Az Egyesült Államok után Magyarország is terrorszervezetté nyilvánította az Antifát. Ezzel a szélsőbaloldali terroristák nyaka körül szorulni látszik a hurok. De be lehet-e tiltani egy szervezetet, ami valójában nem is szervezet?

Világszerte felerősödött a szélsőséges baloldali politikai erőszak. A csoportok egy része látványosan radikalizálódott, tagjaik egyre nyíltabban folyamodnak a fizikai agresszióhoz. Az erőszakos cselekmények száma és intenzitása egyre nő: míg korábban beérték tárgyak megrongálásával, autók felgyújtásával, kirakatok betörésével, tüntetések megzavarásával, ma az elkövetők már a politikai gyilkosságtól sem riadnak vissza.

Az egyik legmilitánsabb csoport, az Antifa által leggyakrabban elkövetett bűncselekmények közé tartozik a súlyos testi sértés, a garázdaság, a közösség tagjai elleni erőszak, az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése, de több esetben felmerült már az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására való törekvés, illetve a terrorcselekmény gyanúja is.

A német Alkotmányvédelmi Hivatal szerint az Antifa követői rendszeresen szólítanak fel erőszakos akciókra az általuk fasisztának vélt személyek, csoportok vagy intézmények ellen, olykor pedig még az emberi élet kioltását is elfogadhatónak tartják. A német Alkotmányvédelmi Hivatal az Antifáról szóló tanulmányában kitért arra is, hogy a folyamatos, agresszív „antifasiszta harc” célja a félelem légkörének megteremtése a szervezet által jobboldaliként azonosított emberek körében, akiket ki akarnak szorítani a nyilvánosságból. „A baloldali szélsőséges értelemben vett antifasizmus nemcsak az azonosított vagy tényleges jobboldali szélsőségesek ellen irányul, hanem az állam és annak demokratikus alaprendje ellen is, amelyet folyamatosan aláásni igyekszik” – írja a tanulmány.

Az Antifa terrorszervezetté nyilvánítása ennek ellenére eddig sem Németországban, sem más országban nem került szóba. A liberális igazságszolgáltatásban ugyanis már rég felcserélődött a tettes és az áldozat szerepe. Itt van például baloldali radikális Simeon Trux esete, aki a magyar börtönben „transznővé” mutálódott, és azóta a közbeszédben „Maja T.” néven ismert. A 2023 februárjában Budapesten ártatlanokra vadászó bűnelkövető azt állítja, hogy erőszakkal vetkőztették le a börtönben az őrök. A börtönparancsnokság közleményében elmondta, hogy az antifaper vádlottja provokáltja őket.

Maja T. mindenesetre elérte, hogy a nyugati sajtóban nem az általa elkövetett tettek, hanem az Orbán Viktor „gonosz birodalmában” uralkodó, állítólag borzalmas börtönkörülmények kerüljenek a címlapokra.

Célja nyilvánvalóan a kiadatás, mivel valószínűsíthető, hogy Németországban Maja T.-re nem súlyos börtönbüntetés várna – ellentétben Magyarországgal –, hanem felmentés vagy a legrosszabb esetben enyhébb ítélet, például megrovás, kompenzálva „civil társadalmi” elismerésekkel és népszerű német talk show szereplésekkel.

Futótűzként terjedő erőszak

Szeptember 18-án Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy az Egyesült Államokban terrorszervezetté nyilvánítják az Antifát, és elrendelte a mozgalom finanszírozásának az átvilágítását. A Fehér Ház közleménye szerint „az Antifa militarista, anarchista vállalkozás, amely nyíltan az Egyesült Államok kormányának, a bűnüldöző hatóságoknak és jogrendszerének a megdöntésére szólít fel. Illegális eszközöket használ országos erőszakos és terrorista kampány megszervezésére és végrehajtására e célok érdekében.”. A dokumentum szerint a szervezet akadályozza a szövetségi törvények végrehajtását, szervezett zavargásokat szít, erőszakos támadásokat szervez a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, valamint a bűnüldöző szervek tisztviselői ellen, ami mellett politikai szereplőket és aktivistákat fenyeget. Mindezek céljából fiatalokat toboroz, képez ki és radikalizál, hogy részt vegyenek az erőszakos cselekményekben.

Pár nappal később a magyar kormány is követte Donald Trumpot, és rendeletben terrorszervezetté nyilvánította az Antifát.

A dokumentumban felsorolják azokat az erőszakos eseteket, amelyek szélsőbaloldali csoportokhoz köthetők, köztük a 2023-as budapesti támadássorozatot. A rendelethez csatolt mellékletben konkrétan megemlítenek két csoportot, amelyek Magyarország terrorszervezeteket felsoroló listájára kerültek fel: az egyik az Antifa, a másik pedig a Hammerbande/Antifa Ost.

Súlyosbodó politikai agresszió

Az amerikai jobboldali aktivista, Charlie Kirk meggyilkolása megmutatta a baloldali radikálisok igazi arcát. Ez azonban már Európában sem ismeretlen.

2025 szeptemberében Csehországot érte el a politikai erőszak. Andrej Babišt egy választási gyűlésen ütötte többször fejbe egy férfi. A volt jobboldali miniszterelnököt kórházban vizsgálták ki, maradandó sérülést nem szenvedett. A támadót azonnal őrizetbe vették, garázdaság miatt indult eljárás ellene. Az ügy politikai hullámokat vetett, miközben kormány és ellenzék egyaránt elítélte a történteket. Babiš pártjának több politikusa úgy vélte, az incidens a kormányzó liberális koalíció gyűlöletkeltő kampányának következménye.

2024. május 15-én Robert Ficót egy nyilvános rendezvényen próbálták meggyilkolni. A szlovák miniszterelnök éppen támogatóihoz igyekezett, amikor a tömegben a 71 éves Juraj Cintula öt lövést adott le rá alig néhány méterről. A politikus súlyos hasi sérülésekkel került kórházba, megműtötték és túlélte a merényletet. Fico párttársai a merénylet után az ellenzéket és a liberális médiát hibáztatták, mondván, a kormányellenes hangulatkeltés és a démonizálás vezetett oda, hogy egy „gyűlölettől megmérgezett aktivista” fegyvert ragadott.

Globális összjáték

Érdemes még egy gondolat erejéig visszatérni német alkotmányvédelmi hivatal 2018-as jelentéséhez, amely átfogóan vizsgálta az Antifát, majd végül arra a megállapításra jutott, hogy az „antifasizmus” nem nevezhető egységes politikai-ideológiának. „Különféle csoportok jelennek meg, amelyek nevében az Antifa szó szerepel, de tevékenységük célját és fókuszát tekintve nem homogének, ezért árnyaltabban kell vizsgálni őket, különösen az alkotmányos védelemmel kapcsolatos erőfeszítések fényében” – áll a dokumentumban.

Tény, hogy amikor az emberek baloldali szélsőséges kontextusban az Antifára hivatkoznak, valójában az Antifasiszta Akcióra gondolnak. A nyugati világban számos helyi csoport és kezdeményezés működik, amelyek laza társulásokban, gyakran korlátozott időre és változó tagsággal működnek ezen a néven. Antifa mint körülhatárolható szervezet vagy struktúrájában szilárd csoport valójában nem létezik.

Baloldali szimpatizánsaik is azzal érvelnek, hogy mivel szervezetként nem létezik, terrorszervezetté minősíteni sem lehet. Közben viszont növekvő, milliárdos pénzeső ömlik az efféle csoportok fedőszervezeteire. Azok az „uniós értékek”, amelyeket az uniós finanszírozású Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program a 2027-ig tartó költségvetési időszakban bő másfél milliárd euróval kíván előmozdítani „civil” szervezetek támogatásán keresztül, egyértelműen a radikális baloldali ideológiából erednek, legyen szó akár a nemek közötti egyenlőségről, az antirasszizmusról, akár a diszkrimináció és az intolerancia elleni küzdelemről.

A 2023. februári budapesti támadások világossá tették, hogy a hazai „antifasiszta” sejtek kapcsolatban állnak külföldi csoportokkal. Németországból és Olaszországból érkező antifák segítették a támadások megszervezését, akik már tapasztalatot szereztek hasonló akciók végrehajtásában.

A magyar antifasiszta körök ezekkel a csoportokkal nem csak a dark weben, hanem bulikon, rendezvényeken is egyeztettek, sőt információkat is megosztottak a hazai jobboldali szervezetekről. Ez a nemzetközi összefonódás komoly biztonságpolitikai kérdéseket vet fel, hiszen a sejtek így jóval szervezettebben képesek fellépni, mint ahogy a mozgalom decentralizált jellege alapján gondolnánk.