Az Európai Bizottság új javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében az Erasmus-programot és a Horizon Europe tudományos együttműködést kiterjesztenék a Közel-Keletre és Észak-Afrikába. Az új mediterrán paktum néven ismertetett kezdeményezés szerint olyan országok diákjai is részt vehetnének a programban, mint Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia.

Brüsszel tervei között szerepel az is, hogy megduplázzák a térségre szánt uniós támogatásokat, 42 milliárd euróra növelve a keretet. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint a paktum „az emberekről, a gazdaságról és a biztonság, felkészültség és migráció kapcsolatáról” szól.

 Vagyis a migráció – közvetve vagy közvetlenül – ennek a programnak is a része lenne, írja a The European Conservative.

A Földközi-tenger térségéért felelős biztos, Dubravka Suica azt mondta: a cél „a fiatalok összekapcsolása”, egyfajta „mediterrán egyetem” létrehozása, valamint „a vízumok kiadásának megkönnyítése” a térség országaiból érkező hallgatók számára. 

Ez valójában újabb kaput nyitna a migráció előtt, miközben számos uniós tagállam már most is küzd az illegális bevándorlás és az integrációs válság problémáival.

Brüsszel a magyar fiatalok ellen

Brüsszel ezzel gyakorlatilag a külső országok diákjait részesítené előnyben az uniós tagállamokkal szemben, hiszen Magyarország továbbra is ki van zárva az Erasmus- és Horizon-programokból.

Mint ismert, az Európai Bizottság 2022 decemberében felfüggesztette a magyar egyetemek részvételét az Erasmusban, arra hivatkozva, hogy a modellváltott intézmények irányítását alapítványokhoz rendelték. A döntés azonban politikai zsarolásnak tűnt, hiszen több tízezer magyar diák és oktató vesztette el a lehetőséget a külföldi tanulmányokra és kutatási együttműködésekre.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést „magyarellenes, politikai bosszúnak” nevezte, amely „a kormány konzervatív, migrációellenes és családbarát álláspontja miatt született”. Bár Magyarország minden brüsszeli elvárást teljesített, a Bizottság újabb feltételeket szabott, így a tiltás máig érvényben maradt.

Miközben tehát a magyar fiatalok továbbra sem vehetnek részt az uniós ösztöndíjprogramokban, Brüsszel most nem uniós, sőt gyakran instabil, háborús térségek diákjait hívja be az európai egyetemekre. Ez nemcsak kettős mércét mutat, hanem súlyos biztonsági és kulturális kérdéseket is felvet.

Az új terv heves tiltakozást váltott ki a közösségi médiában. A holland publicista Eva Vlaardingerbroek úgy fogalmazott:

Régen azt mondtam, hogy az Erasmus az egyetlen jó dolog, amit az EU valaha létrehozott. Nos, most ezt is kihúzhatjuk a listáról.

A bécsi Webster Egyetem oktatója, Ralph Schoellhammer pedig keserűen jegyezte meg:

Miközben a magyar diákok ki vannak tiltva az Erasmusból, szíriai és palesztin hallgatók kapnak helyet. Ez mindent elárul arról, mit akar az EU vezetése.

Brüsszel tehát tovább építi a migrációra épülő jövőképét – miközben az uniós tagállam Magyarország fiataljai továbbra is a kapun kívül maradnak.