Választási beavatkozás? Újabb százmilliók landoltak a balos médiumoknál Brüsszelből

Több mint fél milliárd forintot utal Brüsszel a Magyar Pétert is támogató balos propagandalapoknak és háttérszervezeteknek. Egyre több jel mutat arra, hogy a magyarországi választási beavatkozás most már nem Amerika, hanem Brüsszel részéről várható.

Emlékezhetünk, hogy a 2022-es kampányban a teljes magyar baloldal korrumpálódott. Kiderült, hogy az Egyesült Államokból, egy bizonyos demokrata körből 4 millió dollárnyi pénz érkezett a magyar választások befolyásolására. Amerikában azonban vezércsere történt, Trump elzárta a balos médiaelit pénzcsapjait, illetve az Amerikából érkező pénz útját, az átjátszásban kulcsszerepet vállaló Bajnai-kör figuráit leleplezték, így feltételezhető volt, hogy a külföldi pénzek új csatornákat keresnek majd a magyarországi baloldalhoz. Amerika szerepét és helyét Brüsszel vette át.

Csak a 2025-2028-as időszakban több százmillió forintnyi összeget kapnak Brüsszelből bizonyos baloldali médiaprojektek. Sokszor pont ugyanazok, amelyeket az amerikaiak is pénzeltek.

Brüsszel nem sajnálja a pénzt, ugyanis 5, a magyar baloldalhoz köthető projektet támogat összesen 1,3 millió eurónyi összegben, ami forintban több mint félmilliárdra rúg (518 640 020).

Brüsszel már a pályázat leírásában sem titkolja, hogy mire adja a pénzt. Habár nem írják le, hogy „politikai beavatkozásra”, de nehéz nem politikai motivációként értelmezni a brüsszeli pénzosztást, hiszen így fogalmaznak:

„Magyarország egyedi dezinformációs kihívásokkal néz szembe, az államilag támogatott propaganda aláássa a közbizalmat. A kormányközeli médiumok dominálnak, hamis állításokat terjesztenek, és az EU-t, civil szervezeteket, valamint az ellenzéket veszik célba. A független média nehézségekkel küzd, miközben az ország egyfajta »posztigazság-laboratóriummá« vált más EU-tagállamok számára, amelyeket hasonló fejlemények fenyegetnek. HDMO projektünk következő szakasza arra törekszik, hogy kulcsfontosságú hozzájárulást nyújtson ezeknek a kihívásoknak a kezeléséhez. Ennek érdekében konzorciumunkat egy új magyar médiapartnerrel bővítjük, aki erősíti páneurópai dimenziónkat.”

Pontosan kik is kaptak pénzt Brüsszeltől?

A támogatás legnagyobb kedvezményezettje a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója, amely 447 650,55 euró, vagyis mintegy 179 060 220 forint uniós forráshoz jutott. Őt követi a PoliticalCapital Kft., amely 324 756,50 eurót, azaz körülbelül 129 902 600 forintot kapott.

Az Agence France Presse 268 837,50 euró támogatásban részesült, ami megközelítőleg 107 535 000 forintnak felel meg. A Mérték Médiaelemző Műhely 115 078,50 eurót, vagyis mintegy 46 031 400 forintot kapott.

Az IDEA Alapítvány 110 183,25 euró támogatásban részesült, ami körülbelül 44 073 300 forintnak felel meg. Az Alhambra Press Kft., a Magyar Hang kiadója 30 093,75 eurót, azaz mintegy 12 037 500 forintot kapott. Tehát az egyik legnagyobb kedvezményezett a Mérték Médiaelemző Műhely, amelyet Polyák Gábor vezet.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője még a David Pressman-féle, guruló dolláros időkben csak úgy hivatkozott magára, mint az amerikai nagykövetség “pénzosztó embere”.

Valamint ugyanez a Polyák az ellenzék 2022-es kampányában is aktív szerepet vállalt, hiszen ő voltMárki-Zay Péter médiapolitikai kabinetjének vezetője.

A Mérték Médiaelemző Műhely udvarát figyelve pedig hamar meg is jelent Brüsszel. Polyákék ugyanis a dezinformáció elleni harc jegyében elnyertek 115 ezer eurót.

A dezinformáció elleni harc jegyében Brüsszel nemcsak a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. kapott jelentős pénzt (447 ezer eurót), hanem a Magyar Hang is.

Igen Brüsszel tehát azzal a Magyar Hanggal képzeli el az álhírgyártás ellen vívott keresztes hadjáratát, amely orgánum legyártotta a menekülő szír elnök, Aszad gépének budapesti landolásáról szóló álhírt. Ezt az információt aztán villámgyorsan átvette Magyar Péter is, hogy a Magyar Hangeredeti hazugsága teljesen szétterülhessen a hazai nyilvánosságban.

Brüsszel képmutatásán – álhírgyárossal harcolni a dezinformáció ellen – túl beszédes, hogy Pressman korábbi “pénzosztó embere” eggyel hátrébb került a rangsorban, a közel 2 millió eurós projekt koordinálásával ugyanis Krekó Péter Political Capitaljét bízták meg.

Krekó bevallja: a külföldi pénz nyomásgyakorlásra szolgál

A Polyák korábbi kitüntetett, pénzosztó szerepébe előléptetett Krekó Péter Dull Szabolcs podcast műsorában az amerikai pénzek elmaradása felett búsongva azonban elszólta magát. Mondván, a külföldről fizetett újságírói projektek bizony a nagyhatalmak “puha hatalmi” eszköztárának részei, és végeredményben mindig az adott nagyhatalom céljait segítik.

“A jelenlegi amerikai vezetés az olyannyira nem hisz nagyon másban, mint a nyílt katonai-gazdasági erőben, hogy az Egyesült Államok leépíti a teljes soft power, puha hatalmi arzenálját. És azt látjuk, hogy korábban az amerikai állam által finanszírozott mondjuk oknyomozó újságírói projektek, vagy éppen, nem tudom, médiafelületek satöbbi, ezektől vonják meg a támogatást – bedöntve ezeket. Én ezt egy nagyon elhibázott döntésnek tartom egyébként az Amerikai Egyesült Államok érdekei szempontjából. Mert igenis az a puha hatalmi eszköztár, amit kiépített Amerika a II. világháború után, az nagyon sokban segítette a céljai elérését.”

Főleg ha ehhez hozzávesszük pénzosztó elődje, Polyák Gábor szavait is, aki egyenesen ezeknek a külföldről finanszírozott újságíróknak tulajdonította Magyar Péter politikai sikerességét is:

“De egyébként az, hogy az újságírók végzik a dolgukat, hát azt a leginkább az bizonyítja, hogy Magyar Péter egy potens politikai kihívó lehet ma ebben az országban.”

A két pénzosztó ember nyilatkozatainak darabkáit egymás mellé illesztve összeáll tehát a nagy kép: Brüsszel a saját célja elérése érdekében finanszírozza a magyarországi baloldal egyes szereplőit, ez a cél pedig nem más, mint Magyar Péter sikerre juttatása.

Guruló eurómilliók

Magyar Péter ügyének sikerre juttatására ráadásul Brüsszel nem sajnálja a pénzt. A jelenleg futó uniós projekteket összeadva ugyanis megközelítőleg kijön az a 4 millió dollár, ami Márki-Zay Péter kampányába gurult 2022-ben.

A már említett szereplők közül a Political Capital négybrüsszeli projekten keresztül kap több mint 600 ezer eurót. Ezek között szerepel például a szélsőjobboldaligendernarratívák elleni fellépés, aminek önmagában már a célkitűzése is komoly fejtörést okoz. És akkor még fel sem tettük azt a kérdést, amit magyar viszonyok közt a 444.hu sem mulasztana el: az ezer sebből vérző Európai Unióban tényleg ilyenekre kell költeni az európai polgárok pénzét?

Polyák Gábor médiaműhelye két projektből 243 ezer eurót kap. De jut Brüsszelből pénz többek között az olyan jólbejáratott szervezeteknek is, mint a TASZ, az Amnesty International, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Helsinki Bizottságnál pedig négy projekten keresztül 177 ezer euró landolt. És a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezeket a projekteket egyvalami azonban mégis összeköti: mégpedig az, hogy témamegjelölésükben olyan területeket érintenek, mint a migráció, az LMBTQ és egyéb kisebbségvédelmi ügyek.

Mindez egybecseng azzal, amiről Orbán Viktor is beszélt, és amit az egyik nemrégiben napvilágot látott kongresszusi jelentés is alátámasztott.

Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának februári, 159 oldalas jelentése szerint az Európai Bizottság és egyes tagállami szereplők olyan digitális cenzúra- és beavatkozási mechanizmusokat építettek ki, amelyek közvetlen hatással lehetnek az európai választásokra, és a globális szólásszabadságot is érinthetik.

A dokumentum példaként a 2024-es román elnökválasztás első fordulójának megsemmisítését hozta fel.

A jelentés szerint Brüsszel az elmúlt évtizedben tudatosan épített ki egy „gyorsreagálási” rendszert, amelyben „megbízható jelentők” kezdeményezhetik tartalmak korlátozását a közösségi platformokon. A román választás idején ez a modell már működésbe lépett, és politikai tartalmak széles körű eltávolítását is szorgalmazták.

Az amerikai bizottság szerint az EU nyomásgyakorlása oda vezetett, hogy a globális platformok moderációs szabályai világszerte az uniós elvárásokhoz igazodtak, ami az amerikai online szólásszabadságra is hatással lehet.

A jelentés azt is állítja, hogy a „gyűlöletbeszéd” és „dezinformáció” elleni fellépés gyakran politikailag kényelmetlen, de jogszerű véleményeket is korlátozott, például a Covid, migráció vagy genderkérdések kapcsán.

Több EP-képviselő és tagállami politikus aggályosnak tartja az Európai Bizottság megerősödött szerepét, mert a rendszer elvileg lehetőséget adhat arra, hogy a Bizottság befolyásolja a közelgő tagállami választásokat, köztük a szlovén és a magyar választást is.