Két kínai kutató, Yunqing Jian (33) és Zunyong Liu (34) súlyos bűncselekmények vádjával néz szembe az Egyesült Államokban: a vád szerint megpróbálták becsempészni a Fusarium graminearum nevű, rendkívül veszélyes gombafajt az országba. Az eset nem csupán tudományos és jogi kérdéseket vet fel, hanem nemzetbiztonsági és mezőgazdasági vészhelyzet lehetőségét is.
A Fusarium graminearum, vagy más néven “fuzáriumos csőpenész,” világszerte elterjedt növényi kórokozó, amely súlyos károkat okoz olyan alapvető gabonafélékben, mint a búza, árpa, kukorica és rizs. A gomba által kiváltott kalászfuzáriózis nevű betegség jelentős terméskiesést okoz, ráadásul a gomba mikotoxinokat termel, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek emberekre és haszonállatokra egyaránt.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közleménye szerint a gomba évente több milliárd dollárnyi veszteséget okoz a mezőgazdaságnak, és “potenciális agroterrorizmus-fegyvernek” minősül, mivel képes rendszerszintű pusztítást okozni az élelmiszerláncban. A mikotoxinok hányást, májkárosodást és szaporodási zavarokat válthatnak ki – így a kockázat messze túlmutat a termésen.
Liu-t 2024 júliusában tartóztatták fel a detroiti repülőtéren, amikor hátizsákjában gyanús növényi mintákat találtak. Először tagadta, hogy tudna róluk, később azonban beismerte, hogy azokat kutatási céllal hozta az Egyesült Államokba. A minták állítólag a Michigani Egyetem laboratóriumába kerültek volna, ahol Jian dolgozott – noha az egyetem nem rendelkezik engedéllyel ilyen veszélyes kórokozók kezelésére.
Az FBI nyomozása során előkerült egy tanulmány Liu telefonjáról, amelynek címe: “Növény-kórokozó hadviselés a klímaváltozás tükrében,” – ez is megerősítette, hogy a kutatók mélyen foglalkoztak növényi betegségek agresszív formáival. Üzenetváltások szerint Jian már dolgozott a gombával az egyetemi laborban, mielőtt Liu lebukott volna. (1)
Az ügyet nem csak tudományos visszaélésként, hanem nemzetbiztonsági fenyegetésként is kezelik. Az amerikai ügyész, Jerome Gorgon Jr a kínai kutatók tevékenységét “a mezőgazdasági infrastruktúra elleni potenciális támadásként” jellemezte, külön kiemelve Jian Kínai Kommunista Párthoz való kötődését.
A botrány komoly diplomáciai következményekkel is járhat, mivel egybeesik az Egyesült Államok Kínával szembeni egyre szigorúbb bevándorláspolitikai intézkedéseivel. Marco Rubio külügyminiszter a közelmúltban jelentette be, hogy “agresszíven visszavonják” a kínai diákvízumokat, amit Peking “ésszerűtlennek” és “diszkriminatívnak” nevezett.
Az amerikai-kínai tudományos együttműködések jövője így egyre bizonytalanabbá válik. Ráadásul nem ez az egyetlen hasonló eset: egy orosz kutatónőt, Kseniia Petrovát is eljárás fenyegeti a Harvardon, amiért nem jelentett be biológiai mintákat, mikor visszatért Párizsból.
Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a globális tudományos közösség nyitottsága – bármennyire is fontos – komoly kockázatokat rejthet, ha nem jár vele kellő ellenőrzés. A Fusarium graminearum esete nem csupán tudományos, hanem stratégiai kérdés: vajon felkészült-e a világ az élelmiszerellátási láncot célzó biológiai támadások kivédésére? (2)