Azt már megszokhattuk, hogy itthon a Telex-Hvg-444 független médiaként hivatkozik magára. Már több részletes anyagban is bebizonyítottuk, hogy ez nem így van. Most megnéztük, hogy mi a helyzet a liberális lapoknál hivatkozási alapként szolgáló német médiapiaccal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tényleg különálló, független szerkesztőségek működnek, ahol nincsenek személyi összefonodások politikusok és médiatulajdonosok között? A válasz meglepő: a német médiahelyzet sokkal korruptabb, mint azt gondolnánk.

Ki uralja a nyugati médiát? 

Aki olvassa a nemzetközi sajtót, annak rendre feltűnhetett, hogy a hírek értelmezése és tálalása meglehetősen egyívásúak. A nagy nemzetközi lapok lényegében ugyanarról írnak. Ennek hátterében nyilván az ideológiai elköteleződésen túl a médiatulajdonosok állnak.

Ha megnézzük mondjuk Németország médiatulajdonosi szerkezetét, akkor egyből feltűnik, hogy az európai nyilvánosságot ugyanis alapvetően amerikai vagy német tulajdonosi kör irányítja. Az összes nagy elérésű németmédiatermékek mögött 2 nagy médiacég található, ők birtokolják a nyilvánosság 60 százalékát. Ezeknek a cégeknek a tulajdonosai pedig globális liberális elit tagjai, és nagyon közeli, már -már baráti kapcsolatot ápolnak a mindenkori német vezetéssel.  

Németországot két nagy médiacsoport dominálja, a Bertelsmann és az Axel Springer.  

Bertelsmann/RTL csoport 

Európa egyik legnagyobb médiakonglomerátuma a magyar RTL-t is tulajdonló Bertelsmann csoport.  Az Európai Médiatulajdonosi Monitor gyűjtése szerint Franciaországtól, a Baltikumon át egészen Magyarországig vannak érdekeltségei a vállalatnak. Hatalmas médiaportfólióval rendelkeznek, a Spiegeltől a német, francia, luxemburgi, a holland és a magyar RTL-en túl még a spanyol médiapiac fele is az övék. Az alábbi ábra sokatmondó:

És ezen túl Bertelsmanék ellenőrzik a világ legnagyobb könyvkiadóját is, amelynek szerzői Michelle Obamától Dan Brownig és Jamie Oliverig terjednek. A cégnek évente úgy  közel 18 milliárd eurós bevétele és több mint 1 milliárd eurós profitja van. Természetesen a bevételeiket egy alapítványba szervezik ki, így még adót sem kell utánuk nagyon fizetniük. 

A cég vezetői a háború utáni időszakban gyakorlatilag minden német kancellárral, így Merkellel is személyes kapcsolatot alakítottak ki. A cég, illetve a céggel szorosan együttműködő alapítvány élén egy matriarcha áll, egy bizonyos Liz Mohn, aki az Európai Bizottság elnökével Ursulával írt közös könyvet, akit von der Leyen nemrégiben „ragyogó fénynek és példaképnek” nevezett.

Az Európai Bizottság korábbi főtitkára, Martin Selmayr 2004-ig a Bertelsmann lobbistája volt Brüsszelben. A cég egyébként brüsszeli lobbira milliókat költ. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy például melyik évben mennyit költöttek el a brüsszeli döntéshozatal befolyásolására. 

Az Európai Bizottság által közéttett adatokból az is kiderül, hogy a médiacsoport vezetői 2023-ban például elég sokat találkoztak Vera Jurovával, akivel a médiaszabadság kérdéséről egyeztettek. Tehát a világ egyik legnagyobb médiakonglomerátuma a médiaszabadság kérdéséről egyeztet az uniós biztossal. Korábban a Bertelsmann itthon is aktív szereplő volt, olyan rendezvényeket szerveztek, ahol a Bertelsman Alapítvány vezérigazgatója tartott előadást Bajnai Gordonnak.

Kijelenthetjük, hogy Európa egyik legbefolyásosabb média-vezére személyes jó barátja a német kancellároknak, és az Európai bizottság jelenlegi elnökével is közösen publikál könyveket, miközben lobbiznak Brüsszelben a média és sajtószabadság nevében, de van, hogy ők adják az uniós főtitkárt is. A Bertelsmann csoport természetesen deklarálja, hogy ők politikailag pártatlanok és függetlenek, de a fenti tények magukért beszélnek. Az egyik legfontosabb médiavállalat, az RTL tulajdonosai német kancellárokkal és az EU bizottságának a vezetőjével állnak baráti kapcsolatban.

Axel Springer 

A Bertelsmann mellett a másik nagy médiacég az Axel Springer. Ők is szintén Németországban és Közép-Kelet Európában erősek.  Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy ők uralják a fél lengyel, a szlovák, cseh, kisebb részben a horvát és a magyar médiapiacokat.

Így néz ki az Axel Springer birodalom:

Ők főleg a nyomtatott és az online hírlapok piacán vetették meg a lábukat.

Németországban annyira erősek, hogy ha magyar viszonyoknak akarjuk megfeleltetni, akkor úgy néz ki, mintha az övéké lenne a Telex, a Blikk, a 24.hu, a Hvg és a 444 is. Ez a cég adja ki Európa legnagyobb és legolvasottabb lapját a Bildet illetve a Politicot. A Politico az a lap, amelyet a brüsszeli elit olvas, és amely komoly befolyással van a brüsszeli döntésekre is. Ezen a lapon keresztül a legkönnyebb befolyásolni az uniós politikát. A lap viszont érdekes módon sohasem volt teljesen európai tulajdonban. Kezdetben tisztán amerikai, most meg már csak részben, de amerikai tulajdonban van.

Az Axel Springer vezérigazgatója és egyik tulajdonosa egy Mathias Döpfner nevű médiavállalkozó. Ő a globális liberális elit teljesjogú tagja, még a 2023-as Bilderberg meghívotti listán is szerepelt. Az Axel Spingernek Berlinben és New York-ban is van központja, a tulajdonosi szerkezete viszonylag egyszerű. A többségi tulajdonos egy amerikai globális befektetési társaság, a KKR & Co. A kisebbségi tulajdonos pedig maga a Springer család, azon belül is Friede Springer.

Ő Németország egyik leggazdagabb embere, és az ország nyolcadik leggazdagabb nője. Nem meglepő módon ő szintén Merkel barátnője és egyben leghűségesebb támogatója is. 

Olyannyira összefonódott a médiaelit és a politikai elit Németországban, hogy az innen, Magyarországról nézve már-már elképzelhetetlen. Például a médiatulajdonos  80-ik szülinapi buliján ott volt a fél európai elit és a német politikai élet színe java. 

A Springer asszony tulajdonában lévő lapok számoltak be az eseményről, és azt írták, hogy a felköszöntötte őt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Horst Köhler és Joachim Gauck volt szövetségi elnökök, Christian Lindner pénzügyminiszter. Illetve beszédet mondott Olaf Scholzkancellár, aki méltatta Friede Springert, mint mondta „tiszta meggyőződésű és nagy szívű nő”. Scholz azt is hozzátette, hogy: „Köszönünk mindent, amit a szabad sajtóért tett és tesz!” 

Tehát, amikor Magyarországot azzal vádolják, hogy itt nincs médiaszabadság, akkor mindenképp érdemes Németországra tekinteni. Európa legerősebb államában lényegében totális az együttműködés a politika és a média között. Azért olyan nagy az összhang a politikai üzenetek és a média között, mert az elit teljes mértékben összefonódott. Mind a politikusok, mind a médiatulajdonosok az évek során korrumpálták egymást. Összejátszanak és összezárnak.  

Természetesen az sem elhanyagolható, és bizonyos nemzetbiztonsági kérdéseket felvet, hogy a német és az uniós médiatérben egyre nő az amerikai befolyás is. Amelynek a kivédésére még látszólag kísérletet sem tesz az európai elit.