Nem hagyta szó nélkül a nyugat-európai sajtó (sem) az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa hétfői bejelentését, amelyben elfogadták a migránsok 2026-os kötelező elosztásáról szóló előírást. A legnagyobb meglepetés azonban az, hogy a nyugat-európai lapok közül jóformán a baloldali sajtó támadja a migránskvóta mechanizmusát, a jobboldali sajtó meglepetésre legfeljebb száraz hírként vette tudomásul a brüsszeli ámokfutást. Németország viszont megkönnyebbült.
Különös reakciókat váltott ki az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa hétfői döntése, miszerint elfogadták a migránskvóta-szabályt, vagyis azt a “szolidaritási” mechanizmust, amelynek lényege, hogy a migráció terheit szétosszák az országok között, „segítve” ezzel azokon az országokon, ahol már elviselhetetlenül nagy a migrációs nyomás (például Spanyolország, Olaszország vagy Görögország).
A „segítség” többféle lehet:
- import menedékkérőket fogadhatnak be, legalább 21 ezer (egyes adatok szerint 30 ezer) áthelyezéssel, vagy
- ezt kiváltandó pénzügyi támogatást (számszerűsítve 420 millió eurós, más adatok szerint migránsonként legalább 20 ezer eurós ráfizetéssel), illetve
- humanitárius erőforrásokat kell biztosítani.
Orbán Viktor már a döntés napján reagált a mechanizmusra, hogy Magyarország sem migránsokat nem vesz át, sem fizetni nem hajlandó.
Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa viszont azt mondta, hogy „valamiféle hozzájárulást minden tagállamtól elvárnak.” Kedvezményt kaptak azok az országok, amelyek saját bevallásuk szerint is „migrációs nyomás” alatt állnak. Érdekes módon kivételt élvez például Ausztria, Csehország és Lengyelország, amelyek a rájuk eső kvótánál kevesebb kötelezettséget teljesíthetnek. Magyarország, Szlovákia, vagy Románia pedig nem. A lengyel tagállam kormányfője, Donald Tusk ugyanis kijelentette:
„Lengyelország nem fog migránsokat befogadni a Migrációs Paktum keretében. És fizetni sem fogunk érte.”
Ezzel szemben az Európai Bizottság novemberben nyilvánosságra hozott értékelése szerint Magyarország esetében jelenleg „nem áll fenn olyan mértékű migrációs nyomás, amely ilyen mentességet indokolna.”
Az előírás azonban nem ért véget. Az új szabályok három esetben teszik lehetővé a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlannak nyilvánítását:
- biztonságos harmadik országon keresztüli átutazás,
- biztonságos országgal kötött hivatalos megállapodás, vagy
- „kapcsolat” megléte, ami azonban már nem lesz kötelező követelmény.
(A harmadik feltételt azonban minden bizonnyal kiskapunak szánták a döntéshozók, ugyanis még csak kísérletet sem tettek arra, hogy kifejtsék, mit jelent jogi nyelven a „kapcsolat” fogalom.)
Egyes lapok úgy tudják, az unióban való automatikus maradás joga a fellebbezések során megszűnik, bár a bírótól való felfüggesztés kérésének lehetősége továbbra is fennáll.
Ezen felül egy olyan „biztonságos országokat” tartalmazó listát is közzétett Brüsszel, amely szerint ha valaki olyan, unión kívüli államból érkezik, amely a listán is szerepel, a menedékkérelmét gyorsított eljárásban bírálhatják el. A tervek szerint ebbe a kategóriába tartozik majd többek között
- Marokkó,
- Kolumbia,
- Egyiptom,
- India,
- Koszovó,
- Banglades és
- Tunézia is.
Az EU-tagjelölti státuszú országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia és Törökország) szintén biztonságos származási országnak minősítik uniós szinten, kivéve, ha
- az országban nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzet van,
- az „alapvető jogokat és szabadságokat érintő korlátozó intézkedéseket fogadtak el,” vagy
- a tagállami hatóságok által az adott országból érkező kérelmezőkkel kapcsolatban hozott pozitív döntések aránya meghaladja a 20 százalékot.
Meghökkentő ellentámadás balról: “szélsőjobboldali nyomást” sejtenek
Miközben itthon csak hüledezünk, hogy 200 évvel a rabszolgaság felszámolása után Nyugat-Európa és Brüsszel ismét afrikaiak és arabok kényszerutaztatásában és a váltságdíj-bizniszben látja a megoldás kulcsát, s a gyarmatosításban részt nem vevő közép-európai országokba deportálnák a legkellemetlenebb migránsokat, addig a nyugati woke-sajtó egészen más okból támadja az elfogadott mechanizmust. Ők ugyanis nem szeretnék, ha a derék migránsokat elküldenék az országaikból…
Ursula von der Leyenék ugyanis a legnagyobb támadásokat balról kapják. Ennek oka, hogy a határozatban az is szerepel, nemcsak a menedékkérők elbírálását, hanem a kitoloncolás menetét is felgyorsítják majd a tervek szerint. Az új szabályok már nem írják elő, hogy a deportált személyt olyan országba kell visszaküldeni, amellyel személyes kapcsolata van. Ezzel kívánják jogi alapra helyezni azokat a terveket is, amelyek szerint Olaszország Albániában, Hollandia pedig például Ugandában hozna létre menekülttáborokat. Jöjjön hát a PS-féle sajtószemle!
A fenti passzust kritizálta például a spanyol El País lap is, amely mindezt visszalépésnek nevezte, mert szerinte ez már „nem garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását és annak védelmét.”
„A megállapodás – amelyet egyes országok, köztük Spanyolország ellenállása ellenére fogadtak el – megerősíti, hogy a szélsőjobboldali retorika már beszivárgott az Unión belüli különböző politikai meggyőződésű kormányokba”
– hangoztatta a lap, amely azt írta, az európai projekt „kizárólag a populista Giorgia Meloni-vezette Olaszországnak kedvez.”
És ha már Olaszország, nem hagyta szó nélkül a Rai News sem az intézkedést. A talján liberális lap szerint az, hogy a menedékkérők befogadását akár pénzzel is ki lehet váltani, a migráció problémája „csak újabb pénzügyi kompenzációvá válik ahelyett, hogy a felelősség valódi megosztását jelentené.”
„Több kormány is kijelentette már, hogy inkább fizetnek, mintsem befogadják. Ez jól mutatja, mennyire törékeny még mindig a szolidaritás elve, amelynek az új Migrációs és Menekültügyi Paktum egyik pillérének kellene lennie”
– sajnálkozott a lap, amely egyébként szintén „konzervatív és szélsőjobboldali nyomásnak” tulajdonítja Ursula von der Leyenék „szigorúbb” migrációs politikáját.
A francia Le Monde már az intézkedés hatékonyságát kérdőjelezi meg mind adminisztratív, mind jogi szempontok alapján. A lap a brüsszeli döntést egyenesen az Európai Tanács soros elnöksége, Dánia „szigorú migrációs politikájához” köti, na meg persze ismét előkerül a „szélsőjobboldaliakra” történő mutogatás.
Érdekesség, hogy a német lapok, baloldaltól jobboldalig ha nem is üdvözlik, de egyenesen fellélegeznek a brüsszeli döntést hallva, mivel nem kötelező az eddig is vállalt migránsokon felül még befogadni néhányat, hiszen elég azt pénzben megfizetni.
„A német kormány részéről jelezték, hogy Németország már saját meglévő migrációs kihívásaira is felelősséget vállal, és bizonyos esetekben nem feltétlenül fog további migránsokat átvenni, hanem például egyedi megállapodásban számolják el az eddigi terheket”
– írta a Die Welt, viszont az erről szóló cikket furcsa módon letörölték.
A migránstáborok más országban történő felállítását a Bild üdvözölte a legjobban.
„Németország »felszabadul« a jövőbeni kötelezettségek alól a szolidaritási mechanizmusban, mivel már jelentős felelősséget vállalt a múltban”
– írta megkönnyebbülten a legnagyobb példányszámú germán lap.
Az egyetlen konzervatív kritikát a European Conservative lap szolgáltatta. Azt írta, a döntés népszerűtlenségét jól mutatja, hogy Magyarország Orbán Viktor vezetésével – szokásához híven – továbbra is ragaszkodik az illegális migráció elutasításához, ehhez viszont Csehország, Lengyelország, sőt a jelek szerint Írország is csatlakozott.
A magyar kormány határozottan nemet mondott, a szomszédaink lapulnak és alkudoznak
Mint ismert, az uniós belügyi vezetők hétfőn megvitatták és elfogadták a Migrációs és Menekültügyi Paktum 2026-ra vonatkozó, éves szolidaritási vállalás alapját létrehozó tanácsi végrehajtási határozatot. 2026-tól az Európai Unió új migránselosztási rendszert vezet be: azokat az országokat, amelyek eddig kevesebb migránst fogadtak be, a migránsok tömeges befogadására vagy „szolidaritási hozzájárulás” néven kiszabott, jelentős pénzbüntetés megfizetésére kényszerítik. A döntés Magyarországot név szerint is megemlíti, így hazánkra az eddiginél is nagyobb nyomás nehezedhet, hogy betelepítse a migránsokat. A paktumot az Európai Bizottság erőltette végig és annak előkészületeit az Európai Parlament többsége támogatta, köztük a DK és a Tisza képviselői is.
A nemzeti kormány eddig minden alkalommal nemet mondott a migránsok betelepítésére, vállalva ezért a brutális brüsszeli pénzbüntetéseket is. Most is nemet mondunk, azonban ha egy Brüsszel-párti kormány kerülne hatalomra, Magyarország az egyik legnagyobb célpontjává válhatna a Brüsszel által irányított migránsbetelepítési mechanizmusnak.
A dán elnökség által szervezett tanácsi ülésen Magyarországot Dr. Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár képviselte, aki egyértelmű ellenszavazattal állt ki a kormány álláspontja és a nemzeti érdekek mellett. Az államtitkár világossá tette:
„Magyarország továbbra sem támogatja a Migrációs és Menekültügyi Paktumot. A relokáció nem fogja megoldani Európa migrációs problémáit. Magyarország a kezdetektől fogva figyelmeztetett ezen megközelítés alapvetően hibás voltára, és most ez az aggodalmunk valósággá válik. Ehelyett a külső határokat kell megerősíteni és támogatni a harmadik országok határrendészeti törekvéseit. Magyarország a szolidaritás jegyében az elmúlt években éppen ezt tette sikeresen: több mint 1,5 milliárd euróval járult hozzá az EU külső határainak védelméhez, és a szerb–észak-macedón, valamint a bolgár–török határszakaszokon is folyamatos magyar rendőri jelenléttel támogatja az illegális migráció elleni fellépést.”
Ambrózy: újra afrikaiakkal kereskednek
Az egész migrácós paktum háttereként ajánljuk újraolvasni Ambrózy Áron áprilisi vezércikkét, melyben ezt írja:
A minap elfogadott európai migrációs paktumról sok helyütt értekeztek, arról viszont nem nagyon beszél senki, hogy nyugati nyomásra a kontinensen 1815 óta újra afrikaiakkal kereskednek. Pedig jobbára erről szól az egész: megint emberekből csinálnak pénzt, a kereskedelem mellé meg intézményrendszert is építenek, ahonnan szintén lehet szivattyúzni. Ennyire változtak meg.
