Alig telt el néhány nap a washingtoni csúcs óta, máris reagált az Európai Bizottság a magyar–amerikai energiaügyi megállapodásra. A Portfolionak küldött válaszuk szerint Brüsszel szerint a magyar kormány által elért szankciómentesség nem befolyásolja az uniós energiapolitika irányát – de a sietségük mindent elárul.
A magyar kormány washingtoni bejelentése után, miszerint Magyarország korlátlan időre mentesül az orosz olaj- és földgázbeszerzéseket érintő amerikai szankciók alól, Brüsszel gyorsan megszólalt. Az Európai Bizottság a Portfolio megkeresésére közölte, hogy a magyar–amerikai megállapodás nincs hatással az EU azon tervére, amely 2027 végéig teljesen kivezetné az orosz olaj- és gázimportot.
A testület azt is hangsúlyozta, hogy a washingtoni döntések „értelmezése kizárólag az Egyesült Államok hatásköre”, és az uniós energiapolitika céljait semmilyen módon nem módosítja. A válaszban ugyanakkor feltűnő volt a sietség: a Bizottság alig néhány nappal a megállapodás után igyekezett elhatárolódni a magyar siker kommunikációjától, mintha zavarná őket, hogy Budapest a saját útját járja.
Brüsszel próbálja elkenni a megállapodás jelentőségét
Ahogy a Portfolio is megírta, a Bizottság szerint az ügy „érdemben az amerikai szankciók végrehajtására vonatkozik”, amit ők nem kívánnak kommentálni. Ugyanakkor a testület szóvivője mégis szükségét érezte, hogy emlékeztessen: az EU már májusban beterjesztett egy tervezetet, amely
- 2028-ig teljesen megszüntetné az orosz fosszilis energiahordozók importját,
- sőt, szeptemberre előrehozták a céldátumot 2027-re.
Ez a kapkodás jól mutatja, hogy Brüsszel valójában nem tud mit kezdeni azzal, ha egy tagállam – különösen Magyarország – a saját érdekében sikeres tárgyalást folytat.
Az uniós szóvivő mégis szükségét érezte, hogy ismét megerősítse: az EU energiapolitikája „független az Egyesült Államok döntéseitől”. A Bizottság válasza egyértelműen politikai üzenetet hordoz: a magyar kormány washingtoni eredménye semmilyen befolyással nem lehet az EU „szent céljaira”. A valóságban azonban a brüsszeli álláspont inkább védekezésnek tűnik, semmint magabiztos iránymutatásnak.
Brüsszel a saját ellentmondásaiba gabalyodik
A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy az uniós szankciós csomagok 2022 óta tiltják az orosz kőolaj behozatalát, de Magyarország és Szlovákia kivételt kapott – éppen az energiabiztonság megőrzése érdekében. Most azonban ugyanaz a Brüsszel sietett leszögezni, hogy a washingtoni döntés „nem jelent gazdasági előnyt Magyarországnak”.
A testület szerint a derogációk célja kizárólag az ellátás folyamatosságának fenntartása volt. Csakhogy ezzel maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy Magyarország helyzete különleges – mégis igyekszik relativizálni, ha Budapest ezt sikeresen érvényesíti a nemzetközi színtéren.
A válaszban az is szerepelt, hogy az EU az utóbbi években jelentősen csökkentette energiapiaci kitettségét Oroszországgal szemben. A Bizottság szerint a vezetékes és cseppfolyósított orosz gáz aránya az uniós gázimportban 45 százalékról 19 százalékra csökkent, és 2025-re tovább eshet. Ám miközben ezt sikerként állítják be, a valóság az, hogy a csökkenés ára az egekbe szökő energiaár, amelyet az európai családok és vállalkozások fizetnek meg.
A magyar kormány nem hátrál
A Brüsszel által sietve kiadott nyilatkozat tehát nem több, mint politikai tűzoltás. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a Mandinernek is kijelentette:
Magyarország a valóság talaján áll, és az uniós elvárások szerint készíti el a saját kivezetési tervét, amely egyértelműen védeni fogja az ország pozícióját.
A miniszter szerint az unió által 2027-től tiltani kívánt hosszú távú orosz gázszerződések valójában szankciónak minősülnek, ezért Magyarország ezt az intézkedést az Európai Bíróságon fogja megtámadni. Orbán Viktor miniszterelnök pedig már Washingtonban utalt rá, hogy a magyar kormány a brüsszeli vitát is meg fogja vívni.
A Bizottság reakciója tehát inkább arról árulkodik, hogy Brüsszel számára kényelmetlen a magyar–amerikai megállapodás sikere. A magyar kormány megőrizte az energiafüggetlenséget, miközben a brüsszeli bürokraták csak újabb határidőket és tiltásokat gyártanak. Az uniós vezetők meglehet attól tartanak, hogy Magyarország példát mutat másoknak is: lehet Brüsszeltől függetlenül, nemzeti alapon is eredményt elérni.
