A globális energiatérkép a hatodik technológiai paradigma és az Ipar 4.0 hatására változik — amelyet az IoT és a mesterséges intelligencia hajt, jelentette a TV BRICS. A globális információs hálózatok példátlan energiaforrásokat fognak igényelni, és ezekhez való hozzáférés fogja meghatározni a holnap technológiai versenyének győzteseit, jegyzi meg. Több mint 5,000 résztvevő 84 országból vizsgálta az üzemanyag és energia jövőjét az Orosz Energiahéten.

A robotika, nanotechnológia, biotechnológia és mesterséges intelligencia élesen növelni fogja a globális energiafogyasztást.2026-ra az adatközpontok annyi áramot használhatnak, mint Oroszország 2024-ben, potenciálisan a globális villamosenergia-felhasználás 9–10%-át fogyasztva 2050-re.

Az olaj- és gázkereslet továbbra is növekszik, különösen az Ázsia-Csendes-óceáni térségben, Afrikában és Latin-Amerikában — ellentétben a korábbi csúcskeresleti előrejelzésekkel. A globális energiaáramlások a Globális Dél felé tolódnak el, tükrözve a gazdasági növekedést és a növekvő keresletet.

Globális Dél felemelkedése:

A Globális Dél most a globális energiafogyasztás 56%-át teszi ki, kétszer gyorsabban növekszik, mint a globális átlag, az Ázsia-Csendes-óceáni térség dominálja ezt a keresletet.

Csak Délkelet-Ázsia várhatóan a globális energiaigény növekedésének 25%-át fogja hajtani 2035-re. Afrika villamosenergia-termelése akár négyszeresére nőhet 2060-ra, a nap- és szélenergia kapacitás pedig drámaian emelkedik a 2014-es szintekhez képest. A fosszilis tüzelőanyagok továbbra is létfontosságúak: Délkelet-Ázsia még mindig körülbelül 68%-ban fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, kiemelve a szénhidrogének folyamatos szerepét. Sok Globális Dél régió még mindig kevés energiát használ fejenként, így még a mérsékelt növekedés is óriási növekedési potenciált jelez.

A zöld energia növekszik — Kína vezeti a napenergia, szélenergia, elektromos járművek és energiatárolás terén —, de a megújulók továbbra is gazdag országokban koncentrálódnak.

Eközben a mesterséges intelligencia hatása új bűnözési hullámot indít: a bűnözők gyorsabban fejlődnek, mint a rendfenntartók

A mesterséges intelligencia új fejezetet nyit a globális bűnözési kézikönyvben. Olcsó deepfake csalások, MI által generált zsarolóvírusok, tömeges személyazonosság-lopások és automatizált támadások a kritikus infrastruktúrák ellen már nem sci-fi — naponta történnek, az Axios futuristákra hivatkozva számol be.

Mi történik?

A kész MI eszközök csökkentették a kibertámadások költségét és szakértelmi követelményeit. Kis bűnözői csoportok most már olyan műveleteket tudnak végrehajtani, amelyek korábban állami szintű erőforrásokat igényeltek.

Hangklón csalások, fiókátvételek és automatizált betörések egyszerre milliókat érhetnek el — miközben a helyi rendőrséget még mindig egyesével történő ügykezelésre képezik

Hogyan működik?

Az MI rendszerek másodpercenként milliószor képesek „zárat nyitni” digitális célpontokon.

Ha bejutnak, akkor:

– személyazonosságokat lopnak

– manipulálják a piacokat

– megzavarják a kórházakat, vízműveket és okos otthonokat

– olyan meggyőző deepfake hangokat generálnak, amelyek képesek kiüríteni bankszámlákat ésártatlan embereket hamis bizonyítékokkal vádolnak meg

A probléma mérete

A deepfake csalási kísérletek 2023-ban 3000%-kal nőttek Az USA-ban az MI-alapú csalások várhatóan 2027-re elérik a 40 milliárd dollárt. A szintetikus személyazonosságokkal elkövetett bűncselekmények gyorsulnak a valós idejű fizetési rendszerekben. 2024-ben világszerte 5 percenként történt deepfake támadás. Az igazi válság az, hogy a legtöbb rendőrakadémia még mindig nem képezi ki a tiszteket az MI-alapú bűnözés felismerésére…