Hihetetlen sebességgel növekszik Kína hadiipari termelése. A szektor az Egyesült Államokban úgy tűnik, hogy egyelőre nem vette fel a tempót.
Ha van valamiben kétpárti konszenzus Amerikában, akkor az az, hogy minél jobban vissza kell fogni Kína nagyhatalmi törekvéseit. Az Egyesült Államok a versengés gazdasági és technológiai oldalára összpontosít – pedig ott van a katonai is.
Tekintettel Kína gazdasági problémáira – magas munkanélküliség a fiatalok között, problémás ingatlanpiac, megnövekedett államadósság, elöregedő társadalom és a vártnál alacsonyabb növekedés – a kutatók és politikai döntéshozók azt remélik, hogy Peking kénytelen lesz korlátozni védelmi kiadásait. Mások odáig mennek, hogy a kínai hadsereget túlértékelik, és azt állítják, hogy a közeljövőben nem fogja kihívni az Egyesült Államok hegemóniáját – írja a háttérhatalom szócsöveként ismert Foreign Affairs hasábjain megjelent elemzésében Seth G. Jones, a washingtoni Center for Strategic and International Studies think-tank biztonságpolitikai osztályának vezetője.
➽ China Is Ready for War: And Thanks to a Crumbling Defense Industrial Base, America Is Not
Ezek az értékelések azonban nem veszik figyelembe, hogy Kína védelmi ipari bázisa milyen mértékben növekszik.
- A gazdasági kihívások ellenére az ország védelmi kiadásai ugrásszerűen nőnek.
- Kína olyan fegyverrendszereket fejleszt, amelyekkel fel akarja venni a versenyt az Egyesült Államok elrettentési potenciáljával.
- Az ázsiai ország már felzárkózott az Egyesült Államokhoz a tömeges és nagyüzemi fegyvergyártás képessége terén.
Néhány területen már vezet is:
a világ legnagyobb hajóépítőjévé vált, kapacitása nagyjából 230-szorosa az Egyesült Államokénak.
- 2021 és 2024 eleje között Kína hadiipara több mint 400 modern vadászrepülőgépet és 20 nagy hadihajót gyártott,
- megduplázták az ország nukleáris robbanófejkészletét és
- több mint kétszeresére növelték a ballisztikus és cirkálórakéták készletét.
- Ugyanebben az időszakban Kína 50 százalékkal növelte a műholdindítások számát.
- Az ország ma már öt-hatszor olyan gyorsan szerez be fegyverrendszereket, mint az Egyesült Államok.
John Aquilino admirális, az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának korábbi vezetője ezt a katonai terjeszkedést „a második világháború óta a legkiterjedtebb és leggyorsabb terjeszkedésnek” nevezte.
🔴 Kína hadiipara ma már katonai nehézsúlyú, és az Egyesült Államok védelmi ipari bázisa nem tud lépést tartani vele.
Az amerikai rendszerből hiányzik az a kapacitás és rugalmasság, amely lehetővé tenné a hadsereg számára, hogy elrettentse Kínát – és ha kitör egy konfliktus, egy háborút az indo-csendes-óceáni térségben.
Hszi Csin-ping kínai elnök világossá tette, hogy világszínvonalú hadsereget akar létrehozni.
Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú része egy olyan védelmi ipari bázis kiépítése, amely képes előállítani a katonai erők számára szükséges hardvert (például hajókat, repülőgépeket, tankokat és rakétákat) és szoftvert (például a parancsnoki, irányítási, kommunikációs és hírszerzési technológiát és rendszereket).
Az elmúlt évtizedben Kína a hadeszközök gyártásában az Egyesült Államok komoly versenytársává vált.
Kína lendületbe jött
❗ A termelés motorjául Kína hatalmas állami vállalatai szolgálnak, amelyek feladatai az ország fegyverrendszereinek fejlesztése és építése.
❗ A világ tíz legnagyobb, hadieszközöket is előállító vállalata közül négy kínai.
❗ Ez drasztikus változás az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest, amikor egyetlen kínai cég sem került fel a világ száz legnagyobb hadiipari vállalatának listájára.
- A kínai védelmi vállalatok ma már olyan amerikai óriásokkal vetekednek méretben és termelési kapacitásban, mint a Lockheed Martin, az RTX (Raytheon), a Boeing, a Northrop Grumman és a General Dynamics.
Nem csak a hadiipari termelés volumene növekszik.
Peking javította kutatási, fejlesztési és beszerzési folyamatait is és a hardver mellett a Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) kiépítette azt a digitális architektúrát, amely háború esetén a hadseregnek segít koordinálni a parancsnoki, irányítási és kommunikációs hálózatokat.
Kína védelmi fejlesztései komoly fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra, valamint szövetségeseire és partnereire, köztük Ausztráliára, Japánra, a Fülöp-szigetekre, Dél-Koreára és Tajvanra.
Kína több ezer rakétával rendelkezik, amelyek közül néhány az Egyesült Államok földjét is elérheti. A kínai katonai képességeket látva Frank Kendall III, az amerikai légierőért felelős államtitkár egyenesen azt jegyezte meg:
„Kína háborúra készül, mégpedig kifejezetten az Egyesült Államokkal szembeni háborúra”.
❌ Ezzel szemben az amerikai hadsereg nem rendelkezik elegendő lőszerrel és egyéb felszereléssel egy elhúzódó háborúhoz Kína ellen a Tajvani-szorosban, a dél-kínai, vagy éppen a kelet-kínai tengeren.
- A Tajvani-szorosban kialakuló konfliktust szimuláló hadgyakorlatokon például az Egyesült Államok általában már az első héten kimeríti nagy hatótávolságú hajó elleni rakétáinak készletét.
Ezek a fegyverek kritikus fontosságúak lennének egy tényleges háborúban, mivel a kínai légvédelem hatótávolságán kívülről mérhetnének csapást.
Amerikának fel kellene zárkóznia
Az amerikai védelmi ipari bázisnak jelenleg nincs meg a rugalmassága ahhoz, hogy a hiányosságokat pótolni tudja.
Az Egyesült Államokban egy anakronisztikus beszerzési rendszer működik, amely sokkal jobban megfelel a békeidő nyugodt tempójának, mint a háborús idők sürgetésének.
Ahogyan az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egy 2009-es tanulmánya nyersen megfogalmazta:
„A nagyobb védelmi programok továbbra is tíz vagy több évig tartanak, annak ellenére, hogy az előre eltervezettnél kevesebb eszközt sikerül legyártani, gyakran a tervezett költség két-háromszorosáért”.
A védelmi ipari ellátási láncok törékenysége további problémát jelent. Az amerikai védelmi vállalatok korlátozott mennyiségben gyártanak kulcsfontosságú alkatrészeket, például szilárd rakétahajtóműveket, processzoregységeket vagy öntvényeket
❗ A helyzetet bonyolítja, hogy Kína uralja a világ akkumulátor-ellátási láncait, és monopóliummal rendelkezik a védelmi ágazatban használt többféle nyersanyagtípus – például egyes vas- és vasötvözetfémek, színesfémek és ipari ásványi anyagok – globális piacán.
⛔ Ha a feszültség eszkalálódna vagy háború törne ki, Kína elvághatná az Egyesült Államok hozzáférését ezekhez az anyagokhoz, és alááshatná az éjjellátó szemüvegek, tankok és más védelmi berendezések amerikai gyártású képességeit.
A legnagyobb kihívás a munkaerő. Az amerikai munkaerőpiac nem képes elegendő, a védelmi termelés igényeinek megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalót biztosítani. A probléma különösen a hajógyárakban jelentkezik, ahol hiány van mérnökökből, villanyszerelőkből, csőszerelőkből, hajószerelőkből és fémmunkásokból. 2024-ben az amerikai haditengerészet bejelentette, hogy az első Constellation-osztályú irányított fregattja legalább egy év késéssel fog megérkezni a munkaerőhiány miatt.
A szerző rámutat arra is, hogy egy évvel azelőtt, hogy a Pearl Harbor elleni japán támadás miatt az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, Roosevelt arra buzdította honfitársait hogy
„most a lehető leggyorsabban építsünk meg mindent, amire szükségünk van a haderő felpörgetésére”.
