Történelmi szégyent emlegetnek az admirálisok: ez a brit hadiflotta valaha volt legmegalázóbb pillanata – ezzel a címmel írt cikket a Portfolio.hu.

– Nagy-Britannia haditengerészete képtelen volt megvédeni saját katonai támaszpontját a most kialakult közel-keleti háborúban, az évek óta tartó folyamatos leépítések és költségvetési vágások miatt eljutottunk oda, hogy amikor kitört a katonai konfliktus, London egyetlen egy hajót tudott csak a térségben állomásoztatni – írta a Telegraph. A lap elemzői és a nyilatkozó brit katonai vezetők történelmi szégyent emlegetnek.

– A brit hadiflotta egykor a legerősebb volt a világon, most viszont, amikor az ország ciprusi katonai bázisát kellett volna megvédenie, nyoma sem volt – kezdte elemzését Tom Cotterill, a Telegraph biztonságpolitikai elemzője. A brit újságíró azt írta: az elmúlt évek költségvetési csökkentései lényegében „üregessé tették” a brit haditengerészetet, sosem volt még ilyen kicsi az egykor nemzetközi szinten domináns brit flotta.

– Nagy-Britannia két repülőgép-hordozója javítás alatt van, ahogy a hadihajók nagy része, sőt, olyan tengerészeti eszközökkel is rendelkezik most London, amelyet a személyzet hiánya miatt nem tudnak tengerre bocsátani – olvasható a cikkben.

Nagy-Britannia egyetlen hadihajója a Közel-Kelet térségében egy aknaszedő volt, amikor egy iráni drón megtámadta a ciprusi RAF Akrotiri légibázist, így semmilyen tengerészeti képesség nem tudott részt venni a fontos támaszpont védelmében.

– Ez felháborító és szégyenteljes, el kéne ásnunk magunkat – mondta egy meg nem nevezett tengerésztiszt a lapnak. Végül a brit haditengerészet egy 45-ös típusú rombolót, a HMS Dragont küldte a régióba. Az elemző megjegyezte: több nap, amire a tengerészeti eszköz megérkezik Ciprus térségébe, addig a bázis védelme nem megfelelő.

A Telegraph azt is kifogásolta, hogy a franciák ennél lényegesen nagyobb katonai képességet tudtak a Közel-Keletre mozgatni, sokkal gyorsabban – köztük egy repülőgép-hordozó is a régióba indult.

– Semmilyen hajónk nincs a Közel-Keleten, csak egy öreg aknaszedő. Ez szégyen. Soha nem fordult még elő ilyen – mondta Lord West admirális a lapnak, egy nyugalmazott tengerésztiszt. Egy másik katonai vezető „szívbe markolónak” nevezte, hogy a britek helyett a franciák védik meg a térséget katonai erejükkel.

– Parlamenti vizsgálatot kell kezdeni, hogy a brit haderő és a királyi haditengerészet miért nem tudott védelmet biztosítani Akrotirinek. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha ilyesmiről kell beszélnünk. Az egész világ rajtunk röhög – nyilatkozta a lap egyik tengerészeti forrása.

A lap felhívta a figyelmet, hogy legutoljára, amikor nagy háború volt a Közel-Keleten, 2003-ban, a királyi haditengerészet még 37 hajót tudott a térségbe küldeni. Arra is kitértek, hogy Keir Starmer brit miniszterelnököt komoly hazai és nemzetközi politikai kritika érte amiatt, hogy túl lassan reagált a kialakult helyzetre, egyebek mellett Donald Trump amerikai elnök is kritizálta, miközben Emmanuel Macron francia elnök gyors reakcióját méltatta.

Én pedig óvatosan teszem fel a kérdést – lehet, hogy a brit tudósok fognak rá válaszolni –, hogy ezek dédelgetnek világmegváltó álmokat? Drága britek, nyugodtan merjetek kicsik lenni, azok is vagytok!