Érdekes cikket közölt a brit The Sun nevű bulvárlap egy bulvárnak aligha nevezhető témáról: két nyugalmazott brit tábornok és egy professzor arról beszélt elég részletesen, hogy szerintük milyen módon vezethet harmadik világháborúhoz az, ha az orosz hadsereg gyorsan előretör Ukrajnában. Az elemzésben kitérnek Magyarország helyzetére is: szerintünk hazánk megállapodást köt az oroszokkal és semleges lesz.

A brit lapnak két nyugalmazott brit tábornok beszélt igencsak részletesen a drámai jövőképről: az egyik nyilatkozó Sir Richard Shirreff volt, aki a NATO európai helyettes főparancsnokaként is szolgált és könyvet írt egy orosz-NATO háborúról, a másik Richard Barrons tábornok, volt brit vezérkari főnök. Megtoldotta még pár gondolattal a cikket Michael Clarke professzor is, a Royal United Services Institute (RUSI) think-tank volt vezetője.

Az igencsak terjedelmes cikk legérdekesebb része alighanem az, hogy a brit tábornokok, elemzők 10 pontban szedik össze, szerintük hogyan eszkalálódhat harmadik világháborúvá az, ha az orosz hadsereg – lényegében megtörve az ukrán hadsereget – gyorsan elkezd előrenyomulni az ukrán fronton.

1. Putyin elfoglalja a Donbaszt. A szakértők szerint ez teljes mértékben lehetséges akár idén nyáron is: az ukrán haderő létszámhiánya továbbra sem oldódott meg, a harkivi front megnyitása pedig komoly erőforrásokat von el a keleti frontról.
2. Ha elfoglalják az oroszok a Donbaszt, a Nyugat és Ukrajna is tárgyalóasztalhoz ülne a konfliktus lezárásáról egyeztetni, lehet, hogy tűzszünet is jönne. Az orosz hadsereg ezt az időszakot erőgyűjtéshez használná fel: borítanák az asztalt és 12 hónap múlva újabb offenzívát indítanának, melynek része Harkiv és Odessza elfoglalása.
3. Oroszország Ukrajna mellett Moldovára és Grúziára (Georgia) is pályázik. A szakértők szerint az ügynöktörvény azt mutatja, hogy Oroszország befolyása Grúziában egyre nagyobb, lehet, hogy sikerül a volt szovjet tagállamot kiszakítani a nyugat öleléséből fegyver nélkül. Moldovát pedig könnyedén le tudja győzni az orosz hadsereg, ha elfoglalják Odesszát.
4. Oroszország kibertámadásokkal, bűnözőkkel, szélsőséges terroristákkal és az orosz kisebbség agitálásával destabilizálná a balti államokat.
5. A NATO az orosz agitáció miatt elkezdene mozgósítani, készültségbe helyezni haderőit. Megerősítenék határaik védelmét a NATO-államok, de a háborús felkészülés időbe telik.
6. Oroszország és Belarusz megtámadja Litvániát a Suwalki-folyosón keresztül. Az oroszok előtte persze hamiszászlós műveleteket készítenének elő: azt mondanák, a NATO támadott először.
7. Clarke szerint a NATO nem tudna egységes választ adni az orosz támadásra: Magyarország, Szlovákia és az egyébként semleges, de EU-tag Ausztria megállapodna az oroszokkal. A NATO meggyengülne, lehet, hogy szét is esne.
8. Közben Ukrajna – az összeomlás szélén – segítséget kér a NATO-tól, elsősorban egy repüléstilalmi zóna létrehozásával.
9. Franciaország úgy dönt, katonákat küld Ukrajnába.
10. A NATO (maradéka) és Oroszország lényegében több fronton is elkezd harcolni egymással, Ukrajnában és a Baltikumban is. Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot ad harcászati atomfegyverek bevetésére.

A szakértők ezután részletesen beszélnek arról, hogy ez a forgatókönyv is csupán egy lehetséges a sok közül, nem kell biztosra venni, hogy pontról pontra minden így fog történni.

Hangsúlyozzák: ha a Nyugat növeli Ukrajna támogatását és nemcsak annyi segítséget adnak a megtámadott országnak, hogy az védekezni tudjon, hanem a győzelemhez is hozzásegítik, a világháborús helyzet elkerülhető lesz. Hozzátették: Ukrajna támogatása mellett az európai hadiipart is fel kell pörgetni, át kell állni hadigazdaságra, mivel a boldog békeidők véget értek.