🚨🇷🇺🇨🇳🇮🇷 Miért nincs már szüksége Oroszországnak az Északi Áramlatra?

A háború előtt Oroszország évente 200 milliárd m³ gázt exportált Európába. Ennek a fele a Nord Stream 1 & 2 csövén ment át – összesen kb. 110 milliárd m³ éves kapacitással. Szabotázs és szankciók miatt Európa kiesett a Gazprom számára.

Hová megy most a gáz?

KÍNA

🔸Az új Power of Siberia-2 vezeték évente 50 milliárd m³ gázt szállít Kínába.

🔸A már működő Power of Siberia-1 és más szerződések révén Oroszország a 2030-as évekig évente 100 milliárd m³ gázt küld Kínába.

Ez körülbelül a fele annak, amit Európa korábban vásárolt.
Miért fontos ez Kína számára:

🔸30 évre szerződésileg biztosított

🔸Diverzifikálja az USA-ból, Katarból és Ausztráliából származó LNG-beszerzéseket

🔸Kína olcsóbb, tervezhető vezetékes gázt kap; Oroszország stabil vevőt.

IRÁN

🔸2023-ban Moszkva és Teherán megállapodást írt alá 110 milliárd m³ orosz gáz iráni átvezetéséről.

🔸Ez megfelel a Nord Stream együttes kapacitásának.

Irán regionális csomópontként fog működni – orosz gázt továbbít a szomszédoknak és a globális piacokra. Az iráni megállapodás messzemenő következményekkel jár:

🔸Irán Eurázsia energiafolyosójaként pozícionálja magát

🔸Új értékesítési csatornákat nyit Oroszországnak Európán túl

🔸Ázsia és a Közel-Kelet erősen támaszkodik a spot LNG-re, de az orosz-iráni vezetékes csomópont olcsóbb, hosszú távú ellátást kínálhat, csökkentve a volatilis szállítási piacoktól való függést.

Ezen felül a Gazprom 40 milliárd dolláros megállapodást írt alá, hogy segítsen Iránnak hatalmas (és nagyrészt kihasználatlan) gázkészleteinek kiaknázásában. Irán rendelkezik a világ második legnagyobb készletével.

Ha ez sikerül, az iráni-orosz energia tengely megrengetheti az egész LNG-piacot.

A nagy kép:

🔸Kína: évente 100 milliárd m³ szerződésileg biztosított

🔸Irán: évente 110 milliárd m³ átviteli megállapodás

🔸Ez kb. 210 milliárd m³ évente – és hatékonyan helyettesíti az egész európai piacot.