• A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi civil-szervezet idén is kiadta az egyes országok sajtószabadságát rangsoroló jelentését, az úgynevezett RSF World Press Freedom Index-et. Ebben a rangsorban Magyarország évről-évre rosszul szerepel, egy helyet rontott a tavalyi helyezéshez képest hazánk.¹
• A Tényellenőr az alábbi elemzésében annak járt utána, hogy vajon mennyire objektív az RSF Index, mélyebben megvizsgálva ennek érdekében néhány olyan európai ország esetét, amelyek ugyan jól szerepelnek ebben a rangsorban, azonban közismerten megnehezítik a jobboldali hangok és szereplők médiában való megjelenését.
• De utánanéztünk azoknak az országok helyezésének is, ahol a közelmúltban gyilkosság áldozata lett újságíró.
• Az index elfogultságát jól mutatja, hogy Lengyelország a kormányváltást követően 2024-hez képest 2025-re a 47. helyről egészen a 31. helyig ugrott előre-sőt a politikai indikátor rangsorában 40 helyet javítva a 75. helyről a 35. helyig sikerült előre lépnie az országnak. Mindeközben olyan leszámolást hajtott végre a Tusk-kormány a közmédiánál, amit még az Alkotmánybíróság is megkritizált.

Mi is az RSF Index?

Az RSF World Press Freedom Index célja, hogy összehasonlítsa az újságírók és a média szabadságának szintjét 180 országban és területen. Az index öt fő mutató alapján értékeli az országokat egy összetett pontszám (0-100, ahol a 100 a legjobb) alapján:

• Politikai környezet: Értékeli a média autonómiáját és azt a képességét, hogy a kormányt és a tisztviselőket felelősségre vonja.
• Jogi keret: Értékeli a médiát érintő törvényeket és szabályozásokat, beleértve a sajtóbűncselekményekért kiszabott büntetéseket, az állami monopóliumokat és a közszolgálati média függetlenségét.
• Gazdasági környezet: Megvizsgálja a pénzügyi nyomást, például a tulajdonosi koncentrációt, a hirdetők befolyását, valamint az állami támogatás átláthatóságát és elégséges mértékét.
• Szociokulturális kontextus: A társadalmi és kulturális nyomást vizsgálja, amely öncenzúrához vezethet, vagy korlátozhatja az újságírói tudósításokat.
• Biztonság: Az újságírók fizikai, pszichológiai és szakmai biztonságát vizsgálja, beleértve az erőszakot, a fenyegetéseket és a visszaéléseket.

A fent ismertetett mutatókat szakértői kérdőívek és az újságírókkal szembeni visszaélésekre és erőszakra vonatkozó mennyiségi adatok kombinációjával mérik.²

A francia közmédia “pártatlansága”

Az RSF Index 2025-ös kiadásában Franciaország a 25. helyen végzett.³ Az RSF ugyan néhány problémát felvet (mint pl. a közmédia hosszútávú stabil finanszírozásának hiánya), azonban a médiában – és kifejezetten a közmédiában – tapasztalható baloldali, illetve liberális ideológiai elfogultságról egy szót sem szól.⁴ 

Ugyanakkor a párizsi és brüsszeli székhelyű think-tank, a Thomas More Intézet 2025-ös tanulmánya rámutatott a francia közmédia rendszeres elfogultságára: a jobboldali pártok a közvélemény-kutatásokban elért 50 százalékos támogatottságuk ellenére csak a műsoridő 4 százalékát kapták, míg az ökológiai viták 65,6 százalékában a zöldek álláspontja hangzott el.

Szintén a Thomas Moore Intézet tanulmánya emeli ki, hogy a francia közmédia fiataloknak szóló France TV Slash platformja példaként szolgál a dekonstrukció népszerűsítésére a fiatalok körében. A platformon 2024. február 23-án, csütörtökön elérhető 16 műsor elemzése azt mutatja, hogy a műsorok 56 százaléka ideológiailag progresszívnek (balliberálisnak) minősíthető.

Az Ideológiai elfogultság a közmédiába meghívottak körében is megmutatkozik, ugyanis hosszú távon a baloldali politikai vendégek túlsúlya figyelhető meg a négy közszolgálati televíziócsatornán (France 2, France 3 national, France 5, France Info TV). Érdekes adalék még, hogy a jobboldali politikai személyiségekről a közmédiában kifejtett vélemények 57 százaléka kedvezőtlen, 35 százaléka semleges, és csupán 8 százaléka pozitív.⁵

A francia közmédia jobboldallal szembeni elfogultságát azért is fontos kiemelni, mert az RSF a magyar közmédiát vádolja elfogultsággal.⁶ Ehhez képest a francia közmédia baloldali és liberális elfogultságát, valamint a jobboldali szereplők elhallgatását egyáltalán nem is említi az RSF jelentése.

A német sajtó és a jobboldal viszonya

Az RSF Index 2025-ös kiadásában Németország az előkelő 11. helyet foglalja el. Az RSF kifejezetten pozitívan nyilatkozik a német sajtószabadságról és médiáról.⁷ Ugyanakkor van néhány fontos szempont és tény, amit az RSF elemzése során nem vett figyelembe, viszont a Tényellenőr szerint érdemes lett volna.

A COVID-19 elleni tiltakozások és jobboldali tüntetések időszakában jelentősen megnőtt az újságírók elleni támadások száma. Az RSF saját adatai szerint a fizikai támadások száma 2021-ben 80 esetben fordultak elő, 2022-ben 103, majd 2023-ban 41-ez utóbbi így is több mint háromszorosa a 2019-es 13 esetnek.⁸ A kormányzat lépései között szerepelt jobboldali médiumok tiltása is: 2024 júliusában a belügyminiszter betiltotta a Compact nevű magazint, ugyanis állítása szerint a magazin elmondhatatlan szintű gyűlöletet keltett a muszlimokkal és zsidókkal szemben, valamint aláásta az ország alkotmányos demokráciáját.⁹

Az AfD-ről szóló német mainstream média riportok gyakran negatív képet festenek a pártról, ami jelentősen befolyásolja a közvéleményt. A németek körülbelül 61 százaléka tartja az AfD-t szélsőséges pártnak, elsősorban a média ábrázolása alapján, nem pedig a párt programjának közvetlen ismerete alapján. A sajtó hajlamosabb az AfD tagjainak ellentmondásos kijelentéseit hangsúlyozni, miközben elbagatellizálja vagy figyelmen kívül hagyja a legitim politikai álláspontjaikat, így torz képet festve a pártról.¹⁰

A Német Újságírók Szövetsége (DJV) még azt is javasolta, hogy az AfD-ről szóló cikkekben egyértelmű úgy nevezett “figyelmeztető feliratokat” használjanak, hasonlóan a cigarettákon található egészségügyi figyelmeztetésekhez.¹¹ Érdekes kérdés, hogy vajon az RSF szerint a sajtószabadság eszméjével hogyan egyeztethető össze az, hogy a legnépszerűbb német pártról¹² szóló híreknél “figyelmeztető feliratokat” szeretne a német újságírók érdekképviseleti szervezete. Május 2-án egyértelműen és bizonyítottan szélsőjobboldali, alkotmányellenes párttá minősítette az Alternatíva Németországért pártot, azaz az AfD-t a német szövetségi hírszerzés.¹³

A lengyel sajtószabadság esete a kormányváltással

Lengyelországban 2023 októberében kormányváltás történt. Az addig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jobboldali kormányát váltotta a Donald Tusk által vezetett EU-konform, liberális, centrista koalíció.¹⁴ 

Könnyen lehet, hogy ennek is köszönhető, hogy az RSF sajtószabadság indexében 2024-hez képest 2025-re Lengyelország a 47. helyről egészen a 31. helyig ugrott előre-sőt a politikai indikátor rangsorában 40 helyet javítva a 75. helyről a 35. helyig sikerült előre lépnie az országnak.¹⁵

A Tényellenőr fontosnak tartotta annak vizsgálatát, hogy vajon mi okozta Lengyelországban ezt a kirobbanó javulást a sajtószabadság terén.

Az RSF jelentése maga nem részletezi, hogy mi indokolta az általános rangsoron 16, míg a politikai indikátor rangsorán történő 40 helynyi javítást. 

Ugyanakkor iránymutatásként szolgálhat a jelentés Lengyelországra vonatkozó részének bevezető bekezdése, amely a következőképpen szól: “Bár Lengyelország sajtópiaca sokszínű, a sajtószabadság iránti társadalmi tudatosság továbbra is alacsony. A Jog és Igazságosság Párt (PiS) nyolc éves kormányzása alatt az állami médiát propagandaeszközzé alakították, a magántulajdonban lévő médiára pedig különböző formájú nyomást gyakoroltak. Az ellenzék 2023 végi győzelme lehetőséget kínál az információhoz való jog javítására.”¹⁶

Ez a bevezető határozottan azt mutatja, hogy a liberális kormány hatalomra kerülése önmagában elegendő volt a sajtószabadság javításához, amit a rangsorolás is egyértelműen tükröz-alátámasztva ezzel az RSF Index elfogultságát állító kritikákat.

Az RSF jelentéséből kimaradt, azonban mégis fontos, hogy a kormányváltást követően hogyan vált a lengyel közmédia a politikai csatározások színterévé. A lengyel kulturális miniszter az államkincstár (a közszolgálati médiavállalatok 100%-os részvényese) képviselőjeként felmentette a lengyel közmédia cégeinek valamennyi akkori vezérigazgatóját és felügyelőbizottsági tagjait. Új felügyelőbizottságokat neveztek ki, amelyek ezt követően új vezetőséget neveztek ki.¹⁷

Röviddel az elbocsátások után a TVP 24 órás hírcsatornája, a TVP Info, és annak honlapja is megszűnt. A TVP fő hírműsorát nem sugározták. A TVP World és a regionális állomások is elsötétültek. A PiS politikusai, köztük Jarosław Kaczyński pártelnök, ülősztrájkokat tartottak a közmédia székházánál, a kormány intézkedéseit a médiaszabadság és a pluralizmus elleni törvénytelen támadásnak nevezve.¹⁸

Ezt követően Andrzej Duda elnök (a korábbi kormánypárt, a PiS szövetségese) megvétózta a közmédia finanszírozását tartalmazó költségvetési törvényt, a kulturális miniszter felszámolás alá helyezte a közmédia cégeit. A kormány azt állította, hogy ezzel biztosítani kívánja e médiumok további működését, megvédi az alkalmazottakat, és lehetővé teszi az átszervezést a finanszírozás hiánya ellenére.¹⁹ Ez végül oda vezetett, hogy több száz korábban a közmédiánál dolgozó újságíró vesztette el a munkáját,²⁰ valamint a lengyel alkotmánybíróság is kimondta, hogy az új kormány leszámolása a közmédiánál alkotmányellenes volt.²¹

Újságíró-gyilkosságok

A sajtószabadság kérdése kapcsán a Tényellenőr fontosnak tartotta kiemelni, hogy több olyan, az RSF Indexen hazánknál jobb helyezést is elérő, illetve Görögország esetében hasonló kategóriába tartozó ország van, ahol a helyi rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek nem voltak képesek megakadályozni az újságírók elleni erőszak legsúlyosabb formáját, az emberölést. A Tényellenőr az alábbiakban röviden ismerteti ezeket az eseteket.

• Szlovákia, 2018. február 21.: Jan Kuciak-ot, a korrupcióval foglalkozó szlovák újságírót és menyasszonyát a saját otthonukban gyilkolták meg.²² Szlovákia az RSF Indexen 2025-ben a 38. helyen áll.²³
• Nagy-Britannia, 2019. április 18.: Lyra McKee újságírót egy tüntetésen lőtték le.²⁴ Nagy-Brittania az RSF Indexen 2025-ben a 20. helyen áll.²⁵
• Görögország, 2021. április 9.: Giorgos Karaivaz oknyomozó újságírót a szervezett bűnözés felderítése érdekében végzett munkája miatt bérgyilkosok ölték meg.²⁶ Görögország az RSF Indexen 2025-ben a 89. helyen áll.²⁷
• Hollandia, 2021. július 6.: Peter R. de Vries-t, a holland-marokkói drogmaffia ügyeivel is foglalkozó oknyomozó újságírót brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg.²⁸ Hollandia az RSF Indexen 2025-ben a 3. helyen áll.²⁹

Következtetés

A megvizsgált országokban tapasztaltak alapján jól láthatjuk, hogy legyen az a közmédia elfogultsága, az ellenzék elhallgatása, túlzóan negatív színben való feltüntetése, vagy akár újságírókkal szemben elkövetett emberölések, amennyiben az adott országot az RSF-nek megfelelő ideológiát képviselő kormány vezeti, akkor a sajtószabadsággal semmilyen probléma nincs. A bemutatott esetek világosan rámutatnak az RSF Index elfogultságára. Ennek talán a legékesebb példája Lengyelország esete, ahol pusztán a kormányváltás elegendő volt ahhoz, hogy az ország 16 helyet javítson a rangsorban annak ellenére is, hogy a mai napig nem tisztázott, hogy a közmédia vezetőségének kormányváltást követő lecserélése, illetve szervezeti átalakítása egyáltalán az alkotmánnyal összhangban történt-e vagy sem.