A 2012-ben kirobbant ún. Amber Gold botrány Lengyelország rendszerváltozás utáni történetének legnagyobb csalási ügye. A piramisjáték-szisztéma alapján megvalósított visszaéléssorozat során több mint 19 ezer – többségében kisnyugdíjas – befektetőt, megközelítőleg 200 millió euróval károsítottak meg. Az eset megítélését súlyosbította, hogy Donald Tusk akkori miniszterelnök az illetékes szervek jelentései és jelzései ellenére nem adott utasítást a folyamat megállítását célzó intézkedések megtételére. A későbbi vizsgálatok feltárták, hogy a kormányfő fiát pont abban az OLT Express nevű légitársaságban foglalkoztatták tanácsadóként, amelynek fő befektetője éppen a csalást megvalósító Amber Gold volt.

A napokban zajló példátlan politikai tisztogatás közepette a lengyel konzervatív lapok újra elővették az ügyet.

Az Amber Gold nevű lengyel céget 2009-ben alapította Marcin Plichta büntetett előéletű vállalkozó, akit korábban többek között banki csalás, sikkasztás és okirat-hamisításmiatt ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre. A 2009 és 2012 között tevékenykedő befektetési társaság különbözőnemesfémekbe kínált vonzó kamatozású – „biztonságos” – befektetési lehetőségeket a gyanútlan, megtakarításuk számára biztos befektetést kereső ügyfelek részére. Valójában a háttérben egy piramisjáték-szisztéma alapján megvalósított csalássorozat zajlott, amelynek során a korábbi ügyfeleket a későbbi ügyfelek pénzével fizették ki. 

Plichta és felesége (Katarzyna Plichta) a befektetett pénzekből 18,8 millió zloty-t (átszámítva több mint 1,3 milliárd forintot)számolt el magának fizetésként, emellett pedig közel 300 millió zlotyt (átszámítva több mint 21 milliárd forintot)különített el annak az OLT Express légitársaságnak a finanszírozására, amelyben az Amber Gold fő befektetőként volt jelen, és amely történetesen Donald Tusk akkori miniszterelnök fiát, Michal Tuskot tanácsadóként foglalkoztatta, aki e megbízatásával egyidejűleg koordinátori állást is betöltött a gdanski repülőtéren.

A botrány végül 2012 végén robbant, amikor – az OLT Express megelőző összeomlása után – az Amber Gold is csődöt jelentett, az út szélén hagyva befektetőit. A pénzügyi társaság több mint 19 ezer – többségében kisnyugdíjas – ügyfelét mintegy 200 millió euróval károsította meg. Bár azügyben csak Marcin és Katarzyna Plichta ellen indult büntetőeljárás, azonban egymás után kerültek nyilvánosságra a miniszterelnök és fia személyét érintő gyanús körülmények is.

Marcin Plichta az eljárás során egyértelműen kijelentette, hogy Michal Tusk foglalkoztatásának mindvégig nyilvánvaló oka volt: “Én foglalkoztatom a miniszterelnök fiát. Amíg ő nekünk dolgozik, addig szerintem érinthetetlenek vagyunk”. De az így bebiztosított védőháló mellett, arra vonatkozóan is felmerült a gyanú, hogy a kormányfő fia – az összeférhetőnek nehezen minősíthető – megbízásait arra használhatta fel, hogy bizalmas információk továbbítása révén, jogellenes előnyben részesítse a Plichta érdekeltségében lévő légitársaságot a versenytársakkal – így többek között a lengyel állami légitársasággal (LOT) – szemben is. Utóbbit egy minisztériumi jelentés is alátámasztotta, amely kimutatta, hogy az OLT Express működése jelentős hátrányokat okozott a LOT-nak.Tusk és Plichta végső célja a tisztességtelen eszközökkel csődközeli állapotba juttatott állami légitársaság nyomott áron történő felvásárlása lehetett.

Mindenesetre a Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (KNF)már 2009-ben – vagyis a működés első évében – figyelmeztetést adott ki arra vonatkozóan, hogy az Amber Goldnak nincs engedélye banki tevékenység folytatására, ennek ellenére Tusk és kormánya nem tett semmit.

Lengyel sajtóforrások emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányfő minden valószínűség szerint már a botrány kirobbanása előtt birtokában lehetett az Amber Gold jogellenes tevékenységével kapcsolatos információknak, de azokról csak saját fiát tájékoztatta. Bár Tusk ezeket a feltételezéseket mindvégig tagadta, azonban a 2014-ben nyilvánosságra kerülő hangfelvételek alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy Marek Belka jegybanki elnök az Amber Gold összeomlása előtt személyesen informálta a kormányfőt a cég kétes működéséről.

A Pénzügyi Stabilitási Bizottság 2013-ban közzétett jelentésében megállapította, hogy az Amber Gold ügyben az emberek megkárosítását – többek között – a közintézmények mulasztásai tették lehetővé, kiemelve különösen a Gdańsk-Wrzeszcz Kerületi Ügyészséget, a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Belbiztonsági Ügynökséget (ABW) és a Központi Rendőrségi Nyomozó Irodát (CBŚ).

Az ügyben végül 2016 júliusában a Jog és Igazságosság (PiS)kezdeményezésére többpárti különbizottságot hoztak létre, annak érdekében, hogy a kormány és a neki alárendelt köztisztviselők döntéseinek szabályszerűsége és jogszerűsége is kivizsgálásra, értékelésre kerüljön. A bizottság a közel hároméves munka során 15 000 vizsgálatot folytatott le, és több tucat állami tisztviselőt hallgatott ki. A vizsgálatok lehangoló eredményeket tártak fel a lengyel állam 2009-2015 közötti – „katasztrofális” – állapotáról, illetve az állami intézményeket felemésztő folyamatokról.

A bizottság többek között megállapította, hogy:

• a kormányfő az ügyben teljesen figyelmen kívül hagyta az állami szervek egyértelmű jelzéseit és megállapításait;

• a miniszterelnök az Amber Gold-ügy egyetlen szakaszában sem gondoskodott a kormányzati szervek munkájának összehangolásáról, még 2012. május 24-eután sem, amikor az ABW (Belső Biztonsági Ügynökség) vezetője információkat adott át az Amber Gold tevékenységének valódi jellegéről;

• magas rangú köztisztviselők, köztük a Tusk vezette Polgári Platform prominens politikusai helytelen és etikátlan módon részt vettek az Amber Gold Group-hoz tartozó szervezetek tevékenységének hitelessé tételében;

• végül, de nem utolsó sorban a gdanski adóhivatal, a gdanski ügyészség és a helyi bíróságok sem megfelelően tettek eleget a vonatkozó kötelezettségeiknek.

Mindezek ellenére Tusk a meghallgatása során – a szociális érzékenység és az önreflexió teljes hiányáról tanúbizonyságottéve – az eset kapcsán a lengyel polgárok pénzügyi befektetési  kompetenciáját vette támadás alá, mondván „a pénzfelügyelet figyelmeztette az embereket, hogy az Amber Gold kockázatos befektetést jelent”, majd kitért arra, hogy a lengyelek „hajlamosak nagyobb kockázatot vállalni”.

Az Amber Gold ügyben végül 2022. május 30-án született meg a jogerős ítélet. Marcin Plichta-ra 15 év, míg a bűncselekményt vele szándékegységben megvalósító feleségére 11,5 év börtönbüntetést szabott ki a lengyel Fellebbviteli Bíróság. 2023-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 6500 euró kártérítést ítélt meg CatherinePlichta részére, mert a strasbourg-i bírói fórum szerint a tízezreket megkárosító elkövető előzetes letartóztatása „aránytalanul hosszú ideig tartott”.

A kormányzat (tudatos) tétlensége, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás őrzésére hivatott szervek működésképtelensége mellett megvalósuló botrány azontúl,hogy beláthatatlan következményekkel járt a megtakarításaikat elveszítő polgárokra nézve, egyben a pénzügyi piac felborulását, a Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatósággal (KNF) együttműködő bankokba vetett társadalmi bizalom lerombolását eredményezte, és mindemellett a csőd szélére sodorta a lengyel állami légitársaságot (LOT) is.

S bár Donald Tusk és fia sikeresen elkerülte a jogi felelősségre vonást, az Amber Gold botrányban betöltött szerepük máig vitatott.

Forrás:Tűzfalcsoport