A történelmi egyházak mindegyike tudományos igényességgel fogalmazta meg társadalmi tanítását. Ez nem csak hasznos, de bármilyen társadalmi szereplővel való párbeszédhez alapot teremt. A hívek mindennapi döntéseikben és társadalmi szerepvállalásaikban sokszor akár tudatlanul a gyakorlatba ültetik egyházaik elveit. A világ számára viszont általában konfliktushelyzetekben válik nyilvánvalóvá, hogy az egyes felekezetek miként viszonyulnak a nagyobb közösség problémáihoz.

Hajléktalanokat télen a templomba

Sok olyan probléma van, amely során az egyházaknak meg kell magyarázniuk a világ számára saját szabályaikat és „természetüket”. Az egyik ilyen kérdés minden télen fölmerül. Sok világi ember kérdezi meg, hogy miért nem nyitják ki a templomokat az egyházak a hajléktalanok számára. A kérdésre vannak gyakorlati válaszok is. A templomokban ugyanolyan hideg van, mint az utcán, így nem adnának valódi megoldást a hajléktalanoknak. Igaz, hogy sok templomban van fűtési rendszer, de az nem alkalmas az egész belső tér fölmelegítésére, ugyanakkor rendkívül drága a használata. De nem ez az igazi ok, amiért nem nyílnak meg a templomok téli szállásnak. Az igazi ok az, hogy a templom templom. Isten háza. A templom Istenért van. Szakrális tér. Az egyházak pedig megteremtették a gondoskodás rendszerét.

Nem csak karitász

Minden keresztény felekezetnek van szociális gondoskodással foglalkozó szervezete. Itt szakszerűen foglalkoznak a rászorulókkal. A karitatív tevékenység anyagi hátterét nagy részben a hívő emberek teremtik meg. Amikor tehát egy felekezet azt mondja, hogy Isten háza nem szálláshely, akkor azt is mellé teheti, hogy egyébként pedig intézményesen gondoskodik a rászorulókról.

A téli példa azért nagyon jó arra, hogy megértsük az egyházak szerepét a társadalmi problémák megoldására, mert benne megnyilvánul a kérdéskör sok tulajdonsága. Ugyanis a hajléktalanság ellenszere nem a jó hajléktalan szállók üzemeltetésében merül ki. Ha egy hajléktalan ember alkoholfüggőségét nem szüntetjük meg, kockázatvállalási és felelősségvállalási képességét nem erősítjük meg, ha nem mutatunk neki értelmes célt, akkor nem tettünk semmit.

Az evangélium érvényességi köre

A keresztény egyházak éppen azt tudják nyújtani, ami az egyes embernek szükséges. Saját egzisztenciális problémájára megoldást. Az evangélium az egyes ember életvezetésére ad szabályokat azzal az örömhírrel, hogy Jézus legyőzte a bűnt és a halált. A gazdasági világrend szavak el sem hangoznak az evangéliumban, mert nem ez Isten szándéka vele. Isten nem úgy általában üzen az embereknek, hanem kinek-kinek személyesen. Ez az evangélium csodája és ereje.

A gazdaság erkölcsi vonatkozásai

A gazdaságnak vannak erkölcsi vonatkozásai. Sok minden történik a gazdaságban, amit minden egyház erősen nehezményez. Bűn például a dolgozók bérének visszatartása. De a gazdaságnak vannak strukturális bűnei is. Ezek megnevezése és a javításukra szolgáló módszerek kialakítása is az egyházak feladata. Az egyházak azonban nem csatlakoznak valamelyik nagy világmegújító „társadalmi mérnökösködő” párthoz vagy mozgalomhoz. Az emberekkel való kísérletezés ugyanis szintén bűn.

(Folytatjuk.)

Rákóczi Piroska