Az Amnesty International Magyarország Egyesület 17 millió forintnyi támogatásban részesült a German Marshall Fundtól. Ugyanez a szervezet tűnt fel a Partizán, az ellenzék és a Budapest Fórum környékén.

Nem csak a Soros-egyetem mögött, vagy a Partizán, a hazai ellenzéket segítő Action for Democracy és a főpolgármester stábja által megálmodott Budapest Fórum hátterében tűnik fel a German Marshall Fund nevű szervezet.

A nemrég kirobbant hídpénzbotrány miatt emlegetett Amnesty International Magyarország támogatói mögött szintén feltűnik az amerikai GMF, erről tanúskodik a jogvédő szervezet közhasznosági jelentése:

több mint 17 millió forintnyi dollár érkezett ettől a szervezettől az Amnestyhez, amelyből 13,62 millió forintot fel is használtak 2022-ben,

mégpedig egy emberi jogok terjesztésével összefüggő oktatási program keretében.

A Mandiner.hu korábban több alkalommal is írt e nemzetközi szervezetekről. A GMF alapítását 1972-ben jelentette be Willy Brandt volt NSZK-államfő a Harvard Egyetemen, a második világháború utáni újraépítést segítő amerikai program, a Marshall-segély elindulásának huszonötödik évfordulóján. A washingtoni központú, de berlini, belgrádi és bukaresti irodával is bíró szervezet célja eljuttatni azt az üzenetet, hogy az USA és Európa „együtt erősebb”, ezért támogatnak demokráciapárti, emberi jogokat védő civil és egyéb kezdeményezéseket.

A GMF donorlistáján ott szerepel az Európai Unió több intézménye, svéd hivatalok, amerikai nagykövetségek, techcégek, segély-, fejlesztési alapok mellett Soros alapítványa is. Ahogy az Amnesty támogatói között ugyancsak feltűnnek EU-intézmények, nagykövetségek.

GMF a Soros-egyetemnél:

– A Soros-egyetem budapesti kampusza 200 millió forintot kap az úgynevezett AUTHLIB-projektre, ami egy erősen aktuálpolitikai jellegű, liberális kutatás, mint arra a neve is mutat: „Új tekintélyelvű rendszerek Európában és a liberális demokrata válasz”. A projektet az Európai Unió Horizon programjából pénzelik, s a CEU-n kívül más szervezetek is részt vesznek a kutatási programban. Például az a Transatlantic Foundation, ami a GMF európai és az EU-ban bejegyzett ágát jelenti, s amelynek irodája Brüsszelben található.

GMF a Partizán mögött:

– A Gulyás Márton által megalapított csatorna mögött álló alapítvány épp az országgyűlési választás előtt nyert a GMF meghívásos pályázatán 15 ezer dollárt.

GMF az ellenzék hátterében:

– Tavaly nyáron szélesedett ki itthon a külföldi kampányfinanszírozási botrány, miután a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta például az amerikai Action for Democracyhez kötődő vizsgálati anyagát. Ismeretes, az A4D 3,176 milliárd forintot utalt a 2022-es országgyűlési választás kampányában, amely nagy része – 1,84 milliárd forint – az ellenzék volt kormányfőjelöltjének, Márki-Zay Péter mozgalmához, a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz került. A NIK anyagában megjelent a GMF, amit a 2019-es amerikai útja során felkeresett potenciális támogatók között sorolt fel Márki-Zay.

GMF-pénzek a Budapest Fórumon:

– Már harmadik alkalommal került sor a Budapest Fórumra, ahol a külföldről támogatott magyarországi ellenzéki pártok és támogatóik találkoztak. Karácsony Gergely baloldali főpolgármester mellett képviseltette magát a Krekó Péter-féle Political Capital Institute, a CEU Demokrácia Intézete, a Globsec nevű globalista agytröszt, valamint a GMF.

Hogy vall a GMF magyarországi embere?

– Az előbb említett fórumon is ott volt Hegedűs Dániel, ám a napokban azzal került rivaldafénybe, ahogy a Financial Times-nak értékelte a legutóbbi uniós csúcsot. A patinás lapban idézik Cseh Katalint, Hadházy Ákost, Vadai Ágnest és David Pressmant, a GMF kiemelt munkatársa pedig minden eddigi nyilatkozatánál tovább ment.

Az Orbán Viktor kormányfő által generált kihívásokra a magyar kormány szavazati jogának megvonásának ötlete után most azzal állt elő, újabb uniós eljárással lehetne Magyarországot a szégyenpadra ültetni. Az FT-nek azt mondta, mivel a hetes cikkely szerinti eljárás első szakaszának elindításához csak négyötödös (tanácsi) többség kell, a tagállamoknak legalább ezt meg kellene lépniük.

Már ha az a cél, hogy üzenjenek a magyaroknak: változtatniuk kell a magatartásukon. Ha másra nem, megnevezésre és megszégyenítésre alkalmas lenne”

– fogalmazott Hegedűs. Ezzel legalább eggyel nőtt a kormánykritikus megszólalásainak száma.

Forrás:Mandiner