Teherán nyílt hadüzenettel felérő fenyegetést intézett az európai államok ellen, kijelentve, hogy célpontnak tekintenek minden olyan országot, amely támogatja a Donald Trump által indított katonai műveleteket. Az iráni vezetés közlése szerint a nyugati szövetségesek beavatkozása egyértelmű hadüzenet, a válaszlépések elől pedig a kontinens országai sem menekülhetnek. A veszély már kézzelfogható, hiszen iráni drónok csapást mértek Ciprusra, ahol eltalálták a brit királyi légierő egyik bázisát is. A további támadások kivédésére az Egyesült Királyság, Franciaország és Görögország hadihajókat és vadászgépeket vezényelt a térségbe.

A feszültség eszkalálódása már egyértelműen közvetlen kockázatot jelent Európa biztonságára. Eszmaíl Bagháí iráni külügyi szóvivő az állami médiában kijelentette, hogy minden, az iráni érdekeket sértő lépést az „agresszorokkal való együttműködésnek” minősítenek.

Mark Rutte NATO-főtitkár kedden arra figyelmeztette a szövetségeseket, hogy a teheráni rezsim már nemcsak a Közel-Keletet és Izraelt, hanem Európát is fenyegeti.

Mark Rutte szerint a perzsa állam közel áll ahhoz, hogy atomfegyvereket és a nagy hatótávolságú rakétákat legyen képes gyártani, és évtizedek óta terrortámadásokat és merényleteket hajt végre európai országokban.

Katonai elemzők szerint az iráni rezsim által birtokolt fegyverek hatótávolsága folyamatosan növekszik.

Antonio Giustozzi, a londoni Royal United Services Institute munkatársa rámutatott, hogy Teherán egy olyan interkontinentális rakéta kifejlesztésén dolgozik, amely akár tízezer kilométerre is eljuttatja a robbanófejeket, így akár az amerikai partokat is elérheti.

Bár a háborús helyzet nehézkesebbé teszi a fejlesztést, Antonio Giustozzi szerint már néhány ilyen eszköz is alkalmas a nyugati közvélemény megfélemlítésére – írja a Politico.

Jelenleg a Szadzsil és a Horramsahr típusú rakéták jelentik a legnagyobb veszélyt: ezek kétezer kilométeres hatótávolságukkal közvetlenül elérhetik Görögországot, Bulgáriát vagy Romániát.

A romániai Deveselu bázison működő amerikai rakétavédelmi rendszert kifejezetten az iráni támadások kivédésére építették, a román védelmi miniszter pedig a napokban fokozott készültséget rendelt el a létesítménynél.

Szakértők szerint a Horramsahr rakéták egy könnyebb harci fejjel akár háromezer kilométert is megtehetnek, amivel Rómát vagy Berlint is célba vehetnék.

A rakéták mellett az iráni dróntechnológia is komoly kockázatot jelent, hiszen a Sahed típusú eszközök akár kétezer-ötszáz kilométerről is képesek pontos csapást mérni.

A Ciprust ért támadás bizonyítja, hogy az uniós határok nagyon is átjárhatók ezen a fegyverek számára, ráadásul

Teherán kiterjedt alvóügynök-hálózattal és bűnözői csoportokkal rendelkezik a kontinensen, amelyeket szabotázsakciókra használhat fel.

A fizikai agresszió mellett a kibertérben is megindult a mozgósítás. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint a stratégiai létesítmények védelme mostantól nemzetbiztonsági prioritás. Gil Messing, az izraeli Check Point kiberbiztonsági cég vezetője közölte, hogy Cipruson már láthatók a digitális szabotázs jelei.

Irán hatalmas összegekből fenntartott kiberosztagai bármikor megbéníthatják a repülőtereket vagy az energiahálózatokat.

Albánia már 2022-ben minden kapcsolatot megszakított Teheránnal a sorozatos támadások miatt. Korábban Aszadolláh Aszadí iráni diplomatát ítélték börtönre, amiért robbanóanyagot akart bejuttatni egy európai nagygyűlésre.

A gyanús iráni hátterű akciók az elmúlt években Svédországtól Németországig több országban is megjelentek, bizonyítva, hogy a hálózat gyakorlatilag bárhol képes lecsapni.