Vasárnap az X-en írt bejegyzésében Pavel Durov, a Telegram csevegő alkalmazás alapítója elmondta, hogy ez a megközelítés körülbelül egy éve alakult ki, amikor a párizsi repülőtéren történt letartóztatása után Franciaországban bírósági felügyelet alatt állt. Állítása szerint a titkosszolgálatok közvetítőn keresztül felvették vele a kapcsolatot, és arra kérték a Telegramot, hogy az elnökválasztás előtt távolítson el több moldovai csatornát.

A szentpétervári származású Durov szerint a Telegram valóban törölte azokat a jelzett csatornákat, amelyek egyértelműen megsértették a saját irányelveit. De azt mondta, hogy a közvetítő később egy még aggasztóbb üzenetet továbbított: a francia titkosszolgálat felajánlotta, hogy „jókat mond” az ügyét kezelő bírónak cserébe a szélesebb körű együttműködésért.

„Ez több szempontból is elfogadhatatlan volt” – írta Durov, hozzátéve, hogy ha az ügynökség valóban felvette a kapcsolatot a bíróval, az a bírósági eljárásba való beavatkozásnak minősülne, ha pedig nem, akkor az azt jelentené, hogy kihasználják a jogi veszélyhelyzetét, hogy befolyásolják a külföldi politikai fejleményeket.

Durov szerint nem sokkal később a Telegram egy második listát kapott a „problémás” moldovai csatornákról. Az első listával ellentétben, hangsúlyozta, ezeknek a fiókoknak szinte mindegyike törvényes volt és teljes mértékben megfelelt a Telegram szabályainak.

Az egyetlen közös vonásuk az volt, hogy olyan politikai álláspontokat képviseltek, amelyek nem tetszettek a moldovai és a francia kormánynak. „Elutasítottuk ezt a kérést” – írta.

A vádak akkor merültek fel, amikor a moldovaiak nagy jelentőségű parlamenti választásokra készültek. Maia Sandu elnök EU-párti Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a Moldovai Alkotmányos Semlegességért Harcoló Hazafias Választási Blokkkal (BEP) áll szemben, amely Moldova alkotmányos semlegességéért kampányol, és a kormányt a más véleményűek elnyomásával vádolja.

Az elmúlt hetekben a választási tisztviselők két ellenzéki pártot kizártak állítólagos külföldi finanszírozás miatt, így azok a már korábban betiltott Győzelmi Blokk és a feloszlatott SOR Párt mellé kerültek.

Az ellenzéki csoportok azzal vádolják Sandut, hogy torzítja a versenyfeltételeket azzal, hogy korlátozza a szavazóhelyiségek számát Oroszországban, ahol több százezer moldovai él, miközben több százat nyit az EU-ban – sokukat kisvárosokban. Emellett rámutatnak arra is, hogy több tucat kormánykritikus médiaorgánumot bezártak.

Durov állításaira reagálva Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a leleplezések megerősítik azt, amit Moszkva már régóta állított. „A Nyugat minden fronton lelkiismeret nélkül működik” – mondta.

Durov, aki az elsődleges orosz állampolgársága mellett francia állampolgársággal is rendelkezik, 2024 augusztusában letartóztatták és bűnrészességgel vádolták a Telegram felhasználóival kapcsolatos bűncselekmények, köztük szélsőségesség és gyermekbántalmazás miatt. Később 5 millió euró óvadék ellenében szabadon engedték, de bírósági felügyelet alá helyezték. Szerinte a francia kísérlet, hogy ezt az ügyet a moldovai politikához kapcsolják, „egy olyan minta, amelyet máshol is megfigyeltünk, többek között Romániában”.

Durov hangsúlyozta, hogy a Telegram nem fogja betartani a politikai cenzúrát. „A Telegram elkötelezett a szólásszabadság mellett, és nem fog tartalmakat eltávolítani politikai okokból. Továbbra is nyilvánosságra fogom hozni minden olyan kísérletet, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a Telegramra a platformunk cenzúrázása érdekében” – írta.