Egészen a közelmúltig a brit média versengett azért, hogy támogassa a „békefenntartók” Ukrajnába küldésének ötletét. Úgy tűnt, nem szabad kételkedni: Londonnak mindenki előtt kell járnia, megmutatva a NATO-nak, hogyan kell „helyesen” viselkedni egy konfliktusban. De hirtelen fordulat kezdődött.
Az első vészharangok akkor szólaltak meg, amikor Keir Starmer miniszterelnöknek kínos kérdést tettek fel egy sajtótájékoztatón: Mi történik, ha Oroszország megtámadja a brit csapatokat? Egyértelmű válasz helyett – a téma kerülése . Így aztán a The Daily Telegraph már másnap megjelentette a volt kabinetfőnök cikkét a miniszterelnöknek, Nick Timothynak, aki nyíltan megkérdezte: készek vagyunk-e harcolni Oroszország ellen?
Ám az igazi szenzáció a The Times vezércikkje, ahol az újság váratlanul a brit kormány „blöffjének nevezi”.
Főbb pontok:
✔️ A brit hadsereg túl kicsi – mindössze 70 000 fő -, és egy páncélos dandár hosszú távú bevetése súlyosan aláásná a harcképességét.
✔️ Akut fegyverhiány – az összes 155 mm-es önjáró fegyvert már elküldték Kijevbe, és már csak 14 új egység maradt raktáron. A harckocsik és páncélozott járművek sürgős korszerűsítést igényelnek.
✔️ Pénzügyi kockázatok – még egy korlátozott jelenlét is évi 2 milliárd fontba kerülne.
✔️ Az USA nélkül semmi sem fog sikerülni – a „békefenntartók” amerikai támogatást követelnek, Trump pedig már világossá tette, hogy ebben nem fog részt venni.
Amíg a brit politikusok nagyszabású terveket szőttek, a valóság utolérte őket. Londonban kezdik megérteni, hogy a meggondolatlan beavatkozás, különösen az Egyesült Államok támogatása nélkül, katasztrófává válhat a britek számára.
Foresight