2 Responses

1. Komoly csalás történt, és ez mindenképp kivizsgálandó! Nagyon sok helyen nem adták oda, illetve csak külön kérésre adták oda a népszavazási ívet. Márpedig -mivel a választás és a népszavazás egyszerre történt- ez nem kívánságműsor volt. Aki megjelent az egyidejűleg jelent meg mind a két eseményen, tehát éppen úgy, mint a választási íveket, a népszavazási íveket is automatikusan oda kellett volna adni mindenkinek.
   A fentiekből következik. hogy ugyanannyi kitöltött népszavazási lapnak kellett volna az urnákban lenni, ahány választási ívnek. Mivel a leadott szavazatok száma elmaradt az érvényességi küszöbtől, nos:
   KIZÁRÓLAG A VISSZATARTOTT SZAVAZÓLAPOK MIATT LETT ÉRVÉNYTELEN A NÉPSZAVAZÁS!
   Két dolog lehetséges: 1./ Érvényesnek tekinteni az eredményt a kitöltött ívek számától függetlenül.
   2./ Meg kell ismételni a népszavazást.
   Komoly büntetést javasolok mindenkinek aki az ívek visszatartásával tette lehetetlenné a népszavazást!

2. Át kellene vizsgálni a Népszavazásra vonatkozó törvényt részleteiben és megváltoztatva újra érvényesíteni.
   1990 óta már több országos népszavazás volt és a legtöbbjükkel komoly problémák voltak. Meglátásom szerint az egyik nagy probléma : az érvényességi küszöb, ami ma 50%, ha nem tévedek. Ez lenne az első, amit át kellene vizsgálni és ésszerű tudományos magyarázatokkal alátámasztott számítás eredményeként új százalékszámot kellene alkalmazni.
   Nézzünk pár példát.
   Népszavazás a Szocialista Népi Demokráciák idején, amikor is egy fajta diktatúra volt és úgy a népszavazáskor mint a parlamenti választások alkalmával : minden felnőtt, egészségileg és jogilag szabad és döntőképes állampolgárnak Kötelező volt a szavazó urnák elé járulni és szavazni. Akkoriban a választásokon, szavazásokon résztvevők száma a 90% felett volt, tehát kétség nem fért ahoz, hogy az alacsony részvételi arány miatt lett volna egy nápszavazás érvénytelen.
   Manapság, egy demokratikus államban nem kötelelző a részvétel ! Jómagam, mint idős ember, pontos adatokkal nem rendelkezem, de a médiákból azt látom, hogy a különböző népszavazásokon a részvételi arány 25-45% közötti, általában az alsó határhoz közeli értékkel.
   Miért van ez így ?
   1. Mert nem kötelező a részvétel.
   2. Sokan azt mondják, hogy nem politizálnak, nem is ismerik a vezetőiket, a népszavazás tétjét, fontosságát.
   3. Sokan nagyon érdeklődnek és nekik nem mindegy hogy mi lesz a végeredmény, hogyan végződik a népszavazás.
   4. Sokan túl nagy távolságra élnek, vendégmunkások, nincs idejük a szavazásra eljönni.
   5. Sokan azt mondják, hogy akik nem olvasnak híreket, nem törödnek a vezetőikkel, lehet, hogy képességeik is gyengék a helyzet megismeréséhez (analfabéta, alacsony iskolázottságúak, – azoknak ne is adjanak szavazati jogot, mert az olyanok véleményformálása nem lehet helyes, hogy is bízhatnánk oktalan emberek döntésére az országunk sorsát !
   6. A mai politikai helyzetben, bizonyos Civil szervezetek de különösen NGO-k, általában népellenes tevékenységük során, főleg törvénytelen eszközökkel, nehezen nyomonkövethető módszerekkel néptömegeket vesznek rá az érvénytelen szavazatokra, a szavazás bojkottálásra. Az ilyen esetekre is gondolva, törvényes megoldást kell találni a népszavazás, vagy egyéb szavazás is, érvényes lehessen a korrekt szavazatok alapján.
   .
   Lehetne például az érvényességi küszöböt lecsökkenteni, mert ilyen népszavazáskor a felsorolt esetek szerinti távolmaradók száma elég nagy lehet. De az ilyenek zöme nem is tartja fontosnak a szavazásra bocsájtott ügyet, tehát, ha el is menne szavazni meggodolatlanul szavazna, tehát akik elmennek szavazni azok meggondoltan teszik azt tehát a véleményük jobban kifejezi az egész nép elgondolását, s az eredmény reálisabb lesz.
   .
   A másik pedig az, hogy a kormánypártoknak és a kormánynak sokkal nagyobb meggyőző erővel kellene hatni a lakoságra, hogy jobban értsék az ügy fontosságát.