Ha még a németek is aggódnak a világ veszedelmei miatt, akkor ez az a pillanat, amikor valóban el kell kezdeni aggódni

Volodimr Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevből nyitotta meg a konferenciát, és felszólította a szabad világot, hogy küldjenek több segítséget – és gyorsan

MÜNCHEN – Vágjunk át a müncheni Biztonsági Konferencia főszínpadáról érkező, a nyugati szolidaritásról és a közös célról szóló kiáltványok ködén ezen a hétvégén, és nem lehet nem észrevenni a rossz előérzetre való utalást a felszín alatt.

Még akkor is, ha a nyugati vezetők gratulálnak maguknak az Ukrajnával szemben tanúsított nagylelkűségükért, az ország fegyveres erői kifogyóban vannak a lőszerből, a felszerelésből és még az emberekből is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki pénteken Kijevből nyitotta meg a konferenciát, felszólította a szabad világot, hogy küldjenek több segítséget – méghozzá gyorsan. „Szükségünk van a gyorsaságra.” – mondta.

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke egy másik fronton nyilatkozott intenzívebben Oroszországgal szemben, „emberiség elleni bűnökkel” vádolva az országot. „Egyetértünk mindannyian. Az összes ismert és ismeretlen áldozat nevében: igazságot kell szolgáltatni” – mondta.

Más szóval, az orosz vezetők egy Nürnberg 2.0-nek nézhetnek elébe. Ez biztosan felidegesít néhány embert Moszkvában, különösen azokat, akik elég idősek ahhoz, hogy emlékezzenek arra, mi történt Slobodan Milošević jugoszláv diktátorral és a embereivel.

A kilátások Ázsiában sem kevésbé vészterhesek. Tajvan továbbra is feszült marad, miközben az ország megpróbálja kitalálni Kína következő lépését. Itt sem volt megnyugtató a müncheni hír.

„Ami ma Európában történik, holnap Ázsiában is megtörténhet” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Wang Yi kínai külügyminiszter nem tett semmit, hogy ellentmondjon ennek a narratívának. „Hadd biztosítsam a hallgatóságot arról, hogy Tajvan kínai terület része” – mondta Wang a konferencián, amikor Peking terveiről kérdezték az önálló szigeten. Tajvan „soha nem volt ország, és a jövőben sem lesz ország”.

Egyes résztvevők számára a zsúfolt Bayerischer Hof szálloda hangulata, ahol az összejövetel zajlik, 1938-at visszhangozta. Abban az évben a bajor főváros adott otthont egy konferenciának, amely a hírhedt müncheni egyezményhez vezetett, amelyben az európai hatalmak átengedték a Szudéta-vidéket Németországnak, egy téves erőfeszítéssel, amelyről azt hitték, hogy megőrizheti a békét.

„Mindannyian tudjuk, hogy kint vihar készül, de itt, a Bayerischer Hofban minden normálisnak tűnik” – írta Andrew Michta, a németországi székhelyű Marshall Központ Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Főiskolájának dékánja. „Rutinszerűnek tűnik minden, és mégis hirtelen megváltozik, amikor egy ukrán parlamenti képviselő határozottan közli a hallgatósággal, hogy nem cselekszünk elég gyorsan.”

Az idei biztonsági konferencián csak a fegyverkereskedők mosolyognak. Minden tekintetben virágzik a fegyvereladás.

Még Németország is, amely az elmúlt években tökéletesítette azt a művészetet, hogy megmagyarázza, hogy miért nem teljesíti NATO védelmi kiadási kötelezettségeit, megígérte, hogy megfordítja az irányt. Valójában úgy tűnt, hogy a német tisztviselők egymást próbálják felülmúlni, hogy bebizonyítsák, milyen harciassá váltak.

Olaf Scholz kancellár megígérte, hogy „folyamatosan” teljesíti a NATO védelmi kiadási célját, amely a GDP 2 százaléka az egyes tagállamok számára.

Németország új védelmi minisztere, a Scholzhoz hasonlóan szociáldemokrata Boris Pistorius még ennél is többet szorgalmazott, mondván: „alig 2 százalékkal nem lehet majd teljesíteni az előttünk álló feladatokat”.

Ne feledjük, hogy tavaly év elején vezető szociáldemokraták még mindig felszólították az Egyesült Államokat, hogy távolítsa el az összes nukleáris robbanófejét német földről.

Más szóval, ha még a németek is ráébredtek a világ jelenlegi geopolitikai állapotának veszélyeire, akkor ez lehet az a pillanat, amikor valóban elkezdhetünk aggódni.

JAVÍTÁS: Jens Stoltenberg Ázsiára vonatkozó hivatkozását frissítették.

Forrás:politico