Dollármilliókat fizetett Bidennek és embereinek a Pennsylvaniai Egyetem épp akkor, amikor hirtelen megháromszorozódtak az intézmény Kínából érkező támogatásai.
Nagy hiba volt Joe Biden amerikai elnöktől rossz helyen tartani a minősített iratokat – a botrány örvén ugyanis most minden csontvázat kibányásznak a szekrényből a vérszemet kapott republikánusok. James Comer Kentucky állambeli republikánus képviselő vezetésével a Képviselőház felügyeleti és elszámoltatási bizottsága most az elnök és környezetének kínai pénzei iránt vizsgálódik.
Biden professzor színre lép
A történet valóban izgalmas. Történt ugyanis, hogy a Pennsylvaniai Egyetemen 2017-ben új kutatóintézet megalakítását jelentette be az akkor még kormányzati megbízatás nélküli exalelnök, Joe Biden Penn Biden Center for Diplomacy & Global Engagement néven. Biden Delaware állambeli otthona mellett ebben az intézményben is találtak szabálytalanul tárolt minősített dokumentumokat, így került a központ is a republikánusok látóterébe.
Bident az egyetem a Penn Biden Center megalapításával egyidőben „Benjamin Franklin elnökségi gyakorlati professzor” címmel tüntette ki, és menten állományba is vette:
bár az egyetemen egyáltalán nem tanított, egyetemi fizetése 2017-ben 371 ezer dollár (kb. 137,2 millió forint),
2018-2019-ben pedig 540 ezer dollár (szűk kétszázmillió forint) volt. A 2017-2018-as tanévben az egyetemen egy átlagos, tanítással és kutatással is foglalkozó professzor fizetése 217 ezer dollár (kb. 80,4 millió forint) volt.
Szagot fogtak a kínai donorok
Az exalelnök ezért cserébe háromszor vett részt Amy Gutmann akkori egyetemi elnökkel kérdés-válasz formátumú előadáson, emellett a bevándorlás és a rák témájában panelbeszélgetések szereplője volt, bemutatta könyvét, egyszer előadott az egyetem Wharton Üzleti Iskolájában (ez egyébként Donald Trump alma matere is), és nyilvános beszélgetéseket tartott Felipe Calderón mexikói elnökkel, illetve Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettessel.
Az elnököt tehát valószínűleg nem kimagasló oktatói készségei miatt alkalmazta az egyetem, sokkal inkább nemzetközi lobbistaként. A Philadelphia Inquirer úgy fogalmaz, Biden a Penn Biden Center megalapításával „a nevét adta az iskola azon törekvéséhez, hogy a nemzetközi ügyeken nagyobb nyomot hagyjon”. Ennek érdekében a Penn Biden Centernek irodája volt Washingtonban is, pár lépésre a Capitoliumtól. De egy másik összefüggés ennél még érdekesebb: a Penn Biden Center megnyitása előtti három évben a Pennsylvaniai Egyetem összesen 21,2 millió dollár támogatást kapott anonim támogatóktól Kínából, a központ megnyitását követő három évben pedig 72,3 millió dollárt, illetve további szűk nyolcmillió dollárt a Kínához tartozó Hongkongból. Biden színre lépése után tehát
az egyetem hirtelen háromszor olyan népszerű lett a névtelenségbe burkolózó kínai mikro- és makroadományozók körében.
Biden-kifizetőhely lenne az egyetem?
Ráadásul az egyetem 2017 és 2019 között, tehát az Obama-adminisztráció leköszönése és a Biden-kormány felállása közötti időszakban legalább tíz olyan személyt tartott állományban, akiből később vezető tisztségviselő lett Biden alatt. 79 ezer és 208 ezer dollár (29 és 77 millió forint) közötti fizetést kapott ebben az időszakban például Antony Blinken jelenlegi külügyminiszter, illetve Colin Kahl, a védelmi minisztérium szakpolitikai államtitkára. Biden hatalomra kerülése után ráadásul
mind Amy Gutmann egyetemi elnökből, mind az egyetem felügyelőbizottságának elnökéből, David Cohenből nagykövet lett –
előbbi Németországban, utóbbi Kanadában képviseli most az Egyesült Államokat.
Comer elnök vezetésével a Képviselőház bizottsága ezért most Mary Elizabeth Magillnél, a Pennsylvaniai Egyetem jelenlegi elnökénél levélben érdeklődik, nem lehetséges-e, hogy „a Kínai Kommunista Párt kínai cégeken keresztül befolyásolta a Biden-adminisztráció politikáját a Pennsylvaniai Egyetemnek és a Penn Biden Centernek juttatott nagy, anonim adományokkal”. Comer már az előző egyetemi elnök, Gutmann figyelmét is felhívta arra, hogy Liu Jun-san, a KKP KB Központi Propaganda Igazgatóságának volt vezetője nyíltan elmondta: Kína az amerikai felsőoktatásba való beszivárgást „a külföldi és hazai propaganda törekvéseinek összehangolására, továbbá Kína számára kedvező nemzetközi környezet kialakítására” használja.
Forrás:Mandiner
