A Magyar kormány szilárd álláspontja szerint a bevándorlók kérelmeit az Unió határán kívül kell elbírálni, mert ha a bevándorló bejön, akkor már gyakorlatilag lehetetlen onnan kitoloncolni, ha nem jogosult védelemre. Ezen elv alapján a kormány a déli határon, de még az ország területén olyan tranzitzónát létesített, mely Szerbia felé nyitott volt. A bevándorlók ellátásáról is gondoskodott. Ezt a megoldást az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek minősítette, mert szerinte ez az elhelyezés kimeríti a menedékkérők fogva tartásának tényállását. Ezután a kormány a tranzitzónákat bezárta, és ezzel egyidejűleg a menekültkérelmek befogadását a határon akkor tette lehetővé, ha előtte a bevándorló a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot tett, mely alapján a követség belépési engedélyt adhatott. Az EUB ezt a megoldást is jogellenesnek minősítette. Összefoglalva, az EUB szerint menekültügyben Magyarország nem szolidáris a többi tagállammal, az Unió joganyagának folyamatos kijátszására törekszik, és ezzel kötelezettségszegést követett el. Mindezek alapján, a EUB 200 millió euró egyszeri büntetést szabott ki, mely napi egy millió euró kényszerítő bírsággal növekszik egészen addig, amíg Magyarország a migrációval kapcsolatos joganyagát nem harmonizálja az Unióval. A helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy napjainkban egy sor ország bevezette a belső határellenőrzést, azaz a bevándorlók szabad mozgásának korlátozását az Unión belül. Azt a korlátozást, amiért a külső határon az EUB Magyarországot megbüntette.

Mindeközben Olaszország – nyilván az Unió vezetésével előzetesen egyeztetve – Albániában két befogadó tábort létesített. A tenger melletti Shengjinben a bevándorlók azonosítása és egészségügyi ellenőrzése zajlik. Kíváncsi vagyok, hogy az okmányok nélkül érkezők beazonosítása hogyan fog megtörténni a tervezett 24 óra alatt? Ez a tábor a fényképen jól látható módon magas kerítéssel van bekerítve.

Gjaderben a tábor három szekcióra oszlik. Az egyikben a menedékre jogosultak, a másikban a kiutasítandók kerülnek elhelyezésre, a harmadik pedig fegyintézet, ahová bűnözők kerülnek. A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve. A két táborban egy évben mintegy 30.000 fő helyezhető el. Giorgia Meloni olasz kormányfő szerint ez az elhelyezési és elbírálási mód más uniós tagállamok számára is például szolgálhat. A fényképen jól látszik, hogy ez a tábor egy börtön, azaz itt a fogva tartás tényállása vitathatatlan. A kitoloncolásra is kíváncsi leszek, mivel sok ország nem fogadja vissza állampolgárait, különösen akkor, ha még okmányaik sincsenek.

A tranzitzónás magyar és az albániai olasz modell abban az alapelvben egyezik meg, hogy mindkét esetben csak az léphet be az Unióba, aki erre előzetesen engedélyt kapott. A különbség a bevándorlók elhelyezésében van. Amíg a tranzitzónában a konténerek Szerbia felé nyitottak voltak, addig Gjaderben az elhelyezés börtön jellegű. Felteszem a kérdést: ha a tranzitzóna az EUB értelmezése szerint fogva tartást jelentett, akkor az albániai minek minősül? A másik magyar megoldás is hasonló az olaszhoz annyiban, hogy ez esetben a konzulátusokon kell beadni a kérvényeket, tehát Unión kívül, és csak az léphet be az Unióba, aki erre engedélyt kapott. A különbség az olasz és a magyar modellek között abban van, hogy a magyar modellekben nem merül fel a kitoloncolás feladata, a követségeken való jelentkezés esetében pedig nem merül fel az elhelyezés feladata sem. Ezeknek költségvonzata óriási! Megjegyzem, hogy a bevándorlóknak szállodai elhelyezésre van pénzük, hiszen euró ezreket költenek az Unió határának illegális átlépésére.

Úgy érzem, hogy az Unió megfelelő fórumán fel kell vetni azt a problémát, hogy azonos tényállás esetén nem születhet két ellentétes jogértelmezés. A két magyar és az olasz modellben az a közös, hogy az Unióba csakis engedéllyel lehet belépni! Ennek a rendezőelvnek a kinyilvánítása és elismerése a bevándorláspolitikában alapfeltételnek számítana. Összefoglalva, tarthatatlan az a helyzet, hogy amíg az olasz modellt G. Meloni olasz miniszterelnök a többi tagországnak ajánlja, addig az ugyan ilyen alapelven működő magyar modellek miatt Magyarországot az EUB brutális mértékű büntetéssel sújtja.

2024.10.20,

Bartha Pál ny. erdőmérnök

Telki