Míg a brüsszeli bürokraták és a nyugati mainstream média folyamatosan az elfogadásról és a toleranciáról beszélnek, a valóság a kontinens keresztényei számára egyre sötétebb és fenyegetőbb. A bécsi székhelyű OIDAC Europe legfrissebb jelentése sokkoló képet fest a civilizációnk bölcsőjében zajló folyamatokról: 2024-ben több mint kétezer keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak, drasztikusan megugrott a templomgyújtogatások száma, és immár a puszta, néma imádságért is bíróság elé citálják az embereket a „felvilágosult” Nyugaton. A keresztényüldözés már nemcsak a távoli kontinensek sajátja, hanem itt dörömböl az ajtónkon.

Európa elveszíti a lelkét, és ezzel párhuzamosan a biztonságát is – legalábbis erre enged következtetni az a drámai jelentés, amelyet az Európai Keresztényekkel Szembeni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpontja (OIDAC Europe) hozott nyilvánosságra. A 2024-es évről szóló átfogó dokumentum nem kevesebb mint 2211 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt azonosított a kontinensen. Bár a liberális jogvédők szeretik bagatellizálni a jelenséget, az adatok mögött felsejlő tendencia riasztó: a fizikai erőszak és a vallási szimbólumok elleni brutális támadások száma meredeken emelkedik.

Kimondható: Európában nincsenek biztonságban a keresztények

A jelentés egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a keresztény személyek elleni, fizikai támadások száma 274-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Európában majdnem minden napra jut egy olyan incidens, amelynek során valakit a hite miatt bántalmaznak.

A statisztikák száraz adatai mögött emberi tragédiák húzódnak meg. 2024 novemberében Spanyolországban egy kolostor elleni támadás során egy 76 éves szerzetest öltek meg brutális kegyetlenséggel, és több társát megsebesítették. De nem ez volt az egyetlen vérontás: januárban Isztambulban, egy katolikus templomban tartott vasárnapi mise közben lőttek agyon egy hívőt egy, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető terrortámadásban.

A fizikai erőszak mellett a szakrális terek elleni támadások is új szintre léptek. A gyújtogatások száma csaknem megduplázódott az előző évhez képest: 94 esetben borítottak lángba templomokat vagy más keresztény létesítményeket.

Különösen aggasztó a helyzet Németországban, ahol ezen támadások egyharmada történt. A német püspöki konferencia nemrégiben maga is kénytelen volt elismerni, hogy „minden tabu megdőlt” a templomok elleni vandalizmus tekintetében.

A hatóságok és a mainstream média is a keresztényellenesség “pártján áll” 

Franciaországban sem jobb a helyzet: 2024 szeptemberében Saint-Omerben egy történelmi jelentőségű templom vált a lángok martalékává szándékos gyújtogatás következtében. A jelentés rámutat, hogy a keresztényellenes bűncselekmények gócpontjai éppen azok a „mintaállamok” (Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország), amelyek a leghangosabban hirdetik a multikulturalizmus sikerét. Az OIDAC jelentése számos egyéb, a józan ésszel szembemenő jogi döntést is dokumentált, amelyek célkeresztjében a keresztény értékek állnak. Svájcban egy bíróság megtagadta az állami támogatást egy katolikus leányiskolától, azzal az abszurd érveléssel, hogy mivel az intézmény csak lányokat fogad, „diszkriminációt” valósít meg.

Spanyolországban a világi hatóságok avatkoztak bele a családi nevelésbe: egy bíróság megtiltotta egy apának, hogy felolvasson a Bibliából a fiának, a vallási nevelés kizárólagos jogát a szekuláris anyának ítélve. Franciaországban pedig egy tanárt szankcionáltak, mert Szent Bernadett szövegét használta egy helytörténeti órán – a bíróság szerint ezzel megsértette a „semlegesség” törvényét.

A keresztényellenesség sajátos jellege, hogy azt a nyugati kormányok és a média gyakran elhallgatják vagy bagatellizálják. Míg más csoportok védelme prioritást élvez, a keresztények elleni támadásokról szóló hírek ritkán érik el az ingerküszöböt. Az OIDAC kutatása rámutat, hogy a statisztikákban látható enyhe csökkenés (a 2023-as 2444 esethez képest) csupán technikai okokra, például a hiányos brit rendőrségi adatszolgáltatásra vezethető vissza, miközben a támadások súlyossága és brutalitása fokozódik.

A kereszténységet és jelképeit következmények nélkül lehet gúnyolni, míg azok, akik az iszlámot vagy annak szent könyvét, a Koránt gúnyolják, gyakorlatilag az életüket kockáztatják.

Akik Mohamedet karikírozzák, az életüket kockáztatják. Akik Jézust gúnyolják, azok kiállítást rendezhetnek a Künstlerhausban

– fogalmazta meg a jelenséget Bernhard Heinzlmaier osztrák ifjúságkutató.Veszélyben a keresztény hagyományok

Veszélyben vannak a keresztény hagyományok is

Ebben a légkörben és az illegális migráció által kiváltott társadalmi átalakulás fényében nem csoda, hogy a keresztény hagyományok is egyre inkább visszaszorulóban vannak. Különösen szembetűnő ez az adventi időszakban, amely fontos és vallási hagyományokban bővelkedő időszak az európai keresztényeknek.

Olaszországban például a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban ebben az időszakban a gyermekek által előadott karácsonyi műsorokkal várják az ünnepet. Mostanra azonban több olasz óvodában azt az utasítást adták ki, hogy olyan karácsonyi dalokat válasszanak a pedagógusok, amelyek nem tartalmaznak utalásokat a keresztény hagyományokra, a betlehemre vagy Krisztus születésére. Elterjedt gyakorlattá vált az is, hogy a vallási ihletésű dalok szövegét megváltoztatják, eltávolítják a kereszténységre utalásokat, egyszerűen cenzúrázzák a dalokat.

Németországban és Ausztriában egy másik fontos hagyomány, a karácsonyi vásár került veszélybe. A korábbi terrortámadások miatti félelem és emelt szintű biztonsági intézkedések, illetve a tömeges illegális migráció miatti egyre inkább keresztényellenessé váló közhangulat oda vezetett, hogy egyes (akár nagy hagyományokkal rendelkező) karácsonyi vásárok idén ki sem nyitnak, amelyeket pedig megtartanak, ott a megerősített rendőri jelenlét, a terrorelhárításra szolgáló akadályok és biztonsági őrök látványa nem éppen az örömteli várakozás hangulatát váltja ki az emberekben.Ez pedig nem csupán mélyen megrendítette a német társadalmat, de a félelmet is hozzákapcsolta a karácsonyi vásárokhoz. A társadalom lélektani állapotát jól tükrözi a YouGov friss felmérése, amelyet a DPA hírügynökségnek készítettek: a németek 62 százaléka tart attól, hogy idén terrortámadás ér egy karácsonyi vásárt.