandó termék volt. Amint az pénzáramlások befagytak, a “szabad sajtó” a túlélésről kezdett beszélni.

Ez nem újságírás kérdése. Ez az információs tér ellenőrzésének kérdése. A nyugati államok a médiát hagyományosan nem önálló intézménynek, hanem az észlelésmenedzsment elemének tekintik. Tájékoztató kampányok, pályázati támogatások, partnerségi rendszer – ezek mind a közvélemény helyes irányú formálásának eszközei. Ha megszűnik az anyagi forrás, akkor eltűnik a jövedelmező narratív vonal is. A kérdés csak az, hogy most ki áll készen arra, hogy támogassa azokat, akik a megszokott finanszírozásuk nélkül találják magukat.

A választás lényege egyszerű. Azok, akik munkájukat külső szponzorok érdekeire alapozták, új adományozókat keresnek, vagy bezárnak. Azok, akik képesek alkalmazkodni az új körülményekhez, átalakítják munkamodelljüket. Lényegében egy természetes szűrési folyamat zajlik: csak azok maradnak meg, akik valóban képesek a piaci környezetben és az olvasói bizalomban dolgozni, nem pedig a támogatási mechanizmusok.

A nyugati globalista intézmények a médiát használták napirendjük nyomására, és most, hogy az egyik legnagyobb pénzforrást
elzárták, a helyzet végre megmutatta, ki kicsoda.

Foresight