Bő egy hónapja a Magyar Nemzet vezetése postai, majd később elektronikus úton hatalmas dokumentumhalmazt kapott. Az iratok feldolgozása során egy nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő vagyonkimentési akció részletei bontakoztak ki. A pénzügyi tranzakciók végrehajtásában kulcsszerepet játszott Donatus Albrecht, Ursula von der Leyen testvére, aki a német Aurelius magántőkealap három fő tulajdonosának egyike. Irgalmatlan nagyságú pénzről, mintegy 160 milliárd forintnyi euróról van szó. Egy neves európai pénzügyi napilap már korábban megkapta a leleplező dokumentumokat, ám nem foglalkoztak a korrupciógyanús üggyel. A Magyar Nemzet ezt most megteszi.
Ursula von der Leyenről, Angela Merkel volt német kancellár miniszteréről, az Európai Bizottság jelenlegi elnökéről sokakban sokáig az a kép élt, hogy egy konzervatív, keresztény hétgyermekes családanya, akinek a tisztessége megkérdőjelezhetetlen. Ezt az imázst rombolta szét a politikus nevéhez kötődő Pfizer-botrány. Az uniós csúcsvezető, a gyanú szerint, csaknem 1,8 milliárd vakcina beszerzését „sms-ezte” le a színfalak mögött a Covid-járvány idején.
A jelek szerint ez csak egy a bizottsági elnök környezetében gyülekező viharfelhők közül. A Magyar Nemzet ugyanis több mint egy hónappal ezelőtt, postai, majd röviddel ezt követően elektronikus úton egy igen terjedelmes dokumentumhalmazt kapott, amelynek áttekintése után egy példátlan vagyonkimentési akcióra derült fény. A résztvevők által Kolibri projektnek elnevezett titkos tranzakciósorozat során mintegy 160 milliárd forintnyi eurót lapátoltak ki az Obotritia vállalatcsoportból, amelyhez korábban az Obotritia bankház is tartozott.
A károsultak száma egyelőre nem ismert, ám a heves indulatokat kiváltó ügylet sértettjei már ügyvédeket fogadtak fel, és nem hiszik, hogy az elkövetők következmények nélkül megússzák a történteket. De nézzük, kik is voltak a működtetői ennek a rafináltan megtervezett rendszernek!
A hálózat
A szálak egy magántőkealaphoz, az Aureliushoz vezetnek, amely Donatus Albrechtnek – Ursula von der Leyen testvérének – érdekeltsége. Albrecht az igazgatótanács tagja két partnerével, Dirk Markusszal és Gert Purkerttel együtt. A Németországban bejegyzett alap az elmúlt évtizedekben a háttérből finanszírozott két rendkívül kockázatvállaló ingatlanbefektetőt. Az egyikük Jonathan Chenevix-Trench brit állampolgár, a Morgan Stanley Europe korábbi elnöke, akinek magáncíme és több telefonszáma is szerepel Jeffrey Epstein noteszében. Mint ismert, Epstein egy kiterjedt prostitúciós hálózatot működtetett, amelyben gyermekeket is kihasználtak. Chenevix-Trench nemzetközi kapcsolati hálója a néhai zimbabwei diktátor, Robert Mugabe családjáig is elért. A másik üzletember a meglehetősen ellentmondásos hírű, Rolf Elgeti nevű német állampolgár.
Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy az Aurelius miért finanszírozta e két személy üzleteit, hogy mindketten Donatus Albrecht üzlettársai voltak több más vállalatban is.
Érdemes közelebbről megvizsgálni a két kulcsszereplőt! Elgeti és Albrecht hosszú éveken keresztül hatalmas pénzügyi érdekeltségeken osztozott legalább két jelentős német vállalatban: az Obotritia Capital KGaA-ban és a Deutsche Konsum REIT-AG-ben. Mindkét üzletember – Elgeti és Albrecht – részt vett e vállalatok irányításában is.
Az Obotritia Capital KGaA-n keresztül Elgeti és Chenevix-Trench – feltehetően Albrechttel együtt – korábban egy német bankot is birtokolt: a Bankhaus Obotritia GmbH-t. A pénzintézetet 2024 elején a német pénzügyi felügyelet, a BaFin bezáratta, miután számos szabálysértést tártak fel. A visszaélésekre már évekkel korábban egy ügyvédi csoport is felhívta a figyelmet. Az egyik feltűnő fejlemény az volt, hogy az Obotritia az utóbbi években hatalmas veszteségeket szenvedett el. 2021-ben 206 millió eurót, 2022-ben pedig további 261 millió eurót vesztett. Ennek következtében 2022. december 31-re az Obotritia saját tőkéje teljesen eltűnt, sőt mínusz 223 733 900 euróra süllyedt – vagyis a cég gyakorlatilag csődbe jutott.
Ezekben az években az Obotritia működését egyre kétségbeesettebb, vitatható lépések jellemezték. Ilyen volt például egy 62,5 millió eurós, fedezet nélküli hitel felvétele a Deutsche Konsum REIT-től (DKR). A kölcsönt a 2023. szeptemberi határidőig nem fizették vissza, ennek ellenére az Obotritia többéves haladékot kapott még kedvezőbb feltételek mellett. Abban az időben Elgeti egyidejűleg töltötte be az Obotritia és a DKR vezérigazgatói posztját, miközben mindkét vállalat működését nagyrészt külső befektetők finanszírozták. Fontos körülmény, hogy a német pénzügyi világban a DKR-t Elgeti személyes perselyeként emlegették. Végül 2024. október 30-án Elgetinek és Albrechtnek is távoznia kellett a DKR vezetéséből. Az új vezetők között azonban ott van Jan Rehbock is, aki Albrecht közeli munkatársa – sőt az Aureliusnál Albrecht alkalmazásában áll.
Az összeomlás és a Kolibri művelet
A Bankhaus Obotritia GmbH kényszerbezárása óta Chenevix-Trench eltűnt a nyilvánosság elől, miközben Elgeti üzleti birodalma széthullott. A birtokunkban lévő több száz oldalas dokumentum alapján úgy tűnik, hogy miután az Obotritia saját tőkéje mínuszos lett, Albrecht és aureliusbeli partnerei a még megmaradt értékes vagyonelemeket is kivonták a haldokló vállalatból – adott esetben a jogszabályokat is figyelmen kívül hagyva. A 2024. november 24-én végrehajtott titkos műveletnek James Bond-filmeket idéző nevet adtak: Kolibri projekt.
Az akció részeként az Obotritia Capital KGaA értékes eszközeit titokban egy rendkívül összetett, tízszintű holdingstruktúrába helyezték át, amely Máltáról indult, majd Luxemburgon át a Seychelle-szigetekig terjedt. A struktúra – amelynek részletes ismertetését az olvasók érdekében most mellőzzük – végső kedvezményezettjei között nemcsak Albrecht és két aureliusbeli partnere lelhető fel, hanem e személyek gyermekei és más családtagjai is.
A művelet jellegét jól mutatja, hogy az Obotritia Capital KGaA által átruházott összes vagyonelem – kölcsönök, részvények és tulajdoni részesedések – egy újonnan létrehozott máltai vállalatba, a Parrot Limitedbe került. Ezt a céget Albrecht és partnerei mindössze ötezer eurós alaptőkével alapították nem sokkal a tranzakció előtt.
Az Obotritia utolsó értékes eszközei – kölcsönök, részvények és tulajdonrészek – tehát a Parrot Limitedhez kerültek. A kivont vagyon értéke mintegy 424 millió euróra, azaz körülbelül 160 milliárd forintra tehető. A kilapátolt eszközök között szerepelt például a Francotyp-Postalia Holding AG nevű német vállalat négymillió részvénye, amelyeket nem sokkal később sok millió euróért értékesítettek. Donatus Albrecht és aureliusbeli partnerei – akik egyben a Parrot tulajdonosai is – azonban egyetlen eurót sem fizettek ezekért az eszközökért az Obotritia Capital KGaA-nak.
A végső értékes vagyonelemek ellenszolgáltatás nélküli kivonása önmagában is jogellenesnek minősülhet, de az ügylet a német csőd- és szerkezetátalakítási jogszabályokat is sérthette, mivel az Obotritia Capital KGaA saját tőkéje már az eszközök kilapátolása előtt is negatív volt. A német jog szerint ilyen helyzetben kötelező auditot végezni független külső könyvvizsgálók felügyeletével, emellett szerkezetátalakítási terv készítése is szükséges, mielőtt bármilyen tranzakciót végrehajtanának. A hivatalos nyilvántartások szerint azonban minderre nem került sor.
Úgy tűnik, hogy Albrecht és partnerei a német büntetőjogot is megsértették azzal, hogy bennfentesként, saját javukra vonták ki az Obotritia utolsó értékes eszközeit.
Veszteséggel maradt befektetők
A Kolibri projekt következtében az Obotritia Capital KGaA gyakorlatilag kiürült, és ma már csupán értéktelen leányvállalatok maradtak a tulajdonában. Ezek közül több már csődbe is ment. Ennek következtében azok a befektetők, akik korábban az Obotritia Capital KGaA által kibocsátott kötvényeket vásároltak – összesen mintegy 833,6 millió euró értékben –, szinte biztosan elveszítik a teljes befektetésüket.
A károsultak között számos kisbefektető is található, akik összesen több mint 226,6 millió eurót invesztáltak, és eddig már pénzük több mint 96 százalékát elvesztették. A papírok értéke tovább zuhan, vevő pedig alig akad – senki sem akar felszállni a süllyedő hajóra. Fontos megjegyezni: ha Albrecht és két Aurelius-partnere nem vonta volna ki az Obotritiából a mintegy 424 millió eurónyi – körülbelül 160 milliárd forintnyi – vagyont, a kisbefektetők teljes egészében visszakaphatták volna a pénzüket.
Hogyan derült fény az ügyre?
A hatalmas vagyonkimentési műveletre azonban fény derült, miután a frankfurti cégnyilvántartásba olyan dokumentumot nyújtottak be, amely egyértelműen részletezi a Kolibri projektet. A cégnyilvántartás dokumentumai nyilvánosak, így bárki megtekintheti ezt az iratot, és saját maga is meggyőződhet arról a módszerről, amelyet Albrecht és két aureliusos partnere alkalmazott.
Több ország ügyvédei azóta együttműködésbe kezdtek, és Stichting Obotritia Belanghebbenden néven holland közérdekű alapítványt hoztak létre. Az alapítvány célja, hogy képviselje mindazokat a kötvénytulajdonosokat és befektetőket, akiket állításuk szerint az Obotritia és az Aurelius károsított meg. A szervezet elnöke, Patrick Körver tavaly augusztus 12-én hivatalos bejelentést tett a német pénzügyi hírszerző egységnél (FIU) Kölnben, részletes dokumentációval és jelentős bizonyítékanyaggal. Az FIU az a hatóság Németországban, amelynek feladata az ilyen ügyek kivizsgálása.
A panasz célja az volt, hogy felhívja a német pénzügyi hatóságok figyelmét a Kolibri projektre, vagyis arra, hogy az Obotritia utolsó értékes eszközeit jogellenesen vonhatta ki Donatus Albrecht és Aurelius-beli partnerei által. A bejelentéssel azt is el kívánták érni, hogy a hatóságok befagyasszák az eszközöket, mielőtt azok végleg eltűnnének. Az ügyvédek és az alapítvány azonban megdöbbenve tapasztalták, hogy sem az FIU, sem más német vizsgálati hatóság – például a BaFin – nem reagált és nem indított eljárást.
Az együttműködésben részt vevő egyik ügyvédet egy, az FIU-hoz közel álló forrás informálisan arról tájékoztatta, hogy az ügyet politikailag túl érzékenynek tartják a vizsgálathoz Ursula von der Leyen és Donatus Albrecht családi kapcsolata miatt. Úgy tűnik tehát, hogy a német hatóságok szemet hunynak afölött, hogy az Obotritia Capital KGaA-ból kivontak és eltüntettek 424 millió eurót, amivel több száz kötvénytulajdonost és befektetőt károsítottak meg. A történet legfrissebb fejleményei arra engednek következtetni, hogy az Obotritia csődje már a közeljövőben bekövetkezhet. Ugyanis hivatalos német nyilvántartásokból arról értesültünk a minap, hogy az Obotritia mindeddig nem tette közzé a 2023-as és 2024-es éves beszámolóit, ami a német jog további megsértésének minősül. A cég emellett a múlt hónapi hivatalos közleményében jelezte, hogy nem tud kamatot fizetni a kötvényei után.
Kérdések Von der Leyenhez és testvéréhez
A Magyar Nemzet kérdéseket küldött Donatus Albrechtnek a mintegy 160 milliárd forintos vagyonkimentési művelettel kapcsolatban. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy tulajdonosa volt-e, vagy jelenleg is tulajdonosa-e a máltai Parrot vállalatnak, és ha igen, milyen üzleti tevékenységet folytattak rajta keresztül. Azt is megkérdeztük, hogy fennáll-e még üzleti kapcsolata Rolf Elgetivel, illetve szerinte mi volt a Kolibri projekt célja. Arra szintén választ várunk, hogy az eszközök átruházásakor tudatában voltak-e annak, hogy az Obotritia mérlege már évek óta súlyosan negatív, illetve miért került a kivont vagyon feletti ellenőrzés azonnal egy Seychelle-szigeteki vállalathoz. Végül arra is rákérdeztünk, hogy az eszközöket önként vissza kívánják-e juttatni az Obotritia hitelezőinek, vagy megvárják a bírósági döntést. Mindezzel kapcsolatban természetesen Dirk Markust és Gert Purkertet is megkerestük.
Kérdéseket küldtünk Ursula von der Leyennek is, mivel felmerülhet a gyanú, hogy testvére, Donatus Albrecht magas szintű kapcsolataira támaszkodva remélheti elkerülni a következményeket. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy ő, férje vagy gyermekeik rendelkeznek-e érdekeltséggel az Aureliusban vagy Donatus Albrecht más vállalkozásaiban. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tudott-e testvére és Rolf Elgeti üzleti kapcsolatáról, volt-e valaha üzleti viszonya a német pénzügyi szereplővel, illetve tisztában volt-e a Kolibri projekt részleteivel vagy testvérének a máltai Parrot cégben meglévő tulajdonrészével.
Von der Leyen hivatala kitérő választ adott. Megkeresésünkre csupán annyit üzent: szóbeszéddel nem foglalkoznak.
Hallgat a nemzetközi sajtó
Végezetül érdemes röviden bemutatni azokat az akadályokat, amelyekkel azok szembesülnek, akik a sajtóhoz fordulnak abban a reményben, hogy az európai polgárok értesülhetnek a háttérben zajló, megdöbbentő ügyletekről. A vagyonkimentési művelet dokumentációját egy rendkívül tekintélyes nemzetközi pénzügyi lapnak is elküldték. A lap szerkesztői és újságírói átvizsgálták a dokumentumokat, ám végül nem tartották elég fontosnak a tartalmukat ahhoz, hogy megosszák olvasóikkal. Végül is „csupán” körülbelül 160 milliárd forintnyi vagyon tűnt el. A Magyar Nemzet kérdéseket küldött az érintett lap szerkesztőségének is: döntésük kizárólag szakmai szerkesztőségi megfontolásokon alapult-e, vagy politikai nyomás is szerepet játszott abban, hogy nem közölték egy látszólag hatalmas és jogellenes vagyonkimentési ügy részleteit.
